A VMSZ győztes csapat, és van feladata az elkövetkező évtizedekben is
A Vajdasági Magyar Szövetség Magyarkanizsán, a Vásártéren ünnepelte meg 30. születésnapját. A rendezvényre mintegy ezer meghívott gyűlt össze.
Küzdelmek, feladatok, kihívások és sikerek — mindegyikből akadt az elmúlt három évtized alatt a párt életében. A Vajdasági Magyar Szövetség azonban nemcsak egy párt, hanem a vajdasági magyar érdekképviselet legnagyobb és legerősebb hordozója. A tagjai soha nem valaki vagy valami ellen harcoltak, hanem magukért, egymásért, a közösségért. Kell ennél nemesebb cél? Létezhet annál fennköltebb feladat, ha a magyar ember a saját hazájáért, nemzetéért és a családjáért harcol? — hangzott el a felvezető szövegben.
A jelenlévőket a házigazdák nevében Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere köszöntötte.
Dudás Károly, a 7-es számú VMSZ-tagságiigazolvány birtokosa, a Vajdasági Magyar Szövetség volt tanácselnöke az alapítók nevében tartotta meg alkalmi beszédét, melyben felidézte a harminc év legjelentősebb pillanatait és eseményeit. Hangsúlyozta, harcostársaival a legalkalmatlanabb időben cselekedtek, amikor nagyon nehéz volt pártot alapítani, és a közösség érdekében cselekedni, de a Vajdasági Magyar Szövetség a legnehezebb időkben is tette a dolgát. Emlékeztetett, a VMSZ úgy jött létre, hogy pártszakadás történt a VMDK-ban. Kitért arra is, amikor a VMSZ megbicsaklott, bekövetkezett a pártszakadás, mely elvihette volna nemcsak a Vajdasági Magyar Szövetséget, hanem az egész délvidéki magyarságot is.
— Ezt közösen éltük túl, és az is egy csoda volt, hogy sikerült túlélni, és nagyszerű eredményeket is elérni. Aztán jött még egy megrázkódtatás, Pásztor István elnök úr halála, amely egy gyöngébb lábakon álló pártot eltüntetett volna a föld színéről. Az ő örökségének a lényege talán az, hogy a közösség legfontosabb érdekei mentén való politizálás, a cselekvés került előtérbe, és ez tart ma is, és azt kívánom, hogy tartson ezután is.
Dudás Károly kiemelte, dr. Pásztor Bálint és csapata kezében jó helyen van a délvidéki magyarság sorsa. „Isten éltesse ezt a csapatot, Isten éltesse a délvidéki magyarságot!” — fejezte be a beszédét.
Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke elmondta, a 30. születésnapot önkörben ünneplik, az a nagyjából ezer ember, aki jelen van a magyarkanizsai Vásártéren, a Vajdasági Magyar Szövetségnek a legszűkebb összetétele, a vezetőségi tagok és az aktivisták. Jelezte, szeptemberben olyan ünnepi akadémiát tartanak, amelyre vendégeket is várnak majd Magyarországról, illetve Szerbiából.
