Csökkenni fog a „kislopások” felső értéke

A büntetőtörvénykönyv módosításán dolgozó munkacsoport október közepére készíti el javaslatát az illetékes miniszter szerint – Január 1-jétől visszaállítják a zentai bíróságot

Az érvényben lévő törvény a lopók paradicsomává változtatta Szerbiát: az úgynevezett kis értékű lopásokért, vagyis a 15 000 dináros értéket meg nem haladó lopásokért senkinek sem kell felelnie. Magát a törvényt, úgy tűnik, senki sem ismeri jobban a rablóknál, akik minden egyes „bevetés” alkalmával rendkívül ügyelnek arra, hogy ne lépjék át a felső határértéket. Bíróság elé így nem kerülnek, kivéve ha a károsult személy magánpert nem indít ellenük, ritkán olyan egyértelműek azonban a lopások, hogy pontosan lehessen tudni, kik követték el őket. A másik probléma, hogy az efféle peres eljárások elindításának az értelmét sem látják a kifosztottak, hiszen idő- és pénzigényes „szórakozásról” van szó.

A fővárosban egy év alatt közel 4000 „kislopás” történik, a rablók a leggyakrabban az üzleteket szemelik ki. Vajdaságban azonban nem csupán a boltok vannak veszélyben, egyes településeken a házakba is bemennek, a padlásokra is feljárnak a betörők, hogy – ha mást nem is – leakasszanak egy-két szál kolbászt a rúdról. Egyes falvakban emiatt a lakosság polgárőrségeket állított fel, ami ugyan ellentétben áll a törvénnyel, hiszen az állami hatóságok feladata lenne szavatolni a polgárok és vagyonuk biztonságát, de sokak szerint hatékony módszernek bizonyult a lopások megfékezésében.

Márciusban tett újvidéki látogatása során az akkor még kizárólag belügyminiszteri kötelezettségeket ellátó Ivica Dačić jelenlegi kormányfő és belügyi tárcavezető is amellett szállt síkra, hogy az egyre több „kislopás” számának csökkenése érdekében a 15 000 dináros felső értéket is le kell faragni a jogszabály módosításával legalább 5000 dinárra. Más politikusok is hasonló lépéseket sürgettek, változás azonban a mai napig nem történt meg.

TÖBB MILLIÓAN ÉLNEK ENNYIBŐL

A téma kapcsán Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője tett fel kérdést Nikola Selaković igazságügyi miniszternek a parlamentben, s mint arról lapunknak beszámolt, reménykeltő válaszokat kapott a tárcavezetőtől.

– Megkérdeztem a minisztertől, hogy tisztában van-e azzal, mekkora gondot jelentenek a kis értékű lopások nemcsak Vajdaság területén, hanem az egész országban. Vajdaság néhány településén katasztrofális a helyzet a közbiztonság terén. Elmondtam, hogy számos olyan esetről tudni, amikor ételt lopnak a hűtőszekrényből, sonkát a padlásról, visznek mindent, ami csak mozdítható. Az emberek teljes joggal vannak felháborodva, s feltettem a kérdést: meddig fogja még ezt a helyzetet az állam tűrni? – számolt be Pásztor. – A VMSZ még az előző parlamenti mandátum alatt javaslatot tett a büntetőtörvény módosítására, hiszen megengedhetetlen, hogy 15 000 dinárt tegyen ki a kis összegű lopások felső határa – tette hozzá. Mint mondta, ebben az országban több mint félmillió olyan nyugdíjas van, akinek ennél az összegnél kevesebb a nyugdíja, az áprilisi adatok szerint pedig több mint 25 százalékos a munkanélküliség.

– Ennek az országnak több millió állampolgára él 15 000 dinárnál kisebb összegből havonta. Azt tartjuk elfogadhatónak, hogy 3000–5000 dinárra csökkentsék a kis értékű lopások felső értékhatárát. Ezzel párhuzamosan szorgalmazzuk, hogy az ennél az összegnél kisebb lopások esetében hivatalból induljanak eljárások, tehát reagálhasson a rendőrség, s ennek következtében minden lopást fedjen le a hatóság, vagyis érvényesüljön az országban a zéró tolerancia elve: vagy szabálysértésként, vagy pedig bűncselekményként üldözze az elkövetőket az állam.

Válaszában a miniszter maga is megengedhetetlennek nevezte a felső érték nagyságát, s azt mondta, tisztában van a problémával. Selaković közölte, hogy a büntetőtörvénykönyv módosítását előkészítő munkacsoport már dolgozik, s október közepére várható, hogy a módosítások munkaváltozatát elkészítik és közvitára bocsátják. A módosítások egyik eleme lesz a kis értékű lopások felső értékhatárának a jelentős csökkentése is.

A POLGÁRŐRSÉG A MÚLTÉ?

Pásztor Bálint a minisztertől megkérdezte azt is, hogy mikor és hogyan tervezi módosítani az új kormány a bíróságok székhelyéről szóló törvényt.

– Annak, hogy ennyire rossz a közbiztonság, az az oka, hogy nagymértékben csökkentették a bíróságok számát 2008-ban: 138-ról 34-re. A miniszter válaszában arról biztosított, hogy a zentai bíróságot január 1-jétől biztosan visszaállítják, és még az idén módosítani fogják ezt a törvényt. Elmondtam, hogy a magyarság érdekeinek tiszteletben tartása érdekében legalább a zentai, a topolyai és az óbecsei bíróságokat vissza kell állítani. Selaković szerint ennek a törvénynek a módosítási javaslata is október derekára fog elkészülni – mondta el lapunknak a frakcióvezető.

A kis értékű lopások és a bíróságok gondjának megoldásával minden bizonnyal kevésbé lesz szükség a jövőben a polgárőrségekre. Pásztor Bálint felszólalásakor figyelmeztetett ennek a folyamatnak a veszélyeire.

– Nagyon veszélyes az, hogy a polgárok önszerveződésbe kezdtek, nemcsak Vajdaságban, hanem délebbre is vannak ilyen esetek. Érthető viszont, hogy az emberek megkérdőjelezik az államnak mint intézménynek a létjogosultságát, hiszen az lenne az egyik feladata, hogy megvédje a polgárok tulajdonát. Az elmúlt időszakban a VMSZ elítélte a polgárőrségek magalakítását, hiszen ezt a gondot az államnak kell megoldania. Nagyon vékony a határ az önvédelem és az önbíráskodás között. Ezért kértünk mindenkit arra, hogy tartózkodjon az úgynevezett polgárőrségekben való részvételtől, hiszen a szerbiai jogrend – ellentétben a magyarországival – nem ismeri el a polgárőrség intézményét – emelte ki Pásztor Bálint.

VIRÁG ÁRPÁD