Dr. Pásztor Bálint: Az összefogás ad erőt a vajdasági magyar közösségnek
A Vajdasági Magyar Szövetség szombaton Szabadkán és Palicson tartotta meg központi Szent István-napi ünnepségét. A palicsi rendezvényen dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke mondott ünnepi beszédet, amelyben a közösségi összefogás, a politikai önállóság és a helyben megszerzett választói felhatalmazás fontosságát hangsúlyozta. Beszélt az elmúlt harminc év eredményeiről, valamint a vajdasági magyarság és a közelgő választások előtt álló feladatokról is.
A rendezvénysorozat a szabadkai Szent Teréz-székesegyházban vette kezdetét, majd Palicson kirakodóvásár, a Szabadkai Fúvószenekar koncertje és ökumenikus kenyéráldás várta az ünneplőket. Dr. Pásztor Bálint beszédét követően az estét Rúzsa Magdi koncertje zárta a Bagolyvár melletti területen.
HARMINC ÉVE PALICSON
Dr. Pásztor Bálint emlékeztetett arra, hogy a VMSZ harminc évvel ezelőtt, 1996. augusztus 20-án szervezte meg az első palicsi Szent István-napi ünnepséget. Mint mondta, azóta egy teljes nemzedék nőtt fel, miközben a vajdasági magyarság számos történelmi és politikai megpróbáltatáson ment keresztül.
Az első ünnepséget még diktatúrával, létbizonytalansággal és üldöztetéssel terhelt időszakban tartották meg, három évvel a NATO-bombázások előtt. A közösségnek akkor jóval kevesebb saját intézménye és szűkebb mozgástere volt, a vajdasági magyarság azonban azóta is minden nehézséget túlélt.
– Harminc éve a Vajdasági Magyar Szövetség az egyetlen magyar parlamenti párt Szerbiában. Köszönjük a vajdasági magyar közösség tagjainak a bizalmat! – fogalmazott.
A VMSZ elnöke kiemelte, hogy az ünnepség időpontja az idén Nagyboldogasszony napjára esett, arra a napra, amelyen Szent István király 988 évvel ezelőtt Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánlotta.
HIT, INTÉZMÉNYEK, REND ÉS KÖVETKEZETES MUNKA
Dr. Pásztor Bálint szerint Szent István több mint ezer évvel ezelőtt olyan működőképes államot teremtett, amely nélküle is fennmaradhatott. Uralkodása alatt rendet teremtett, felelősséget vállalt, irányt mutatott, a magyarságot pedig úgy kapcsolta a keresztény Európához, hogy közben megőrizte az ország önálló cselekvőképességét.
– A megmaradás feltételei akkor is, most is: hit, intézmények, rend, következetes munka – jelentette ki.
Hozzátette, Szent István nem hódolt be senkinek, ugyanakkor partnerségeket épített. Öröksége ezért napjainkban is politikai, vezetői és közösségi követelményt jelent.
A VMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a trianoni békediktátum óta eltelt több mint 106 évben a vajdasági magyarság élete többször gyökeresen átalakult, a közösség mégis megőrizte anyanyelvét, hitét, kultúráját és közösségi emlékezetét. Emellett kiépítette saját oktatási és kulturális intézményrendszerét, politikai érdekképviseletét, valamint a Magyar Nemzeti Tanács által megtestesített autonómiáját.
Az elmúlt tanévben 72 oktatási intézményben mintegy 1300 magyar gyermek kezdte meg az első osztályt, magyar nyelvű középiskolai oktatás pedig 34 intézményben állt a fiatalok rendelkezésére. Az ösztöndíjrendszer az alap-, mester- és doktori képzésben közel 1100 hallgatót támogat, az Európa Kollégium pedig 380 hallgatóval, teljes kapacitással működik. A vajdasági magyar kulturális intézményrendszer gerincét 44 kiemelt jelentőségű intézmény és számos helyi művelődési egyesület alkotja.
– Az önsajnálat, vádaskodás, vagdalózás pillanatnyi igazolást adhat, de jövőt nem épít. Közösségi haszon nincs belőle. A közösség jövőjét csakis összefogással, békejobbnyújtással és állhatatos munkával lehet biztosítani – hangsúlyozta.
TÖBB MINT 16 EZER MEGVALÓSULT PROJEKT
Dr. Pásztor Bálint a gazdaságfejlesztési program eredményeiről is beszélt. Elmondása szerint az első program keretében több mint 16 ezer projekt valósult meg 189, magyarok által is lakott településen. A pályázatok segítségével több mint 1300 család jutott új otthonhoz, közel 700 új vállalkozás indult el, és mintegy 15 ezer munkahely megőrzéséhez vagy létrehozásához járultak hozzá.
A VMSZ elnöke szerint a Prosperitati Alapítvány támogatási rendszerének köszönhetően mintegy 70 ezerrel több vajdasági magyar maradt szülőföldjén, mint amennyi a program nélkül maradt volna.
Közölte azt is, hogy több mint egyéves munka, százat meghaladó számú szakértő bevonása és két és fél hónapos közvita után elkészült a vajdasági magyarság 2026 és 2033 közötti időszakra vonatkozó gazdaságfejlesztési stratégiája, valamint a közösség mesterségesintelligencia-stratégiája.
