A teljes és megbonthatatlan nemzeti egység ünnepe
Pásztor Bálint: Mi egységet, gondoskodást, jogvédelmet és önálló képviseletet kínálunk továbbra is a vajdasági magyar közösségnek
A szabadkai Népszínház Jadran Színpadán tartották meg a Vajdasági Magyar Szövetség március 15-i központi ünnepségét. A rendezvényt mások mellett Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete, Csallóközi Eszter, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja, Juhász Bálint, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, továbbá a VMSZ köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati, valamint az MNT tisztségviselői tisztelték meg jelenlétükkel. A nemzeti ünnep alkalmából szervezett rendezvényen beszédet mondott dr. Panyi Miklós, a magyar Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára és dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke.
Március 15. olyan ünnep, amelyben a nemzeti egység teljes és megbonthatatlan, emelte ki Panyi Miklós. Rámutatott, teljes, mert március 15. politikai hovatartozástól függetlenül minden magyar számára ünnep, és megbonthatatlan, mert szemben 1956 heroikus eseményeivel, 1848 az egész Kárpát–medencei magyarság hőstörténete, de azért is megbonthatatlan, mert a szabadságharc, illetve az annak során képviselt értékek és célok nemesek és egyetemesek, ezért nemcsak a magyarok, hanem minden más nemzet számára példaként szolgálnak.
Március 15. összeköt minden magyar embert, éljen bárhol a Kárpát–medencében vagy a nagyvilágban, hangsúlyozta. Nincsenek határok, nincsenek szétszaggatott közösségek, nincsenek nemzetrészek, egy emlékezet, egy hitvallás, egy eszme, egy örökség, egy nemzet, nyomatékosította Panyi Miklós. Hozzátette, március 15. összeköti a magyar nemzetet a környező és a más európai nemzetekkel is.
– Kossuth Lajos népe vagyunk, ezért a tudás, a recept adott, ebből fogunk főzni a XXI. században is, még akkor is, ha sokszor megüli a brüsszeliek gyomrát. Március 15. a modern kori magyar nemzet születésének ünnepe. Van mire büszkének lennünk és van miért egymásba kapaszkodnunk. A szabadságharcra való emlékezés emelkedett időszakában kiváltképp fontos látni, hogy ma is különös időket élünk. Olyan időket, amikor nagy, nemzeti sorskérdések dőlnek el. Olyan időket, amikor a magyarokra újra figyelnek és amikor nemcsak sodródunk, hanem alakítói is vagyunk ezeknek a nagy változásoknak. Azzal, hogy nem állunk be a sorba bólogató Jánosként és azzal, hogy mi kiállunk az igazság és a józan ész mellett. Ha kell, megcsörgetjük a kardunkat, ha kell, annak pengéjét is megvillantjuk. Mi, magyarok már csak ilyenek vagyunk. Szeretjük úgy intézni a dolgainkat, ahogyan azt mi gondoljuk. Bár igaz a mondás, hogy többet ésszel, mint erővel, Kossuth népe már csak ilyen. A szívünk visz minket előre. Ezért küzdünk Brüsszellel, ahol korlátozni akarják szabadságunkat. Ezért küzdünk az ellen, hogy korlátozzák szabadságunkat, ezért szállunk szembe Brüsszellel a háború kérdésében, ezért nem engedjük, hogy ránk kényszerítsenek több százezer idegent – fogalmazott beszédében Panyi Miklós, majd a szerb–magyar kapcsolatok kiválóságát, illetve annak folyamatos erősödését hangsúlyozta.
Beszédének folytatásában a szövetség meghatározó jellegéről beszélt. „Ezért építünk szövetséget a Kárpát–medencében minden magyar közösséggel. A változások jellemezte időszakban ez mindennél fontosabb. Köszönöm, hogy ebben partner a vajdasági magyarság és a vajdasági magyar politika. A Vajdasági Magyar Szövetség támasza és kovásza a szerb–magyar kapcsolatok elmélyítésének és megerősítésének. Szerbia Magyarországot nemcsak politikai stratégiai partnerének tartja, hanem őszinte barátjának is. Feladatunk fenntartani és megerősíteni ezeket a kapcsolatokat. Ebben nagy szerepe van a VMSZ-nek, amely a néhai Pásztor István vezetésével fontos politikai tényezővé nőtte ki magát Szerbiában, koalíciós partnerként biztosítva az erős magyar érdekképviseletet a szerb törvényhozásban és a kormányban. Pásztor István nagy harcos volt, őrizzük emlékét és ápoljuk örökségét. Nagy érték mindannyiunk számára, hogy fia, Pásztor Bálint méltó utódja ebben a fontos küldetésben” – osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel Panyi Miklós, majd Magyarország további támogatásáról biztosította a VMSZ elnökét.
