Bővülő költségvetési források
Többletbevétel miatt módosította kiadási terveit az MNT – Kiemelt fontosságú intézménnyé vált a Szabadkai Kortárs Galéria
Az idén a köztársasági költségvetésből 16 százalékkal nagyobb keretet irányoztak elő a nemzeti tanácsok részére, és az arányos elosztásnak megfelelően a Magyar Nemzeti Tanács kapja a legtöbbet a pénzből –, jelentette ki az MNT pénteki, ötödik rendes ülésén Fremond Árpád, a Tanács elnöke. A 2023. évi költségvetés módosítására vonatkozó napirendi pont vitája során elmondta azt is, hogy a márciusban érkezett kormányrendelet értelmében mintegy 10 millió dinárral növekedett az MNT költségvetése. Kiemelte, a pénzt kiemelten fontos területekre igyekeznek irányítani, mint például az oktatás. Jelentős eszközöket fordítanak a vajdasági magyar közoktatási hálózat fejlesztésére, ezen belül a Vackor beiskolázási programra.
Az elnök hozzátette, hogy a tartományi költségvetésből folyósított összeg is növekedett 150 ezer dinárral, míg a már említett köztársasági utalás 59,4 helyett 68,7 millió dinárt tesz ki. A bevételek változásainak aránya szerint a programterületekre lebontott megvalósulási terv is módosul, 491,4 millióról 500 millió dinár fölé emelkedett a kultúra területén megvalósuló programok kerete, a tájékoztatás területén 62,2 millió dinárról 62,4 millióra növekszik a keret, s csaknem egymillió dinárral bővül a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén tervezett programok költségvetése is.
Sárközi István, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke a módosító indítvány benyújtásakor úgy fogalmazott, a költségvetési tételek pontosítására a többletbevételek miatt van szükség. Az indítványt elfogadta a testület. Felszólalásában Bonifárt Noémi tanácstag közölte, a vajdasági magyar közoktatási hálózat fejlesztésére kétmillió dinárral jut több az idén, a kultúra területén pedig egymillióval. Ezt többnyire a kis- és szórványtelepülések programjainak támogatására fordítják.
Az MNT 2022. évi költségvetésének független könyvvizsgálói jelentésére vonatkozó napirendi pontot Fremond Árpád terjesztette elő. Mint mondta, a Tanács a belgrádi székhelyű EuroAudit céget bízta meg a revizori munka elvégzésével, amely március 23-ára készült el. A jelentést a Tanács köteles elfogadni, majd az Emberi, kisebbségi jogi és társadalmi párbeszéd minisztériumához eljuttatni.
HATÉKONYABB INTÉZMÉNYVEZETÉS
A folytatásban a Szabadkai Kortárs Galéria kiemelt jelentőségű intézménnyé nyilvánításáról hozott a Tanács döntést. Az 1962-ben alapított intézmény elsődleges feladata az volt, hogy hozzájáruljon a festészet, a grafika, a szobrászat területén alkotó kortárs jugoszláv művészek népszerűsítéséhez. Tevékenysége az egész térségre hatással volt, számos magyar kiállításnak, rendezvénynek adott és ad ma is otthont. Fremond felszólalásában arról is beszámolt, hogy Pásztor Bálinttal, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetőjével és Kovács Elvirával, a köztársasági parlament alelnökével február végén tárgyalt Maja Gojković művelődésügyi miniszterrel a nemzeti tanácsi törvény és a kultúráról szóló törvény ellentmondásos rendelkezéseinek az összehangolásáról. Procedurális okok miatt az új törvénymódosítás még nem került a parlament elé, de a minisztérium közzétett egy jogértelmezést, mely szerint a nemzeti közösségek szempontjából kedvezőbb megoldásokat, a nemzeti tanácsi törvényben foglaltakat kell alkalmazni. Elemi érdekünk az, hogy a nemzeti tanácsi törvénnyel összehangolják mind az oktatás, a kultúra területén, mind pedig az írás- és nyelvhasználat, továbbá a tájékoztatás területén meghozott jogszabályokat is, hangsúlyozta. A kiemelt jelentőségű intézményekbe a nemzeti tanácsok delegálhatnak egy igazgatóbizottsági tagot, amennyiben pedig egy intézmény több nemzeti közösségnek is kiemelt fontosságú intézménye, úgy nem egy közös tagot delegálhat ezentúl az összes érintett nemzeti tanács, hanem valamennyi kinevezheti a saját igazgatóbizottsági tagját, magyarázta Fremond. Ez hatékonyabb részvételt jelent majd az intézmények igazgatásában, az információszerzést, de a magyar érdekképviseletet is erősíti.
KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁLKOZÁSOK HELYSZÍNE
A téma kapcsán Lovas Ildikó, az MNT Kulturális Bizottságának elnöke elmondta, 2010-ben éppen az említett két törvényben meglévő ellentét miatt mély elemzést végeztek arról, melyek legyenek a magyar kiemelt intézmények. Akkor 29-et választottak ki. A Szabadkai Kortárs Galéria tehát első körben nem vált a magyar közösség kiemelt intézményévé, mert a szellemi örökséget, kordokumentumokat őrző levéltárak, vagy például a színházak és más művelődési jellegű intézmények magától értetődően elsőbbséget nyertek a folyamat során. Sokan keresték meg a magyar társadalmi élet szereplői közül az MNT-t, hogy szükség lenne a galéria kiemelésére is, melynek egyébként az egyik legfontosabb építője Duranci Béla művészettörténész volt. A galéria napjainkban is a vajdasági képzőművészeti tér fejlesztését szolgálja, mutatott rá Lovas Ildikó. A galéria státusának módosítását a vajdasági magyar képzőművészek tevékenysége teszi indokolttá. Bár a képzőművészet nem beszél, így a nemzeti közösséghez való tartozása nem fogalmazható meg ilyen formában, de a közösségen belül betöltött szerepe révén rendkívül indokolt, hogy ez az intézmény a kiemelt jelentőségűek közé tartozzon, értékelte.
Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja felszólalásában úgy fogalmazott, „szabadkai megközelítéssel” áll hozzá a kérdéshez. A városban mindig is nagy jelentősége volt a Szabadkai Kortárs Galériának a többi „nagy” intézmény mellett. Az MNT-nek Vajdaság-szerte 40 kiemelt intézménye van, nem kérdés, hogy ennek a galériának is ott a helye. Beszélt a hatvanas évek művésztelepeiről, azok jelentőségéről, arról, hogy az azokon készült alkotások kiállítóhelyévé vált a Képzőművészeti Találkozó néven ismertté vált galéria. Raichle Ferenc építészeti hagyatéka miatt is lényeges a hely, mutatott rá.
ÜGYVITELI JELENTÉSEK, ZÁRSZÁMADÁSOK
A Forum Könyvkiadó Intézet ügyviteli és zárszámadási jelentése kapcsán elhangzott, nagy fejlődési pályát futott be a kiadó webshopja, mely ma az értékesítés 35 százalékát jelenti. Jelentős munka folyt a készülő magyar–szerb középszótár, a frazeológiai szótár, a Híd és Létünk folyóiratok megjelenése érdekében. Virág Gábor, a kiadó igazgatója elmondta, minden nagyobb könyvszakmai rendezvényen részt vettek, a középszótár pedig a tervezett szócikkek számának dupláját tartalmazza majd. Nyomtatását az év végére tervezik. A könyvkiadó
fontosságáról beszélt Lennert Tímea tanácstag. Mint kifejtette, az intézet tavaly is törekedett a többműfajiságra, ami az aktuális Petőfi-év kapcsán is beigazolódott. A Forum brandet jelent, értékelte.
Az ülésen elfogadták a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Topolya Község Múzeuma, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár, a Zentai Történelmi Levéltár, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár, a Zentai Magyar Kamaraszínház és a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény jelentését is. Hugyik Richárd MNT VB-tag a zentaiságról, a magyar színház- és drámatörténet megjelenítéséről beszélt a kamaraszínház kapcsán, mely, mint fogalmazott, régiós szerepet, sajátos küldetést tölt be a vajdasági magyar művelődési térben.
Megvitatták az oktatási intézmények igazgatóbizottsági, iskolaszéki tagcserével kapcsolatos eljárásait, megszavazták a tankönyvek előzetes jóváhagyását, továbbá helyi önkormányzati kulturális és tájékoztatási pályázatok jóváhagyásáról döntöttek. A Szekeres László Alapítvány új mandátumú igazgatóbizottságának tagjairól is döntöttek. Fejsztámer Róbert tölti be az igazgatóbizottsági elnöki tisztséget.
V-ÁR
