Az egészség közösségi ügy
Az Egészséges Városok 37. Szimpóziuma Szabadkán
Magyarország az Egészséges Városok program 1987-es elindulása óta aktív résztvevője az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája által indított kezdeményezésnek. Öt évvel később megalakult az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége, majd 2014-ben módosították alapszabályukat, hogy lehetővé váljon a határon túli magyarlakta települések csatlakozása is.
A szövetség 2019-ben megváltoztatta nevét: Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesülete névre. Céljuk, hogy elősegítsék a magyarlakta települések egészségközpontú fejlődését és együttműködését. A vajdasági városok, Szabadka, Zenta, Topolya és Magyarkanizsa 2019-ben a CMH irodákon keresztül csatlakoztak az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesületéhez.
Az Egészséges Városok 37. Szimpóziumát Szabadkán tartják. A megnyitó ülésen dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is részt vett. Beszédében kiemelte, az összejövetel nemcsak nemzetpolitikai, egészségügyi szempontból jelentős, hanem kultúrtörténeti tekintetben is.
Mint mondta, annak ellenére, hogy Szerbia nem tagja az Európai Uniónak a vajdasági önkormányzatok is megtalálták a módját annak, hogy részévé váljanak az Egészséges Városok projektnek.
– Az egészség nem csak magánügy, az egészség nem csak családügy, hanem az egészség közösségi ügy is. Én azt kívánom mindannyiunknak, függetlenül attól, hogy a Kárpát-medencének és a világnak mely szegletében élünk, hogy egészségesek legyünk, egyénileg is és nemzetként is, és hogy ez az összekapaszkodás és ez az egymásrautaltság és egymásnak a segítése a következő évtizedekben, évszázadokban is jellemezze a mindannyiunknak az életét – szögezte le a VMSZ elnöke.
Az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesülete 37. szimpóziumának fővédnökségét Nacsa Lőrinc, magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár vállalta. Személyesen nem tudott részt venni a konferencián, ezért köszöntőjét De Blasio Antonio, az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesület elnöke olvasta fel. Levélében úgy fogalmazott, hogy a szabadkai helyszín azt üzeni minden magyarnak, hogy nemzetünk csak akkor lehet egészséges, ha az egész világot átfogó magyarságra gondunk van.
– Amikor egészségről és egészséges környezetről beszélünk, akkor a magyarságunk szempontjából a legfontosabb szempontunk a nemzeti összetartozás. A magyarság összetartása évszázados összehasonlításban a virágkorát éli. Ne engedjünk azoknak a befolyásolásoknak, amelyek gyengíteni akarják közösségünket – írta köszöntő beszédében Nacsa Lőrinc.
BB