– Konkrét, működőképes jövőképet alkottunk a közösségünkkel, a közösségünk számára – emelte ki.
A FELHATALMAZÁST A VAJDASÁGI MAGYAR VÁLASZTÓK ADJÁK
A VMSZ elnöke beszédében részletesen kitért a külhoni magyar közösségek és Magyarország kapcsolatára is. Felidézte, hogy 1990 óta a magyar nemzetpolitika meghatározó alapelve a határon túl élő magyarok iránti felelősségvállalás.
Mint mondta, a külhoni magyar közösségek önálló nemzetrészek, amelyek saját intézményekkel, célokkal és politikai képviselettel rendelkeznek. Magyarország támogatást nyújthat, partnerként segítheti intézményeik és programjaik megerősítését, a közösségek feladata azonban saját intézményrendszerük kialakítása és prioritásaik meghatározása.
– Belgrád és Budapest is kapcsolatokat, jogi kereteket, együttműködést és támogatást biztosíthat. A közösségi legitimáció forrása azonban kizárólag helyben található – jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyar közösség ügyeinek intézésére szóló jogot és felelősséget maguk a vajdasági magyar emberek határozzák meg.
– A támogatás megerősíti a közösséget, a partnerség eredményeket hoz a közösségnek, a felhatalmazást viszont kizárólag a vajdasági magyar választók adják – fogalmazott.
KÖZÖSSÉGI ERŐPRÓBÁT JELENTENEK A VÁLASZTÁSOK
Dr. Pásztor Bálint bejelentette, hogy az idén választások várnak a közösségre. Mint mondta, nem elsősorban a magyar nemzeti tanácsi, hanem a szerbiai parlamenti választásokra gondol.
Álláspontja szerint a parlamenti választásokon akkor győzhetnek a magyarok, ha megőrzik a közösség politikai önállóságát, és továbbra is lesz magyar frakció a szerbiai parlamentben.
– Az önállóan induló Vajdasági Magyar Szövetségre adott szavazatok magyar mandátumokká, a mandátumok pedig tárgyalási erővé és kézzelfogható közösségi eredményekké válnak – mondta.
Hozzátette, az önálló parlamenti képviselet a megszerzett jogok védelmét, az intézmények biztonságát, a települési fejlesztések megvalósítását, valamint új beruházások és munkahelyek létrehozását szolgálja. Minél erősebb az összefogás, annál nagyobb súllyal lehet tárgyalni Belgrádban.
– A közelgő választások közösségi erőpróbát jelentenek: megőrizzük-e saját politikai cselekvőképességünket, és tovább tudjuk-e vinni mindazt, amit az elmúlt évtizedekben együtt felépítettünk? – tette fel a kérdést.
Mint mondta, csak az ülhet legitim módon a tárgyalóasztalhoz, aki saját közösségének számszerűsített bizalmát tudhatja maga mögött. Ez teremti meg a hiteles és eredményes együttműködés alapját Belgráddal, Újvidékkel és Budapesttel egyaránt.
„ÉLNI FOG A NEMZET, AMELY ÖSSZETART”
A VMSZ elnöke szerint a világpolitikai rend, Európa gazdasági és biztonsági környezete, valamint a térség politikai viszonyai egyaránt átalakulóban vannak. Emellett társadalmi, technológiai és éghajlati változások is zajlanak.
Úgy fogalmazott, a globális folyamatokat nem lehet megállítani, a vajdasági magyarság azonban az elmúlt évtizedekben a mostaninál súlyosabb megpróbáltatásokat is átvészelt. A közösségnek van világos irányvonala, politikai tapasztalata, kiépített intézményrendszere, szövetségesei és közösségi akarata.
Az idei ünnepség Arany Jánostól kölcsönzött mottójához kapcsolódva arra figyelmeztetett, hogy a közösséget elsősorban a belső széthúzás, a bizalmatlanság, az irigység, a kishitűség, az egymás ellen fordulás és a közöny gyengítheti meg.
– Lehetnek vitáink, véleménykülönbségeink, alapvető közösségi ügyekben azonban össze kell zárnunk, a vajdasági magyar közösség pedig ítél mindannyiunkról – jelentette ki.
A párt tagjait arra kérte, hogy legyenek alázatosak, elérhetőek és az összefogás képviselői, a közös munka kapuja pedig párttagságtól és világnézettől függetlenül minden vajdasági magyar előtt maradjon nyitva.
A következő harminc év legfontosabb feladatának a gyermekek és a fiatalok támogatását nevezte. Kiemelte, hogy a következő nemzedékre anyanyelvet, tudást, működő intézményeket, önbizalmat, közösségi cselekvőképességet és egységet kell hagyni.
Beszéde végén Reményik Sándor Öröktűz című versét idézve az anyanyelv, a hit, a magyar kultúra, a közösségi emlékezet és a politikai önszerveződés továbbadására szólított fel.
– Isten óvja közösségünket, mi pedig fogjunk össze, dolgozzunk szorgalmasan, és vigyük tovább együtt ezt a lángot, melyet el nem oltják semmi viharok – zárta ünnepi beszédét dr. Pásztor Bálint.
