Életútról, célokról és érdekérvényesítésről
A Vajdasági Magyar Szövetség képviselőjelöltjeinek portréja (2.)
Múlt heti számunkban a Vajdasági Magyar Szövetség – Pásztor István elnevezésű, a március 16-i rendkívüli parlamenti választásokon az ötös sorszám alatt induló választási lista negyedik, ötödik és hatodik képviselőjelöltjét mutattuk be olvasóinknak. Ezúttal az első három jelöltről, Pásztor Bálintról, Varga Lászlóról és Kovács Elviráról olvashatnak, arról, hogyan néztek ki első lépéseik a politikai életben, milyen célokat fogalmaztak meg a következő parlamenti ciklus vonatkozásában, és magánéletükbe is sikerült bekukkantanunk.
HÉT ÉVE FRAKCIÓVEZETŐ
Pásztor Bálint listavezető 1979-ben született Szabadkán. Gimnáziumi tanulmányai után Belgrádban hallgatott jogot. A diplomázást követően ugyanazon az egyetemen a mesterképzést is elvégezte, most pedig doktori tanulmányait folytatja. Politikával 2000-ben kezdett el foglalkozni, akkor nevezték ki a Szerbiai Demokratikus Ellenzék központi kampánystábjába a VMSZ-t képviselő tagnak. 2002-ben a Magyar Nemzeti Tanács tagja és annak Intéző Bizottságának az elnöke lett.
Parlamenti képviselőnek először 2007-ben választották meg, és azóta is, immár harmadik mandátumban, aktív a Szerbiai Képviselőházban. Az utóbbi hét év során a VMSZ öt képviselője 505 alkalommal szólalt fel, ebből Bálint 185 alkalommal.
– Mindhárom mandátumban frakcióvezető voltam. Az elmúlt három parlamenti ciklus során folyamatosan bővült a VMSZ csapata. Korábban sokkal több területtel és témával kellett foglalkoznom, majd később Fremond Árpád átvette a mezőgazdaságot, Pék Zoltán pedig a gazdaságot. Így végül több időm jutott az úgynevezett nagypolitikai kérdésekre. A kormányok megválasztásakor, átalakításakor ismertettem a VMSZ álláspontjait, a koszovói parlamenti határozatok esetében is én szólaltam fel. Ezenkívül hangsúlyosan foglalkoztam a Vajdaságot érintő kérdésekkel, beleértve ebbe a költségvetést, majd a statútumot, a vasúti törvényt, valamint a tartomány finanszírozásáról szóló törvény elfogadásának sürgetését. Magyar ügyekben a nemzeti tanácsokról szóló törvény, a magyarokat ért atrocitások kapcsán szólaltam fel többször is. Nagy sikernek tartom, hogy a kis értékű lopások esetében a határértéket sikerült 10 ezer dinárral csökkenteni, erről is én beszéltem sokat a parlamentben – idézte fel az eddigi fontos állomásokat a listavezető.
Azzal kapcsolatban, hogy a következő ciklus vonatkozásában mely célkitűzéseket tekinti kiemelten fontosnak, Bálint a közbiztonság javításának kérdését említette, amellyel a továbbiakban is kimagasló figyelemmel szándékoznak foglalkozni. A kis értékű lopások esetében sem tekinti befejezettnek a történetet, a következő ciklusban a zérótolerancia kiharcolása lesz a cél. A szociális segélyezés szigorításával kapcsolatban is törvénymódosítás benyújtását tartja szükségesnek, azt szeretnék elérni, hogy a visszaeső bűnözők ne részesülhessenek segélyben.
– Vajdaság esetében is jócskán lesz teendő, kezdve az új statútumtól a hatáskörökről szóló törvény módosításán át a Vajdaság pénzelésről szóló törvény elfogadásáig. Kisebbségi ügyekben kiemelném a kultúráról szóló törvény összehangolását a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel, új nyelvhasználati törvény meghozatalára is szükség van. A nemzeti tanácsokról szóló törvényt két alkalommal is módosítani kellene ebben az évben, először azonnal az új parlament megalakulása után, hogy módosulhasson a választásokra vonatkozó szabályozás, ezt követően pedig az alkotmánybíróság határozata nyomán. Utóbbi módosítást úgy kell elvégezni, hogy tiszteletben tartsuk az alkotmánybíróság döntését és indoklását, de közben minél kevésbé csorbuljanak a nemzeti tanácsok hatáskörei – foglalta össze Bálint.