— Csubela Ferenc volt az első alapító elnökünk, akinek vezetésével a VMSZ-nek azért kellett küzdenie, hogy magyarnak maradhassunk a szülőföldünkön. Erős igazságérzet jellemezte, megfontoltság, nyugodt határozottság, elkötelezettség, eltökéltség, diplomáciai érzék, és neki köszönhető az, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség 1994. június 18-án létrejött. Csubela Ferencen kívül köszönhetjük ezt annak a nagyjából 200 alapító tagnak, akiknek egy csoportja most itt, a színpad mellett foglal helyet. Köszönöm szépen a bátorságot, a bajtársiasságot, azt, hogy a maitól sokkal nehezebb időkben vállalták a magyarságnak a képviseletét, és 1994-ben létrehozták a Vajdasági Magyar Szövetséget. Mi mindig fölvállaltuk azt, amik vagyunk, és soha nem próbáltuk magunkat másnak mutatni. Éppen ezért 1994-ben ugyan civil szervezetként jött létre a Vajdasági Magyar Szövetség, de nem egész egy évre rá, 1995 júniusától már politikai pártként működött. Tettük mindezt úgy, hogy ebből a harminc esztendőből huszonhat éven át parlamenti párt volt a VMSZ. Ha a sikerességet szavazatszámban és mandátumszámban mérik, akkor azt kell mondanom, hogy a VMSZ a fennállásának a harminc esztendejéből huszonhatban megkérdőjelezhetetlen módon sikeres volt, hiszen országos szinten parlamenti párt voltunk. 1994-ben létrejöttünk, ’95-ben párttá alakultunk, és 1996-ban bejutottunk az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság parlamentjébe, és 2004-ig parlamenti párt voltunk országos szinten, majd 2004 és 2007 között következett egy rövid szünet, és 2007 óta változatlanul parlamenti párt vagyunk. Az ország neve több alkalommal megváltozott, az viszont nem változott, hogy a VMSZ országos szinten is meghatározó politikai erő. És amire külön büszke vagyok, az az, hogy ebben a huszonhat évben szinte mindvégig önállóan vettünk részt a választásokon, és szereztünk parlamenti mandátumot. Ez alól a 2000 és 2003 közötti időszak képez kivételt, amikor a szerbiai demokratikus ellenzék 18 tagpártja közül az egyik volt a Vajdasági Magyar Szövetség, tehát a rendszerváltásban is nagyon komoly szerepet vállalt ez a párt. Csubela Ferenc tragikus halálát követően Kasza József vette át a pártnak az irányítását, akinek a vezetésével azért kellett küzdenünk, hogy ne bántsanak bennünket a szülőföldünkön azért, mert magyarok vagyunk. A VMSZ ellenzéki párt volt, szembeszállt az akkori hatalommal, a tüntetések élére állt, nem engedte a magyar fiatalok frontra hurcolását. Kasza József idejében megalakult az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács. 1999-ben született erről döntés, akkor, amikor az országot éppen bombázták, majd csupán három esztendőre immár törvénybe és alkotmányba foglalt kategória volt a Nemzeti Tanács, és ezzel mi, vajdasági magyarok tudunk büszkélkedni, hiszen a Kárpát-medence számos országában civil szervezetként működik ma is ez a testület. Kasza József a VMSZ-t tizenkét évig vezette, majd következett Pásztor István időszaka, akinek az irányításával azért küzdöttünk, hogy jó legyen magyarnak lenni a szülőföldünkön. Az ő elnökségéhez köthető a történelmi megbékélésnek a folyamata. Stratégiai partnerség alakult ki a két ország között, az ő vezetésével országközi projektumok valósultak meg, ő vezette be a szimbolikus politizálás helyett a projektalapú politizálásnak az elvét, létrehozta a Magyar Koalíciót, partnerséget épített ki az egyházakkal és a civil szervezetekkel, és szövetségeseket biztosított a szülőföldön boldogulás támogatása érdekében, de úgy, hogy mindig önállóan szolgáltuk meg a magyar közösségnek a bizalmát, és mindig önállóan dolgoztunk meg a mandátumokért, legyen szó országos, tartományi vagy önkormányzati választásokról. Ő indította el a gazdaságfejlesztési programot, amely nagymértékben járult ahhoz hozzá, hogy nemcsak identitásunkban tudtunk magyarok maradni, hanem emberhez méltó életet tudunk élni a szülőföldünkön.
Dr. Pásztor Bálint köszönetet mondott az alapító tagoknak, Magyarország Kormányának, a belföldi, az anyaországi, a Kárpát-medencei és az európai szövetségeseinknek. Talpon maradtunk — mondta —, és ez a mai világban nem egyszerű. Ezért köszönet illeti a vajdasági magyar közösséget, hiszen mindig föl tudta ismerni, kikre számíthat.
