Ártalmas törvények napja

A képviselőház elfogadta a vagyon-visszaszármaztatásról és a közvagyonról szóló törvényjavaslatot is – A kollektív bűnösség elve és a vajdasági vagyon kérdésének hiányos rendezése a jogszabályokban maradtak

A két törvény megszavazásához az LDP-re is szüksége volt a hatalmi koalíciónak. A VMSZ képviselői a törvényjavaslatok ellen szavaztak, Pásztor István pártelnök pedig Boris Tadić köztársasági elnökhöz intézett levelében kérte a vagyon-visszaszármaztatási törvény elutasítását. Napirenden volt még a vasúti törvény elfogadása is, mivel azonban az az EU-tagjelöltség szempontjából nem számít sorsdöntő jogszabálynak, az LDP képviselői nem támogatták, s a parlament így döntésképtelenné vált.

Hétfői ülésén a Köztársasági Képviselőház a kollektív bűnösség elvének eltörlése nélkül fogadta el a vagyon-visszaszármaztatási törvényt. A jogszabály nem teszi lehetővé a második világháborús megszállók soraiban harcolók, illetve leszármazottaik számára a restitúciós folyamatban való részvételt, még abban az esetben sem, ha az illetőt a saját akaratán kívül sorozták be, vagy ha a bíróság előtt bizonyította is ártatlanságát. A törvény elfogadását 117 képviselő támogatta, a hatalmi koalíció tagjain kívül a Liberális Demokrata Párt képviselői is rá szavaztak, s a VMSZ és a Szerbiai Demokrata Párt 23 képviselője voksolt a jogszabály elfogadása ellen.

„A történelmi megbékélés szorgalmazása és a kollektív bűnösség elvének eltörlése a Vajdasági Magyar Szövetség politizálásának alapkövei. Olyan európai értékek, amelyeket semmilyen körülmények között sem fogunk feladni. Akkor sem, ha álláspontjainkkal időről időre egyedül maradunk Szerbia parlamentjében” – áll a VMSZ által a szavazást megelőzően kiadott sajtóközleményben, mely végül megállapítja: „a többségi társadalom politikai elitje továbbra sem érett meg arra, hogy változtasson egyoldalú történelemszemléletén”.

LEVÉL AZ ÁLLAMFŐHÖZ

A vajdasági magyarság szempontjából elfogadhatatlannak minősített jogszabály megszavazása miatt Pásztor István, a VMSZ elnöke nyílt levélben fordult Boris Tadićhoz, Szerbia köztársasági elnökéhez. A pártelnök arra emlékezteti Tadićot, hogy „a vajdasági magyarok politikai szervezetei a szerbiai politikai színtér ellenzéki erőivel együtt azért küzdöttek a kilencvenes évek során, hogy egy olyan társadalmi-politikai rendszer jöjjön létre, amely az egyetemes emberi jogok tiszteletére épül. Abban a meggyőződésben éltünk, hogy 2000-ben megteremtődtek az előfeltételei annak a folyamatnak, amely a kollektív felelősség elvének jogrendünkből való eltörlésével zárul majd” – fogalmaz Pásztor, majd emlékezteti az elnököt a második világháború alatti és utáni háborús bűnök kivizsgálásával megbízott magyar–szerb vegyes bizottság megalakulására. Pásztor szerint a parlament által jóváhagyott vagyon-visszaszármaztatási jogszabály „törvényerőre emeli a kollektív bűnösség elvét”, s értelmetlenné teszi a történelmi megbékélés irányába tett minden eddigi erőfeszítést. Mint azt a levélben Pásztor kiemeli, a törvény ellentétben áll a szerb alkotmány jogelvével, mely tiltja az állampolgárok megkülönböztetését, s emellett szembeszáll az ártatlanság vélelmével is. Pásztor levelében arra kéri Tadićot, hogy utasítsa el a jogszabály kihirdetését, s utalja azt vissza a parlamentnek újbóli megvitatásra.

