Csendes húsvét
Branislav Tiodorović szerint május közepétől jobb lesz a járványügyi helyzet
A szigorított hétvégi kijárási tilalom értelmében pénteken 17 órától hétfő 5 óráig senki nem hagyhatja el az otthonát. A 65 évnél, illetve falvakban a 70 évnél idősebbek ezúttal pénteken hajnali 4 és reggel 7 óra között hagyhatják el otthonukat bevásárlás céljából, szombaton és vasárnap nem. A házi kedvencek gazdáinak vonatkozásában is új szabályokat foganatosítottak: mindennap 23 és 01 óra között vihetik ki kedvencüket, szombaton és vasárnap pedig délelőtt 8 és 10 óra között. Legfeljebb 20 percig és otthonuk 200 méteres körzetében sétáltathatják meg lakásban tartott állataikat – a kivihető állatok fajtájával kapcsolatban nem pontosított a Belügyminisztérium.
Ana Brnabić kormányfő megismételte, hogy az utóbbi két hétben azért éppen a hétvége folyamán szigorították a kijárási tilalmat, mert a tapasztalat azt mutatta, hogy szombaton és vasárnap tartózkodnak a legtöbben a szabadban, sokan a parkokban, kirándulóhelyeken múlatják idejüket, azaz nem tartják tiszteletben a távolságtartásra vonatkozó felszólításokat. Szavai szerint a hétvégi kijárási tilalom alól kivételt képeznek a földművesek, „akik kimehetnek földjeikre és elvégezhetik a szükséges munkálatokat".
Brnabić hozzátette, „a bankok ezen a hétvégén nyitva tarthatnak, hogy ne legyenek fennakadások a nyugdíjak kifizetése tekintetében."
LEHET MÉG SZIGORÍTANI
A szakma továbbra is a 24 órás kijárási tilalom elrendelését szorgalmazza, emellett azonban még vannak intézkedések, ám azoknak is súlyosak lennének a következményei, ezért egyelőre várnak foganatosításukkal – magyarázta Brnabić, rámutatván, hogy továbbra is napirenden van a szerinte legnagyobb gócpontok, azaz Belgrád, Niš és Novi Pazar teljes lezárásának, valamint a legnagyobb üzemek 7, vagy 14 napra való bezárásának a lehetősége.
Brnabić szerint elegendő koronavírusteszt áll rendelkezésre, ennek ellenére további 90 ezret rendelt az ország. Ebből 60 ezret Belgrádnak és Vajdaságnak szánnak, 30 ezret pedig Nišnek. A miniszterelnök egyetért az államfővel, aki egy nappal korábban azt mondta, hogy „már látni a fényt az alagút végén", azt is aláhúzván, hogy a járvány lecsengése egyelőre távol van.
NÉPSZERŰTLEN, DE ELKERÜLHETETLEN
A hétvégi kijárási tilalom meghosszabbítása népszerűtlen döntés, ám elkerülhetetlen volt – emelte ki lapunknak nyilatkozva dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke. Mint hozzátette, a kormány a szakma indítványa nyomán foganatosította ezt az intézkedést, múlt héten először. A rendelkezés sajnos a húsvéti ünnepeket is befolyásolja, nem lehet a megszokott módon ünnepelni, feltehetően elmaradnak a nagy családi ebédek – mondta a folytatásban Pásztor Bálint, rámutatva: azért fontos tiszteletben tartani a rendelkezést, hogy ne növekedjen robbanásszerűen a fertőzöttek száma és ne hunyjanak el még többen a betegség következtében.
