Elenyésző eszközök a kisebbségi projektumokra
Pásztor Bálint: Hét évre volt szükség ahhoz, hogy létrejöjjön a kisebbségi alap
A szerbiai kisebbségek helyzetéről beszélgetett csütörtökön Pásztor Bálint, a Szerbiai Képviselőház kisebbségi frakciójának vezetője az Európai Tanács Parlamentáris Közgyűlése Monitoring Bizottságának jelentéstevőivel.
A kisebbségi frakcióvezető pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Riza Halimi és Esad Džudžević képviselőtársával a Szerbiai Képviselőház felügyeletével megbízott küldöttségből az örményországi David Harutyunyannal és a svájci Andreas Gross-szal tárgyaltak.
– Objektív képet igyekeztünk bemutatni a szerbiai kisebbségek helyzetéről, vagyis egyaránt elmondani a pozitívumokat és a negatívumokat is. Azokat a lépéseket, amelyeket a kormány és a parlament a tavalyi év során megtett, hogy a kisebbségek jogérvényesítése és jogmegvalósulása magasabb szintre emelkedjen – mondta Pásztor Bálint.
A parlamenti képviselők pozitívumként említették a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatalát és azt, hogy például a magyar nemzeti közösség esetében megvalósultak a feltételek, hogy közvetlen úton válasszák meg a Magyar Nemzeti Tanács tagjait az idei év tavaszán. A kultúráról és a tankönyvről szóló törvényről is szóltak, mint két olyan fontos jogszabályról, amelyek a parlamenti vitában olyan módon alakultak át – a kisebbségi frakció több módosítását is figyelembe vették –, hogy kisebbségi szempontból is elfogadhatóak lettek. Pozitívumként említették még Vajdaság statútumának és a hatásköri törvénynek az elfogadását is.
A gondok tekintetében a részarányos foglalkoztatást emelték ki, hiszen az állami szervekben, közintézményekben – rendőrség, vámhivatal, posta stb. – nagyon alacsony a nemzeti kisebbségek tagjainak foglalkoztatási aránya.
– Talán történt valamiféle pozitív elmozdulás az elmúlt időszakban, például Topolyán magyar nemzetiségű a rendőrfőnök, de ezektől az egyedi esetektől eltekintve igen lesújtó a helyzet – jegyezte meg a kisebbségi frakció vezetője.
Negatívumként értékelték: a bíróságok székhelyéről szóló törvény 2008 decemberében való elfogadását, amely 2010. január elsején lépett hatályba, azonban már érezteti negatív hatását, hiszen 138-ról 34-re csökkent az elsőfokú bíróságok száma, és ez megnehezíti a kisebbségi nyelven történő eljárás vezetést; valamint azt, hogy 2009-ben Vajdaság-ellenes költségvetést fogadott el a Szerbiai Képviselőház, taglalta Pásztor Bálint. A képviselők ugyanakkor kiemelték, hogy a köztársasági költségvetésből elenyésző eszközöket fordítanak a kisebbségi projektumok, az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás pénzelésére is.
– Hét évre volt például szükség ahhoz, hogy sikerüljön kiharcolni a kisebbségi alap létrehozását. Ennek az alapnak még 2002-ban meg kellett volna alakulnia, viszont 2010-ben csupán 20 ezer euróval rendelkezik majd, amely szerény és nevetséges összeg. Végezetül megemlítettük az új nyelvhasználati törvény elfogadásának szükségességét, valamint a tartományi és önkormányzati vagyonról szóló törvény elmaradását – ecsetelte a frakcióvezető.
„Nem csupán szabadkai ügy”
A sajtótájékoztatón a szabadkai történésekkel kapcsolatban szóba került a Demokrata Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség közötti viszony is, és újságírói kérdésekre válaszolva Pásztor Bálint elmondta: már decemberben – közvetlenül az állami költségvetésről történt szavazás után – bejelentették, hogy készen állnak tárgyalni a DP vezető tisztségviselőivel, azonban ezzel kapcsolatban a legerősebb kormányzópárttól nem érkezett kezdeményezés. Szavai szerint a VMSZ sem köztársasági, sem tartományi, sem helyi szinten nem kívánja akadályozni a koalíciós együttműködést.
– Senki sem várhatja el – még az Európa-barát Demokrata Párt sem –, hogy egy Vajdaság-ellenes költségvetést megszavazzunk. Ugyanakkor érthetetlen, hogy egy Európa-barát párt a következetességünkért büntet bennünket. Elképzelhetőnek tartom, hogy más önkormányzatban is megkísérelnek hasonló lépéseket tenni, ennek ellenére mi ezt nem tervezzük – jegyezte meg a VMSZ parlamenti képviselője.
A két párt közötti együttműködésről köztársasági szinten a képviselő a következőket mondta el:
– Mivel a Szerbiai Képviselőház még nem ülésezik – februárban lesz a legközelebb ülés –, közvetlen kommunikáció nem igazán létezik közöttünk, de egyértelmű, hogy a parlamentben jelenlevő pártok többsége úgy gondolja, hogy ami hétfőn Szabadkán történt, az nem csupán szabadkai ügy, hanem szélesebb értelemben kell vizsgálni. Szabadkán ugyanaz történt, mint ami 2009 decemberében a Szerbiai Képviselőházban, amikor a DP a koalíciós megállapodás és az alkotmány tiszteletben tartása helyett alternatív partnereket keresett: akkor a független képviselőket részesítették előnyben, Szabadkán pedig a Szerbiai Demokrata Pártot – nyilatkozta lapunknak Pásztor Bálint.
Mint megjegyezte, az Európa Tanács jelentéstevőinek szándékosan nem említette meg a hétfőn történteket, de egészen biztos, hogy az ET és az Európai Unió is ismeri a legújabb eseményeket és követik azokat.
dió