Magánéletével kapcsolatban elmondta, hogy 2008 óta nős, négy és fél éve pedig Teodor édesapja. Ha van egy kis szabadideje, azt legszívesebben családjával tölti, vagy történelmi könyveket olvas, hiszen egyik nagy szerelme a történelem. A spanyol foci rajongója, kedvenc csapata a Real Madrid.
MAGABIZTOSAN AZ INTEGRÁCIÓ ÚTVESZTŐJÉBEN
Az 1976-ban Palicson született Varga László, a VMSZ listájának második jelöltje. Gimnáziumi tanulmányait Szabadkán kezdte, majd Szegeden folytatta. A jogi egyetemet szintén Szegeden fejezte. 2001 nyarán megkereste Szabadka akkori polgármestere, Ispánovics István és a városházára hívta dolgozni. Három évvel később a Szekeres László Alapítvány Kuratóriumának a titkára lett.
2002 és 2010 között az első összetételű Magyar Nemzeti Tanács tagja és jegyzője volt. A köztársasági parlamentbe a 2007-es választások után jutott be. Munkája során kezdettől fogva az európai integráció és az igazságügy területeire összpontosított. Két mandátumban a parlament igazságügyi és közigazgatási bizottságának, egy mandátumban pedig igazságügyi és helyi önkormányzati bizottságának volt tagja. 2008-tól 2012-ig elnöke volt a parlament Európai Integrációs Bizottságának, 2012-től mostanáig pedig ennek az elnökhelyettese. Mint azt elmondta, amennyiben a VMSZ jól szerepel a március 16-i választásokon, akkor legalább az eddigi öt képviselői helyet meg tudják őrizni. Ha ez így lesz, akkor a képviselők a következő ciklusban azzal foglalkoznak majd, amivel eddig is, ha pedig több képviselője jut be a VMSZ-nek, akkor tevékenységüket még több területre bővíthetik ki.
– Biztosan megfogalmazzuk abbéli igényünket, hogy a két bizottságban, amelynek eddig tagja voltam, továbbra is legyen helyünk. Az integrációs bizottság rendkívül fontos lenne, bár a csatlakozási tárgyalások során a szerb tárgyalási álláspontot a kormány fogja meghatározni minden tárgyalási forduló előtt, az illetékesek minden forduló előtt felkeresik majd az integrációs bizottságot. Vagyis Szerbia tárgyalási pozíciójának a meghatározásában a képviselőház is aktívan részt vesz majd, a parlament részéről pedig az integrációs bizottság tölti be a legfontosabb szerepet ebben a folyamatban. Ha erre lehetőség adódik, akkor ezzel a területtel szeretnék hangsúlyosan foglalkozni. Azt már korábban is elmondtuk: azért lenne fontos, hogy a VMSZ-nek továbbra is erős parlamenti képviselete legyen, mert a csatlakozási tárgyalásokra csak abban az esetben gyakorolhatunk befolyást, ha olyan politikai befolyással vagyunk jelen, hogy figyelembe kelljen venni a véleményünket. Az sem mellékes, hogy a tárgyalóasztal uniós oldalán helyet foglaló 28 képviselőnek a tárgyalási folyamat minden pillanatában konszenzusra kell jutnia a következő lépés eléréséhez. Így meglehetősen széles azoknak a lehetőségeknek a skálája, amelyeket az asztal túloldalán ülő magyarországi kormányzati képviselők közvetítésével szintén tematizálni tudnánk. Az elmúlt néhány hónapban kitűnő együttműködést alakítottunk ki a magyar kormányzatnak azon struktúrájával, amely az európai uniós ügyek hordozója. Ennek eredményeként minden egyes tárgyalási fejezetnél a számunkra fontos prioritások is ott lesznek a tárgyalóasztalon – magyarázta László.