Pásztor Bálint történelmi visszatekintéssel indította beszédét, továbbá Kossuth Lajost, Széchenyi Istvánt, Deák Ferencet és Jókai Mórt idézte, általuk felelevenítve az 1848–49-es forradalom és szabadságharc üzenetét, a történelem ismeretének fontosságát hangsúlyozva a politizálás kontextusában, majd a kiemelt gondolatokra építve szólt a VMSZ tevékenységének sarkalatos elemeiről és attribútumairól, illetve az aktuális politikai jelenségekről, valamint a VMSZ szerepéről a vajdasági magyar közösség érdekeinek képviseletében. Szavai szerint a célok változatlanok: önállóság, felelős képviselet, mert a veszélyek állandóak, nem csökkennek és nem is tűnnek el. Rámutatott, a VMSZ ragaszkodik önállóságához, mindig önállóan mérettetik meg és felvállalja a közösség érdekeinek képviseletét, a szülőföldön magyarként való boldogulás igénye a minden mást felülíró cél, ezért vesz részt a párt az ország építésében. Hozzátette, megvan a kellő bölcsességük ahhoz, hogy tudják, a célokat nem valósíthatják meg önállóan, ehhez mindig szövetségesekre van szükség. „Hosszútávon kell terveznünk és gondolkodnunk, kizárólag a magyar közösség érdekében. Nem oldalt választva, nem behódolva bárkinek is. Önállóan, szövetségeseket keresve a magyar közösség érdekeinek megvalósítása mentén. Ezt teszi a VMSZ 31-ik esztendeje.” – húzta alá Pásztor Bálint.
Szavai szerint a beszédében idézett történelmi személyiségeket, a magyar nemzet nagyjait egy dolog kötötte össze: legfontosabbnak a nemzet szolgálatát tartották. „Mi is próbáljuk bizonyítani, hogy ha bölcsen és kitartóan küzdünk, akkor megvalósíthatóak a vajdasági magyar közösség elképzelései és álmai.” – hangsúlyozta a VMSZ elnöke. Beszéde visszatérő eleme az alábbi volt: a politikában ismerni kell a történelmet, nem szabad semmit elfelejteni a múltból, ám talán mégis fontosabb, hogy mi történt, vagy ki mit mondott 10 évvel ezelőtt, nem pedig az, hogy ki mit mondott 30 évvel ezelőtt. „Ellenkező esetben például nem került volna sor a magyar kiegyezésre, a magyar felemelkedésre és a boldog békeidőkre sem” – jegyezte meg.
– Ahogy 1848-ban, most is a magyar nemzet önállóságáért folyik a küzdelem. Itt is, Magyarországon is, Brüsszelben is. Brüsszelben az Európai Parlamentben megalakult a patrióták frakciója, amely a magyar érdekekért küzd. Brüsszelben, ahol a kereszténységen és a polgári értékrenden, a nemzeti kultúrán, a hagyományokon alapuló életforma immár megvetendőnek számít a hivatalos álláspont szerint, noha éppen ez tartotta meg és erősített a magyar nemzetet évszázadokon át. Egész történelmünk arról szól, hogy az önállóság és a függetlenség nem önmagától értendő. A birodalmak változnak, de a magyar nemzet kiállása, harciassága, bátorsága, állhatatossága és szívóssága örök. Ki kell tartani, a mindennapos küzdelem mellett is, és oda kell figyelni, hogy az érdekeink ne sérüljenek. A szuverenitás nem egyszer elért eredmény, azt folyamatosan védeni kell. Most határozott kiállással, bölcs politizálással és szövetségesek meglelésével folyik a küzdelem, hogy ne járjuk úgy, ahogy hőseink jártak 1849-ben, amikor Ferenc József császár az orosz cár segítségével tudta kizárólag leverni a magyar szabadságharcot. A számunkra megfelelő és az általunk elképzelt jövőt csak akkor lehet biztosított, ha mi, magyarok döntünk róla. Ezt mi, vajdasági magyarok megtanultuk az elmúlt évtizedekben. Ez a VMSZ megalapításának és működésének is a célja, hogy mi magunk döntsünk a sorsunkról – fogalmazott Pásztor Bálint.
Beszédének folytatásában a VMSZ elnöke Magyarország nemzeti kormányának támogatását méltatta, majd rámutatott: „A szerbek legitim politikai erejével is szót kell tudnunk érteni. Ahogyan azt a történelmi példa is szemlélteti, nemcsak az a fontos, hogy ki mit mondott 20-30 évvel ezelőtt, hanem az is fontos, hogy ki mit tett 5-10 évvel ezelőtt.” Hangsúlyozta, kisebbségi létben minden nap az a kérdés, hogy a közösség fennmarad vagy elveszik. „Nekünk mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy fennmaradjunk és fejlődjünk. Éppen ezért a VMSZ a normalitás hangja.” – mondta.
Pásztor Bálint a továbbiakban szót ejtett az elmúlt időszakban megvalósított eredményekről és fejlesztésekről, például a tavaly megtartott helyhatósági választásokról, a Prosperitati Alapítvány rendszerében kiírt támogatási pályázatokról, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. újvidéki székházában megvalósított fejlesztésekről, a tavaly első alkalommal átadott Pásztor István-díjról, a VMSZ fennállásának 30. éve alkalmából szervezett ünnepi akadémiáról, amelyen Szerbia és Magyarország legfőbb közjogi méltóságai is részt vettek, de arról is, hogy kormánykoalíciós partnerként felemelték hangjukat a sorkatonai szolgálat visszaállítása ellen.
„Többségi normalitás vagy hangos és agresszív kisebbség? Ez a kérdés. Én mindig a normalitásra szavazok. Mindig a független képviseletre szavazok és nem az anarchiára. Mi egységet, gondoskodást, jogvédelmet és önálló képviseletet kínálunk továbbra is a vajdasági magyar közösségnek. Nem csüggedhetünk, hiszen a saját közösségünk álmait sikerre kell vinnünk. Ez a feladatunk.” – zárta gondolatait Pásztor Bálint.
A beszédeket követően bemutatták a Halhatatlan a lélek! című alkalmi műsort, szerkesztette és rendezte Wischer Johann.
P.E.
