A nemzetpolitika sikerességét, a további együttműködés szükségességét hangsúlyozták a külhoni magyar vezetők
A magyar kormány nemzetpolitikájának sikerességét és a további együttműködés szükségességét hangsúlyozták a külhoni magyar politikai szervezek vezetői pénteken az erdélyi Tusnádfürdőn.
A 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében megtartott hagyományos nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a közösségépítés a legfontosabb feladat, amelyet a nagy intézmények mellett a szórvány és a diaszpóra intézményei és a legkisebb helyi közösségek szintjén is próbáltak megvalósítani. Közölte: eddig 580 ezer magyarországi diák járt külhoni magyarlakta régiókban a Határtalanul című programmal, és 6500 külhoni intézmény kap magyar állami támogatást.
Ha a közösségek erősödnek, az egész nemzet erősödik – húzta alá. A 2026-os magyarországi parlamenti választásokról azt mondta:
Ez az ország, a nemzet jövőjéről fog szólni, háború és béke, veszély és biztonság, nemzetközi vagy nemzeti kormány között kell választani. Minden, ami az egységes nemzetpolitikát gyengíti, az elvetendő, és ami erősíti, az támogatandó – jelentette ki, kérve a külhoni magyar szervezetek támogatását. A Zsigmond Barna Pál parlamenti államtitkár vezette beszélgetésen a külhoni magyar szervezetek képviselői ismertették közösségeik helyzetét. Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, a román kormány miniszterelnök-helyettese közölte: a szövetség megkapta az erdélyi magyaroktól az elmúlt húsz év legjobb támogatását, erős a jelenléte a bukaresti parlamentben.
Az erdélyi magyarság ázsiója a legmagasabb pontra májusban jutott, amikor összefogott a magyarellenes erőkkel szemben, és ennek is köszönhető, hogy Nicusor Dan lett Románia elnöke. Kijelentette: az erdélyi magyarság soha nem volt ennyire erős, hiszen képviselője lett a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban, és ezzel évtizedes falat bontott le.
Beszélt a gazdasági kihívásokról, közölve: Románia kétszer menekült meg a csődhelyzettől, attól, hogy a nemzetközi hitelintézetek leminősítsék. Kitért a Fidesz–KDNP-vel való stratégiai partnerségre, amely barátsággá vált, az újonnan barátkozni akaróknak pedig azt üzente: a barátságot csak munkával és korrekt hozzáállással lehet megszerezni. Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke felidézte: az elmúlt fél évben kétszer is majdnem olyan államelnöke lett Romániának, aki a régmúlt fasiszta időkre emlékeztetett, valamint a magyarellenes erők jelenléte háromszoros lett a bukaresti parlamentben. Pozitívumnak nevezte, hogy a magyar közösség a választásokon bebizonyította: van túlélési ösztöne. Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke szerint a felvidéki politikum feladata, küldetése a felvidéki magyar közélet talpra állítása, hogy ne legyen többé magyar magyarnak farkasa.
Van felvidéki jövőkép, és ezt 13 pontban foglalták össze – mondta. Ez szól a nemzeti kisebbségek jogállásáról, a magyar oktatással kapcsolatban alkotmányos garanciák szükségességéről, valamint szorgalmazza a szlovák választási rendszer olyan értelmű átalakítását, hogy vegye figyelembe a nemzetiségi pártok igényeit – mondta. A jövő feladatának nevezte, hogy a 2027-es parlamenti választásokon a felvidéki magyarság képviselete visszatérjen a szlovákiai belpolitika A ligájába. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta, hogy bár a magyar–szerb viszony jó, nem szabad hátradőlni.
Akármilyen jó is a viszony, a szerbek nem tudhatják, hogy a szerbiai magyaroknak mire van szüksége, ezért fontos, hogy a magyar szervezetek erősek legyenek – húzta alá. Beszélt a megvalósult kulturális autonómiáról és a gazdaságfejlesztésről, és aláhúzta: a VMSZ-nek van egy működő koalíciós szerződése, de egyik szerbiai politikai oldalba sem tagozódik be. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke közölte: az ukrajnai háború nyomán a korábban oligarchák uralta rendszer helyett egy egyfajta neofeudális rendszer alakult ki, amelyben a köznép jogai rendkívül korlátozottak. Kijelentette: az ország elnéptelenedik, ipara leépül, az állami intézmények degradálódnak. A magyarság elleni támadások nem új keletűek, az ukrán sajtóban több mint tíz éve magyarellenes propaganda folyik – jelentette ki.
Ilyen helyzetben a kárpátaljai magyarság fő célja a túlélés – húzta alá, a helytállás jelének tartva, hogy egyetlen magyar iskola, intézmény sem zárt be. Megköszönte a magyar kormány támogatását, és kifejezte abbéli reményét, hogy sikerül megmaradni a szülőföldön embernek, kereszténynek és magyarnak. Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke nagy győzelemként értékelte, hogy Szlovéniában a legfelsőbb bíróság kimondta: a kétnyelvű területen lévő feliratok esetében mindegy, melyik nyelv van első helyen. Elmondta: Szlovéniában minden nemzetiségi jog adott, majdnem autonómiát élvez a magyarság. Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke jó hírként közölte: magyar nemzetiségű államtitkárok vezetik a kultúrát és az oktatást, sikerült fenntartani a politikai stabilitást, és csatlakozni a Schengen-övezethez.
A nemzetstratégiai jelentőségű Eszék–Budapest autópálya is »testközelben« van – mondta. Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta: a szervezet két új országgal – Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina – bővült, így már húsz tagot számlál.