A képviselőjelölt párja egy idegenforgalmi és vendéglátóipari vállalkozást vezet, Villő lányuk négy és fél éves, Lilla pedig két és fél éves. Szabadideje ritkán van, de ha olykor mégis sikerül elszabadulnia a munkától, akkor párjával szívesen találkoznak barátaikkal. Ezeken az összejöveteleken leggyakrabban főznek és jókat beszélgetnek.
ÉDESANYA ÉS POLITIKUS
Kovács Elvira, a lista harmadik jelöltje 1982-ben született Nagybecskereken, majd néhány évvel később családjával Szentmihályra költözött. Általános és középiskolai tanulmányait Szentmihályon és Nagybecskereken végezte, később pedig a szabadkai Közgazdasági Karon diplomázott. Párhuzamosan az egyetemmel egy angol nyelviskolában tökéletesítette nyelvtudását, majd mivel mindig is szerette a gyerekeket, elkezdett angolórákat adni.
A korabeli Tartományi Végrehajtó Tanács ösztöndíjasa volt, így nem sokkal a diplomázás előtt munkába állhatott a TVT-ben, miután pedig megvédte diplomamunkáját, a tartományi egészségügyi és szociálpolitikai titkárságon kapott munkát közgazdászként.
Formálisan 2006-ban lépett be VMSZ-be, de mint azt kiemelte, már évekkel azt megelőzően aktívan részt vett a legnagyobb vajdasági magyar párt tevékenységében. A VMSZ választási listáján először 2007-ben jelölték parlamenti képviselőnek, és mivel a képviselőházba bekerülő egyik képviselő lemondott mandátumáról, Elvira 2007-ben néhány hónap késéssel csatlakozott Pásztor Bálinthoz és Varga Lászlóhoz. Nem sokkal később bekerült az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlésébe, ahol azóta is aktív.
Kezdettől fogva az egészségügy, az oktatás és a szociális kérdések területén volt aktív, első parlamenti felszólalása során a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban fejtette ki a VMSZ álláspontját.
– A következő parlamenti ciklusban elsősorban a VMSZ által az egészségügy területén megfogalmazott reformtervek megvalósításához járulnék hozzá. Úgy véljük, hogy az egészségügyben tarthatatlan a helyzet. Szeretnénk hozzájárulni, hogy javuljon a szolgáltatások minősége, valamint hogy a köztársasági parlament elfogadja azokat a törvényeket, amelyek évek óta váratnak magukra, és amelyek a páciensek, de az egészségügyben dolgozók helyzetét is jobbá tehetnék. Példaként a nyilvántartásról szóló törvényt említeném. A kampány során a terepet járva mondjuk Kishegyesen tapasztalhattam, hogy a nyilvántartásra vonatkozó eddigi előírások mennyire megnehezítik az egészségügyben dolgozók életét. Nem elég, hogy az orvosoknak számítógépes nyilvántartást kell vezetniük, a dokumentumokat ki is kell nyomtatni. Ennek a sok papírnak helye sincsen az egészségügyi intézményekben, a legfontosabb viszont az, hogy orvosok ezek a dolgok miatt nem szentelhetnek annyi időt páciensüknek, mint amennyit kellene. A parlament tavaly elfogadta a páciensek jogairól szóló törvényt, amely ugyan jó, ám túlságosan általánosan foglalkozik a szóban forgó kérdéskörrel. Remélem, hogy a VMSZ megtarthatja az ET Parlamentáris Közgyűlésében eddigi helyét, hiszen fontos a folyamatosság – foglalta össze Elvira.
A telefonos beszélgetés során a háttérben végig ott gőgicsélt Elvira kisfia, Viktor, aki éppen akkor töltötte be ötödik hónapját. Azzal kapcsolatban, hogyan lehet összeegyeztetni az anyai teendőket a politikusi kötelezettségekkel, Elvira elismeri, hogy ez nem egyszerű, sokat segít azonban, hogy miután kisfia betöltötte harmadik hónapját, férje kihasználta a szerbiai törvénykezés nyújtotta lehetőséget, hogy a szülési szabadságot az apukák is otthon tölthetik gyermekeikkel, nem csak az anyák.
PESEVSZKI EVELYN
