A nemzeti tanácsok „ereje”

Pásztor Bálint: Szerbia alkotmányának értelmében a nemzeti kisebbségek kollektív jogokkal is rendelkeznek

A Szerbiai Képviselőházban tegnap megkezdődött a nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslat elvi vitája. Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter véleménye szerint a szóban forgó jogszabályozás Szerbia becsületére válik majd, a nemzeti tanácsok munkája felelősségteljesebben valósulhat meg a jövőben. A hatalmi koalíció pártjai fontosnak tartják az előterjesztett törvényjavaslatot, az ellenzék viszont alkotmányellenesnek ítélte meg azt. A törvényjavaslattal kapcsolatban a legfontosabbakat Pásztor Bálint foglalta össze lapunknak. A Szerbiai Képviselőházban tegnap megkezdődött a nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslat elvi vitája. Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter véleménye szerint a szóban forgó jogszabályozás Szerbia becsületére válik majd, a nemzeti tanácsok munkája felelősségteljesebben valósulhat meg a jövőben. A hatalmi koalíció pártjai fontosnak tartják az előterjesztett törvényjavaslatot, az ellenzék viszont alkotmányellenesnek ítélte meg azt. A törvényjavaslattal kapcsolatban a legfontosabbakat Pásztor Bálint foglalta össze lapunknak.

A nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslat a legapróbb részletekig meghatározza a nemzeti tanácsok megválasztásának módját, illetve a tanács hatásköreit. A beterjesztő minisztérium, vagyis az emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium szerint ennek a jogszabályozásnak a függvényében a nemzeti kisebbségek eredményesen valósíthatják meg jogaikat a nyelv- és íráshasználat, az oktatás, a művelődés és a tájékoztatás terén.

A törvényjavaslatot Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter mutatta be a képviselőknek. Leszögezte, a szóban forgó javaslat Szerbia becsületére fog válni.

A beterjesztett jogszabályozás célja, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai minél felelősségteljesebb munkát valósíthassanak meg, hangsúlyozta Čiplić.

– A törvényjavaslat kidolgozásában szakértők és a nemzeti tanácsok kiválasztott képviselői vettek részt. A jogszabályozás rendeletei alapján a nemzeti tanácsoknak egy olyan erőt kell képviselniük, amelyek a kisebbségi önrendelkezés által valósítják meg az alkotmányban előirányzott kisebbségi jogokat – ismertette Čiplić.

A nemzeti tanácsok egyöntetűen elfogadták a különleges választói névjegyzékek létrehozását is, részletezte Čiplić, majd elmondta, a választói névjegyzékre való feliratkozás egyik nemzeti közösség tagjai számára sem jelent kötelezettséget, és ha valaki nem szeretne szerepelni ezen a névjegyzéken, azzal nem veszíti el alkotmányos jogait.

– Egyes nemzeti közösségek nem támogatják a rájuk vonatkozó választói névjegyzék összeállítását – közölte Čiplić.

Ha egy nemzeti közösség tagjainak több mint 50 százaléka feliratkozik a választói névjegyzékre, akkor a szóban forgó nemzeti közösség közvetlen választás útján választhatja meg nemzeti tanácsának tagjait, ismertette Čiplić a részleteket, majd hozzátette, ha az 50 százalékos követelményt nem sikerül teljesíteni, akkor elektori választás útján valósulnak meg a választások.

Mindemellett a törvény a nemzeti tanácsoknak az oktatás, az egészségügy, a nyelv- és íráshasználat, illetve tájékozódás anyanyelven történő megvalósításának a terén is felhatalmazásokat biztosít, foglalta össze Čiplić.

SZÜKSÉG ÉS ALKOTMÁNYELLENESSÉG

A hatalmi koalíció pártjai a jogszabályozás ismertetése után kijelentették, hogy támogatják a nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslatot, míg az ellenzék szükségesnek tartja a szóban forgó jogszabályozást, ugyanakkor annak hiányosságai miatt nem fog rászavazni. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője örömét fejezte ki lapunknak, amiért a Szerbiai Képviselőház végre napirendre vette a nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslatot.