A KÉT ÚJ TÖRVÉNY

Mint ismeretes, a vagyon-visszaszármaztatási törvény a második világháború utáni vagyonelkobzásokra érvényes, s a természetbeni visszaszármaztatást tekinti elsődlegesnek. Ingatlanokra, építőipari telkekre, erdőségekre, üzlethelyiségekre, lakásokra, vállalatokra, továbbá mintegy 300 ezer hektárnyi termőföldre vonatkozik az új szabályozás. A 2006-os adatok szerint 150 ezer család nyújthat be restitúciós kérvényt. A pénzbeni visszaszármaztatás a 2015 elején kibocsátásra kerülő euróalapú kötvények formájában történik majd meg, a kárpótlás összege pedig nem lehet magasabb 500 ezer eurónál.

A képviselőház hétfőn a közvagyonról szóló törvényt is elfogadta, mely állami, tartományi és helyi önkormányzati vagyont különböztet meg. Ezt a jogszabályt is az LDP képviselőinek szavazataival fogadta el a parlament. A VMSZ képviselői – a Vajdaság vagyonával kapcsolatos elvárásaik elutasítása miatt – ennek a törvénynek a megszavazását sem támogatták. Módosítási indítványaik a vasúthálózat, valamint a teljes tartományi csatornahálózat tartományi vagyonként történő elismerését irányozták elő.

Az elfogadottak értelmében az elsőrendű állami utak és autóutak az állam tulajdonában maradnak, a regionális, másodrendű utak viszont ezentúl a vajdasági vagyon részét képezik. A községközi utak fenntartása a helyi önkormányzatok hatáskörébe került át. A jogszabály értelmében, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga indítványára, Vajdaság tulajdonába kerül az eddigiekben tartományi eszközökből finanszírozott vagyonrész is, így az Újvidéki Vásár, az újvidéki Gas vállalat, a vajdasági közszolgálati média, a péterváradi vár, továbbá a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia vagyona is. Az LDP indítványára a törvény szövegébe bekerült az a szabályozás is, mely szerint a közvállalatok igazgatóit pályázat útján kell megválasztani a jövőben, a közvagyont pedig nem lehet magán- vagy pártcélokra használni.

„HŰVÖS VISZONYOK” KORMÁNYA

– A VMSZ képviselői akképp jártak el, ahogyan azt már két héttel ezelőtt bejelentették: akkor azt mondtuk, csak abban az esetben szavazzuk meg ezeket a törvényeket, amennyiben a vagyon-visszaszármaztatási törvényből törlik a kollektív bűnösségre vonatkozó szakaszt, a köztulajdonról szóló jogszabály esetében pedig amennyiben az valós decentralizációt idéz elő. Az LDP biztosította a parlament határozatképességét, amire mi nem voltunk hajlandóak, amikor pedig szavazásra került sor, akkor a két törvényjavaslat ellen szavaztunk – számolt be lapunknak a képviselőházi történésekről Pásztor Bálint, a VMSZ képviselője, a kisebbségi frakció vezetője.

Arra a kérdésre, hogy a VMSZ képviselőinek magatartása mennyiben változtat a hatalmi koalíción belüli viszonyokon, Pásztor elmondta: a hatalmi koalíción belüli viszonyok már így is elég hűvösek, de emlékeztetett, nem ez az első olyan alkalom, amikor a VMSZ nem támogatja a magyarság érdekeivel ellentétben álló jogszabályokat: ilyen volt a költségvetés, a bírósági hálózat, sőt a NIS „elajándékozásának” a kérdése is.

A HOPPON MARADT JOGSZABÁLY

Gondok merültek fel a vasúti törvény elfogadása kapcsán, mely szintén hétfőn szerepelt a parlament napirendjén. Čedomir Jovanović, az LDP elnöke a nap folyamán beharangozta, ennek az elfogadásához nem kíván támogatást nyújtani a hatalmi koalíciónak, mivel az nem számít az európai csatlakozási folyamat szempontjából elengedhetetlenül fontos törvénynek. Mivel a VMSZ képviselői, a vajdasági tulajdon kérdése miatt, ezt a javaslatot sem támogatták, hamar kérdésessé vált a vasúti törvény sorsa. Amikor erre a napirendi pontra került sor, Slavica Đukić-Dejanović képviselőházi elnök kénytelen volt megállapítani: határozatképtelenné vált a parlament, az LDP képviselőinek távozása után ugyanis 122 képviselő maradt a teremben. Ahogyan azt a nap folyamán sejteni lehetett, a vasúti törvényről való szavazást elhalasztották, időpontjáról a későbbiekben értesítik majd a képviselőket.

VIRÁG ÁRPÁD