– A rendelkezés betartásával az emberfeletti munkát végző orvosokat és a többi egészségügyi dolgozót is védjük. Reméljük, hogy ez az intézkedés elegendőnek bizonyul ahhoz, hogy elkerüljük az esetleges, huzamosabb időn át érvényben lévő, egész napos kijárási tilalmat, amely intézkedés kapcsán a VMSZ már egyértelműen kifejtette, hogy nem támogatja. Ha ezen a hétvégén nem lenne hatályban kijárási tilalom, akkor biztos sokan tartózkodnának a kirándulóhelyeken azok közül, akik nem most ünneplik a húsvétot, ez pedig a fertőzöttek és az elhunytak számának drasztikus növekedését okozná. Biztos vagyok abban, hogy az előttünk álló hétvégéken is szükség lesz erre az intézkedésre, vagyis a kormánynak nem az volt a célja, hogy ellehetetlenítse az ünneplést azok számára, akik most ünneplik a húsvétot. Mindannyiunk biztonságának, gyermekeink, szüleink és nagyszüleink egészségének a megőrzése teszi szükségessé ennek a népszerűtlen intézkedésnek a foganatosítását. Arra kérek mindenkit, tartsuk be az orvosok javaslatát, maradjunk otthon, ne gyülekezzünk egy helyiségben tömegesen, hiszen így járulhatunk hozzá ahhoz, hogy ezeket a rendkívüli körülményeket minél előbb magunk mögött hagyjuk – fogalmazott Pásztor Bálint.
MÁJUSTÓL JOBB LEHET
A SARS-CoV-2-járvány a napokban tetőzött, ez az időszak a pravoszláv húsvéti ünnepekig tart – értékelte a Nedeljnik napilapnak nyilatkozva Branislav Tiodorović járványügyi szakértő, kiemelvén, ha mindenki betartja a javasolt óvintézkedéseket és az időjárási viszonyok is megfelelőek lesznek, akkor május közepétől valószínűleg már sokkal jobb lesz a helyzet. Ez a szakember azok közé a szakemberek közé tartozik, aki hiszi, hogy az erősebb UV-sugárzás (3 feletti) és a 20-30 Celsius-fok közötti hőmérsékletek megsemmisítik majd a SARS-COV-2 zsíra lapú külső burkát. Ez persze nem azt jelenti, hogy május közepétől „szabadok leszünk, mint a madarak", feltehetően abban az időszakban is előfordulnak majd szórványos jelleggel újabb COVID–19 megbetegedések – jegyezte meg Tiodorović, aki szerint ez nem az az időszak, amikor a demokráciáról kellene eszmecserét folytatni, annak az ideje akkor jön el, miután lecsengett a járvány.
2867 FERTŐZÖTT – 66 ÁLDOZAT
A ma délutáni adatok szerint az országban eddig 2867 személy fertőződött meg a SARS-CoV-2 vírussal. A 24 órával korábban közzétett adatok ismertetése óta 1586 koronavírus-tesztet végeztek el, ebből 201 volt pozitív. 1907 személyt gyógykezelnek kórházban, 127 személynek van szüksége lélegeztetőgép segítségére. Egy nap alatt egy újabb személy (egy férfi) hunyt el a fertőzés szövődményeinek következtében. Ezzel 66-ra növekedett az elhunytak száma – 49 férfi és 17 nő. A halálozási arány 2,3 százalék, az elhunytak átlagéletkora 64,3 év.
Darija Kisić Tepavčević, a Batut Közegészségügyi Intézet igazgatóhelyettese, válaszolva a napi összegző sajtótájékoztatón arra az újságírói kérdésre, hogy mekkora veszélyt jelentenek a vírus terjedésének szempontjából a hétvégi kijárási tilalom előtt képződő sorok az önkiszolgálókban, kifejtette: mindenkit arra kér, hogy tartsa tiszteletben a szakma által javasolt óvintézkedéseket.
REFERENCIATÜKÖR
Mivel a napi járványstatisztika viszonyítási értékek nélkül egyeseknél fokozott aggodalmat kelthet, alább néhány mutatóval igyekszünk segíteni az idevágó tájékozódásban.
Szerbiában évente mintegy 60 ezer csecsemő születik és 100 ezer lakos hal meg. A Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) 2018-as adatai szerint a tekintett esztendőben is negatív volt a szaporulat, lévén, hogy 63 975 újszülöttre 101 655 elhunyt jutott. Az újszülöttekre vonatkozóan ez átlagban havi 5331, napi 175 csecsemőt jelent.
Az elhalálozásokra vonatkozó adatok hónapokra lebontva átlagban havi 8471, napokra lebontva pedig 278 halálesetet jelentenek. A mortalitások túlnyomó oka szív- és keringési rendellenességekre vezethető vissza. Ez a tényező az összes elhalálozás 51,8 százalékában (52 663 eset) volt a halál közvetlen vagy közvetett kiváltó oka. Az elhunytak átlagéletkora 75,2 év volt.
P.E.