– Most az is kiderült, hogy miért volt feltétlenül szükséges a kormányon belül megalakítani az emberi jogi és kisebbségügyi minisztériumot, hiszen a nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslat többek között azért nem kerülhetett eddig elfogadásra, mivel nem volt aki beterjessze, vélekedett Pásztor Bálint, majd kijelentette, a javaslatot nem azért kell elfogadni, mert az európai uniós követelmény a csatlakozás szempontjából, hanem azért, mert Szerbia alkotmányának értelmében a nemzeti kisebbségek kollektív jogokkal is rendelkeznek. A kollektív jogokkal pedig csak akkor lehet igazán élni, ha a nemzeti közösségek létrehozhatják a nemzeti identitás megőrzése szempontjából fontos területeken felhatalmazott nemzeti tanácsaikat, szögezte le Pásztor Bálint.

– Fontos, hogy a jövőben törvény szabályozza a nemzeti tanácsok megválasztását. Ennél még fontosabb a valós hatáskörök meghatározása. A nemzeti tanácsok országos kisebbségi önkormányzatként, illetve a kulturális és perszonális autonómia legfőbb szerveként állami hatáskörökkel is rendelkezni fognak. Nem igaz, hogy a tanácsokat az állam csak véleményezési jogosultsággal ruházza fel, nagyon komoly döntéshozatali jogosítványaik is lesznek a tanácsoknak – foglalta össze lapunknak Pásztor Bálint.

A nemzeti tanácsok tagjainak megválasztását illetően Pásztor Bálinttól megtudtuk, hogy a választói névjegyzéken szereplő polgárokból jelölteket állíthatnak a kisebbségi pártok, valamint azok a kisebbségi civil szervezetek, amelyek programjában célkitűzésként az adott nemzeti közösség identitásának megőrzése szerepel.

A Szerbiai Szocialista Párt, a Preševo Völgyi Albán Koalíció, a Liberális Demokrata Párt képviselői meglehetősen hasonló véleményt alkottak a törvényjavaslat kapcsán. Elmondták, hogy szavazatukkal támogatni fogják azt, még ha annak hiányosságai is vannak.

A Szerbiai Demokrata Párt és a Szerb Radikális Párt véleménye pedig megegyezik abban, hogy a törvényjavaslat alkotmányellenes, bár az SZDP ennek ellenére szükségesnek tartja a javaslatot.

Hétfőn az esti órákban még tartott a parlament rendkívüli ülése, amelyen három egészségügyi törvényjavaslat elvi vitája folyt. A közegészségügyről, a vérátömlesztésről és a szervátültetésről szóló törvényjavaslatokat Tomica Milosavljević egészségügyi miniszter ismertette a képviselőkkel.

A tegnapi parlamenti ülés folytatásában három pénzügyi szerződés megerősítéséről szóló törvényjavaslat, valamint 24 törvényjavaslatra benyújtott módosítási indítványok megvitatása szerepelt napirenden. Lapzártakor az ülés még tartott.

Slavica Đukić Dejanović, a Szerbiai Képviselőház elnöke tegnap beszámolt a képviselőknek arról, hogy a parlament bejáratát biztosító őröknek a nap folyamán sikerült elfogniuk egy nőt, aki pisztollyal és töltényekkel a kézitáskájában szeretett volna bejutni a parlament épületébe.

A rendőrség korábbi közleményéből kiderül, hogy a parlament bejáratát őrző rendőrök tegnap felfedeztek Nataša T. (38) személynél egy lőfegyvert, amelyre az illetőnek volt tartási engedélye, de hordozási engedélye már nem. A hölgyet a rendőrség tegnap informatív jellegű beszélgetés céljából a rendőrállomásra szállította.

P.E.