— Jelen pillanatban 13 540 taggal, közel 65 000 szavazóval, 6 köztársasági képviselővel, 9 tartományi képviselővel, 157 önkormányzati képviselővel dolgozunk a vajdasági magyar közösség érdekeinek védelmében, európai parlamenti képviselőnk is volt, van és lesz. 8 államtitkárunk van, tartományi kormányalelnökünk, házelnökünk, titkárhelyettesünk, segédtitkáraink, 3 polgármesterünk, számos önkormányzati tisztségviselőnk és egy ütőképes Magyar Nemzeti Tanácsunk. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy magyar érdeket csak magyar párt képviselhet, és mi nem csak a választási kampányok nem túl ritka időszakaiban járjuk a terepet és vagyunk az emberek között. Talán ennek köszönhető a sikerünk. Harminc éven át küldetésünk volt és maradt, hogy a szülőföldön boldogulás perspektíva legyen, hogy méltó körülményeket biztosítsunk az itthon maradáshoz vagy a hazatéréshez, ami nemcsak az identitás megtartására terjed ki, hanem arra, hogy jó legyen itthon lenni, jó legyen hazajönni. Óvodai, iskolai tagozatok megnyílása és fenntartása a feladatunk, művelődési intézményeink létrehozása és működtetése, templomaink szellemi és épített örökségünk megóvása, gazdaság, infrastruktúra, fejlesztés, és észre kell vennünk, hogy a vajdasági autonómiának mi vagyunk az egyetlen talpon maradt képviselője a mai Szerbiában, és ez nem tegnap óta van így, hanem legalább egy évtizede. Mindez azért van, és ezekről az eredményekről azért beszélhetünk hitelt érdemlő módon, mert számtalanszor meg tudtunk újulni, mindig fel tudtunk állni, képesek voltunk nyitni, fiatalítani, igazodni tudtunk a közösség elvárásaihoz, együtt lélegzünk a vajdasági magyar közösséggel, és minden kétséget kizáró módon kijelenthető, hogy addig lesz politikai értelemben értékelhető vajdasági magyar közösség, amíg lesz Vajdasági Magyar Szövetség.
Pásztor Bálint számokkal üzent azoknak, akik megpróbálnak világvége-hangulatot vizionálni.
— 2007 januárjában a parlamenti választásokon Kasza József vezetésével a VMSZ 52 510 szavazatot szerzett. 2022 áprilisában, abban a csatában, amelyben utoljára irányított bennünket Pásztor István, 60 313 szavazatot szerzett a VMSZ. Mondanom sem kell, másokkal ellentétben legális, törvényes, tisztességes módszerekkel. Tehát nagyjából 8000 szavazattal szerzett többet a Pásztor István vezette VMSZ tizenöt évvel később, mint Kasza József 2007-ben. 2023 decemberében 64 747-en szavaztak a Vajdasági Magyar Szövetségre. Ez 12 000-rel több, mint amennyien a Kasza József által vezetett VMSZ-re szavaztunk 2007-ben, és nagyjából 2500-zal több, mint amennyi szavazatot szereztünk utoljára Pásztor István vezetésével 2022-ben. Ez azt bizonyítja, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség győztes csapat, és van feladata az előttünk álló években és évtizedekben is.
Pásztor Bálint elmondta, június 12-én létrehozták és bejegyeztették a Pásztor István Alapítványt, valamint a Pásztor István-díjat, melyet első alkalommal október 30-án osztanak ki egy-egy magyarországi és szerbiai díjazottnak. Tudományos kiadványt is terveznek, mely jövőre, a VMSZ párttá alakulásának a 30. évfordulójára fog elkészülni. Azt is megjegyezte, hogy erre a csapatra, a Vajdasági Magyar Szövetség 13 540 tagjára és a mintegy ezer aktivistájára Csubela Ferenc, Kasza József és Pásztor István is büszkék lehetnek.
— Én pedig csupán annyit kérek, hogy akik a Vajdasági Magyar Szövetség színeiben politizálnak, azokat az alázat és a szolgálat, a közösség iránt érzett tisztelet és segíteni akarás motiválja a továbbiakban is, mint ahogy az alapítókat is ez motiválta, és mindannyiunkat az elmúlt harminc esztendőben. Ha így teszünk, akkor bizonyára további sikeres évtizedek elé nézhetünk, ami elsősorban nem a VMSZ, hanem a vajdasági magyar közösség szempontjából fontos, hiszen a Vajdasági Magyar Szövetség nélkül a vajdasági magyar közösség védtelen lenne. Isten éltesse a vajdasági magyar közösséget és az érte dolgozó Vajdasági Magyar Szövetséget, és annak minden tagját.
Az ünnepi születésnapi tortát Pásztor Bálint szegte meg, a Himnuszt és a Szózatot a horgosi Tilinkó Luca énekelte, felléptek a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület tagjai. A vacsorához a Joker együttes nyújtott jó hangulatot.
TÓTH LÍVIA
