„A VMSZ-nek és az MNT-nek az a feladata, hogy a vajdasági magyar közösséget segítse — ha mi ezzel nem foglalkoznánk, akkor nem látom, ki foglalkozna”
Oktatási témákról, elsősorban a középiskolai iratkozásról, valamint a magyar—szerb határátkelőkön uralkodó állapotokról is beszélt dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Szabadkai Magyar Rádió Mozaik című műsorában.
A VMSZ politikusai minden alkalmat megragadnak, hogy a határátlépés lebonyolításának gyorsítását követeljék — hangsúlyozta a párt elnöke. — Az elmúlt tíz évben megdupláztuk a közúti határátkelők számát, ami kifejezi, milyen a kapcsolat a szerb és a magyar kormányzat közt, amely felett folyamatosan bábáskodik a Vajdasági Magyar Szövetség — tette hozzá.
A VMSZ elnöke hangsúlyozta, július 4-én meghirdették a Pásztor István Alapítvány pályázatait, a rászorulók éljenek ezzel a lehetőséggel, hiszen az alapítvány egyik legfontosabb rendeltetése, hogy azokat segítse, akik nem férnek bele a létező támogatási formákba.
Annak ellenére, hogy az elmúlt nyolc hónapban az oktatás elég jelentős mértékben érintett volt a belpolitikai csatározások ügyében, valóban minden gyermekért küzdve, minden családdal beszélve, elmondható az, hogy nem fognak jelentős mértékben csökkenni a beiratkozási számok a középiskolákban — mondta Pásztor Bálint. Kijelentette, fennállt annak a veszélye, hogy sok család dönt úgy, Magyarországon taníttatja a gyermekét a Szerbiában kialakult helyzet miatt, hiszen az a fontos, hogy a gyermek tanuljon, azért jár iskolába. Ha az itteni iskolák ezt nem tudják megadni, akkor alternatív megoldásokban kell gondolkodni.
Annak köszönhetően, hogy a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség településről településre, családtól családig haladva beszélgetett az emberekkel az elmúlt hetekben, hónapokban, nem kellene hogy nagymértékű csökkenés következzen be. Ugyanez mondható el az egyetemek esetében is. A magánegyetemeken befejeződött az iratkozási, illetve a felvételiztetési folyamat, az állami karokon most lesz ezekben a napokban, de a jelentkezési adatok bizakodásra adnak okot. Ez a jogászösztöndíj esetében is elmondható, mert a 20 helyre 33-an jelentkeztek. A vajdasági magyar közösség döntő hányada, a szülők is, és a fiatalok is, az itthon maradásban, a szülőföldön való boldogulásban látják a megoldást.
A szerb—magyar határátkelők bővülő kapacitásairól is szó volt a műsorban. A VMSZ elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, az az elsődleges gond, hogy hányan és hogyan dolgoznak a határátkelőkön.
— Az elmúlt héten katasztrófaközeli állapot volt, főleg a hétvégén. Nem azért mondom, hogy bárkit mentegessek, de figyelembe kell azt venni, hogy a szerb—magyar határszakasz az egész Európának a legforgalmasabb határszakasza. Az elmúlt hónapokban minden egyes alkalommal ez téma volt, amikor a Vajdasági Magyar Szövetség politikusai magyarországi vagy akár a szerbiai kormányzat képviselőivel tárgyaltak, hogy amikor nem a legforgalmasabb nyári hétvégékről beszélünk, akkor a közúti határátkelőknek a többsége egészen átjárható. Mi azt tudjuk tenni, amit eddig is, hogy elsősorban a magyarországi, de a szerbiai tisztségviselőkkel tárgyalva minden alkalmat megragadunk, hogy követeljük a határátkelésnek a gyorsított lebonyolítását. Már most is a Szeged—Szabadka vasútvonalat ajánlanám. Ott a várakozási idő jelentősen kevesebb. Amikor majd megindul a Budapest—Belgrád vonal, az még egy hatalmas lendületet ad a határátlépésnek. Ezekben a napokban fog befejeződni a röszkei határátkelőnek a bővítése, és lesznek új határátkelők is.
A műsorban továbbá mezőgazdasági témákról, elsősorban a sertéspestis okozta károk megtérítéséről, az aszályról, a termelők támogatásáról is szó esett. Aktuális külpolitikai kérdésekről, valamint az elmúlt időszakban megtartott rendezvényekről is beszélt a párt elnöke. Utóbbival kapcsolatban Pásztor Bálint azt mondta, annak ellenére, amit a hangos, politikai kisebbség próbál elhitetni, hogy itt a világvége, az égadta világon semmiféle negatív politikai megmozdulás nem történt, annak ellenére, hogy több ezer embert megmozgató, tömeges rendezvények voltak. A vajdasági magyar közösség tagjainak a túlnyomó többsége a normalitásra nyitott, hogy normálisan élje az életét, ebben pedig a Vajdasági Magyar Szövetségnek meg a Magyar Nemzeti Tanácsnak az a feladata, hogy segítsen. Legyen szó oktatásról, kultúráról, mezőgazdaságról, infrastruktúra-fejlesztésről.
— Ha mi ezekkel nem foglalkoznánk, akkor nem látom, hogy ki foglalkozna. Mi ezzel foglalkozunk, és a közösség támogatását is élvezzük hozzá — mondta Pásztor Bálint.
SZAKÁLL LAURA
