A megmaradás jelképe

A nemzeti összetartozás napja alkalmából június 7-én Bácskertesen (Kupuszinán) tartották a nyugat-bácskai központi ünnepséget, a Közép-Duna menti történelmi és környezeti örökségünk védői Gyuszi civil szervezet jóvoltából, közösségi összefogással. A program délelőtt szentmisével kezdődött a Szent Anna-templomban ft. Kurin István vezetésével. Ezt követően alkalmi műsort tartottak a templomkertben álló Turul-szobornál, ahol dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mondott emlékező beszédet. Az eseményen elhangzott: a helyiek fontosnak tartják, hogy emlékezzenek és emlékeztessenek a trianoni történésekre. Ugyanakkor ez az alkalom nemcsak számukra, hanem a nyugat-bácskai magyarság egészének is megerősítést jelent.

A Turul-szobor nemcsak a nemzeti összetartozás jelképe, hanem a nyugat-bácskai szórványmagyarság kitartását és helytállását is szimbolizálja. A megemlékezésen kiemelték azt is, hogy a kupuszinai Turul-szobor közösségi összefogással nyerhette vissza méltó helyét, ami jól példázza a helyi magyarság erejét és összetartását. Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében a Turul-szobor szimbolikus jelentőségére hívta fel a figyelmet.

– A kupuszinai Turul harcos testtartása azt fejezi ki, hogy a helyi magyar közösség otthon van szülőföldjén. Ugyanez igaz nemcsak Bácskertesre, hanem Doroszlóra, Szilágyira és számos más nyugat-bácskai településre is. Ugyanakkor a szórványban élni mindig nagyobb kihívást jelent, ezért ezeknek a közösségeknek mindig kitartóbbnak és erősebbnek kellett lenniük – hallottuk dr. Pásztor Bálinttól, aki külön örömét fejezte ki amiatt, hogy a Turul-szobrot összefogással sikerült visszaállítani, hiszen Kupuszinán nem ez az első ilyen emlékmű, és újbóli felállítása a közösség erejét bizonyítja.

A rendezvény egyik szervezője, Péter István, a Dunatáj Egyesülés elnöke, a GYUSZI alapító tagja elmondta, az volt az elképzelésük, hogy Nyugat-Bácskának legyen egy központi ünnepsége, ahol kellő méltósággal és tisztelettel emlékezhetnek meg a nemzeti összetartozás napjáról

– A Gyuszi civil szervezet vállalta a házigazda szerepét, a Dunatáj Egyesülés pedig minden lehetséges módon segítette a szervezést. Az eredményes szervezéshez a helyi egyesületek, szervezetek összefogása is hozzájárult, hiszen a kultúregyesület, az egyházközösség és számos helybéli lakos is bekapcsolódott az előkészületekbe – mondta Péter István.

Mint elhangzott, a Magyar Nemzeti Tanács rendkívül fontosnak tartja a nyugat-bácskai szórványmagyarság közösségét, ezért is tulajdonít nagy jelentőséget a nemzeti összetartozás napja nyugat-bácskai központi ünnepségének. Az eseményen arról emlékeznek meg, hogy a délvidéki magyarság az egyetemes magyarság szerves része, ami egyúttal erősíti a Kárpát-medencei összetartozás tudatát is.

Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke kihangsúlyozta, hogy az MNT mindig nagy figyelmet fordít arra, hogy minőségi és jelentős párbeszéd alakuljon ki a szórványmagyarság és a tömbmagyarság között.

– A szórványmagyarság egyfajta lakmuszpapírként működik, hiszen azok a problémák, amelyek a vajdasági magyar közösséget érintik, a szórványban még hangsúlyosabban jelentkeznek. Éppen ezért fontos megérteni a helyi kihívásokat és nehézségeket, valamint olyan megoldásokat találni, amelyek erősítik ezeket a közösségeket – fogalmazott Hugyik Richárd.

A kupuszinai Turul-szobornál elhelyezte az emlékezés virágait a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács, a testvértelepülés, Hercegszántó, valamint a különböző helyi és nyugat-bácskai civil szervezetek, egyesületek, intézmények és az egyházközség képviselete. Az alkalmi műsorban verssel fellépett Péter István, énekelt Szanka Emma és a Petőfi-program valamint a bezdáni gyermekek Bezdánia projekt című előadásából is láthatott egy részletet az emlékező közösség.

LMT