Az együttélés és a megbocsátás jelképe
Átadták rendeltetésének a zsablyai Havas Boldogasszony templomot
A csúrogi Megtépázott Krisztus szoborcsoportnál szervezett Sajkásvidéken elhunyt ártatlan magyar áldozatok emlékére megtartott főhajtást, valamint a razzia szerb áldozataira való megemlékezést követően, melyet úgyszintén Csúrogon a Topalov-raktárban tartottak meg, Aleksandar Vučić szerb, dr. Sulyok Tamás magyar államfő, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetősége, a Magyar Nemzeti Tanács tisztségviselői Zsablyára látogattak a nemrégiben felújított Havas Boldogasszony-templomba. Msgr. Fazekas Ferenc szabadkai egyházmegyei püspök mondott áldást a templom átadása alkalmából, és itt tartották meg beszédeiket a magas rangú tisztségviselők is. Mint az a helyszínen elhangzott, a magyar kormány közel 240 millió dináros támogatással tette lehetővé a templom restaurálását. Az ünnepélyes szertartáson jelen volt Juhász Bálint, a tartományi parlament elnöke, Maja Gojković vajdasági kormányfő, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és más tisztségviselők is.
Beszédében dr. Sulyok Tamás úgy fogalmazott: a nemzetek közötti megbékélés szimbóluma a felújított zsablyai templom, ugyanakkor a hitnek, az emberségnek és az európai szellemiségnek az összekötő erejéről is tanúbizonyságot tesz. Két, több mint ezer éve együtt élő nép újabb kézfogásaként is értelmezhető a felújítás, fűzte hozzá, annak az új fejezetnek a folytatásaként, mely az egy évtizeddel ezelőtti történelmi megbékéléssel indult.
Sulyok rámutatott: mindkét nemzet tudomásul vette a világháború árnyékában, nevében elkövetett gaztetteket, a hideg napokat és megtorlásokat is, az azonban mindig is világos volt, hogy ez a két nemzet másként képzelte el a jövőjét már a huszadik századnak az elején is: a katolikus templom és a Szent Miklós ortodox templom egymás mellett áll Zsablya központjában, ez az ékes bizonyítéka ennek az állításnak. A magyar államfő közölte, a győzelem színhelye e szakrális hely, azt üzeni ugyanis, hogy a kis közösségeknek is lehet jövőjük, ha elég erősek és elszántak a megmaradás iránt. Beszédének lezárásaként elmondta, Belgrád és Budapest egyértelmű válasza a történelemre az, hogy az élet legyőzte a halált.
Aleksandar Vučić arra emlékezett vissza, amikor Pásztor István, a VMSZ néhai elnöke 2009-ben először tárta elé a magyar–szerb kapcsolatok rendezéséről szóló kezdeményezést.
Mint mondta, a néhai elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő voltak a legjelentősebb pártfogói a megbékélésnek. Szavai szerint nem volt könnyű ez a folyamat, hiszen nem számít egyszerű feladatnak évtizedek ellenségeskedése, sokszor gyűlölete után, elérni azt, hogy az emberek tisztelettel, sőt barátként tekintsenek egymásra. A megbékélésen való munkálkodás egyértelmű eredménye nemcsak a béke állandósítása, hanem a lehető legjobb baráti kapcsolatok kialakítása is, értékelte beszédében a szerb államfő. Hozzáfűzte: meglátása szerint Európa számos nehéz kihívás elé néz, és a szerbeknek és a magyaroknak közösen kell kiállniuk az értelem és a béke győzelme mellett ezúttal, más nemzetekkel alkotott szövetségben.
A szerb köztársasági elnök úgy fogalmazott, az együttműködés egyik kézzel fogható eredménye a Belgrád és Budapest között létrejövő gyorsvasút-össszeköttetés is, majd képletesen fogalmazva hozzátette: Pásztor István volt az, aki a gyümölcsöző szerb–magyar kapcsolatok gyorsvonatára felvezette a két népet. Vučić a jövő egyik legfontosabb feladatának nevezte ezeknek az eredményeknek a megőrzését. Kritikát fogalmazott meg azokkal szemben, akik ma Szerbiában úgy politizálnának, akár az általa támogatott párton belül, hogy nem kérdezik meg a magyarokat egy-egy ügy kapcsán. Mint mondta, amíg ráhatása lesz a politikára, nem engedi meg, hogy a mostani jó kapcsolatokat bármi is beárnyékolja.
A VMSZ elnöke elmondta, a köszönet és a bátorság szavak jutnak eszébe ezen a helyen, utóbbi elsősorban azért, mert nem volt egyszerű feladat a történelmi megbékélés folyamatának az elindítása. Dr. Pásztor Bálint elmondta, a Havas Boldogasszony-templom felújítása a szerb–magyar szövetség újabb megerősítéseként is értelmezhető. Kiemelte, hogy egy olyan gondolkodás eredménye a megbékélés, mely nem tesz különbséget áldozat és áldozat között, a magyar közösség számára teljesen egyformának számítanak a szerbség és a magyarság történelem viharai során elesett áldozatai. Külön köszönetet mondott a szerb államfőnek azért, hogy kormányfőként eltörölte a magyarságra kollektív bűnösség terhét kirótt világháború utáni rendeleteket, úgy fogalmazott, hogy ha mást nem tett volna pályafutása során, ez, már önmagában is, mindenek feletti cselekedetnek számított volna. A magyar–szerb barátság beteljesülése egyben Pásztor István politikai életcéljának is számít, nyomatékosította.
Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, a megbékélésnek köszönhetően a csúrogi és zsablyai gyászhelyek nemcsak a gyásznak, hanem a megbocsátásnak a jelképei is egyben. A fájdalom nem köthető nemzetiséghez – tette hozzá Fremond. Meggyőződésének adott hangot, a szerb–magyar kapcsolatok nemcsak szimbolikusan, a szavak szintjén, hanem a valóságban is léteznek, eredményesek, ennek számos bizonyítéka létezik. Fontosnak nevezte más emlékhelyek felállítását is.
V-ÁR
