A békéhez erőre van szükség, erről beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf október 23-án
A békéhez erőre van szükség, arra van szükség, hogy kiálljunk önmagunkért és kitartsunk a jó ügyek mellett – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter ünnepi beszédében csütörtökön Szabadkán az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 69. évfordulójának vajdasági központi megemlékezésén.
Hozzátette: „Ki kell tartanunk akkor is, főleg akkor, ha nagyon erős nyomást gyakorolnak ránk, hogy adjuk fel alapvető érdekeinket és értékeinket, és hagyjuk, hogy a hazánkat illegális migránsokkal árasszák el, vagy hogy belekényszerítsék hazánkat és egész Európát egy olyan háborúba, ami nem a mi háborúnk”. „Magyarország tisztában van a helyzetével. Pontosan fel tudjuk mérni erőnket és tudjuk, hogy a nagy problémákat érintő nagy megoldások nem a mi kezünkben vannak, de hiszünk az őszinte beszédben. Hiszünk abban, hogy a párbeszéd, a tárgyalás, az érdekek egyeztetése képes áthidalni a legnehezebb ellentéteket is. A hangunk egyre messzebbre hallatszik, egyre többen hallják meg, és egyre több jóakaratú ember áll mellénk ebben a mostani erőpróbában.”
„Nagyon reméljük, részesei lehetünk az ukrajnai háborút lezáró béke, egy valódi béke létrehozásának” – húzta alá. Rámutatott, hogy a magyarok,1956 örököseiként, „erősen hisznek” a békében, amely a szabadságban gyökerezik, „és amely egyedül ad megfelelő teret arra, hogy az emberek teljes életet élhessenek”.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszédében kiemelte, hogy „1956 minden tragédiája ellenére egy szabadulástörténet”. „Egy nemzet emelte fel a fejét, és talált kiutat a hosszú évek alatt az ÁVÓ pincebörtöneivel és bitófáival megfélemlített félelemből és elnyomásból. „Az emberek nemcsak a szabadságot találták meg, hanem egymást is.” „Határvonal az első pillanattól nem a jobb- és a baloldal között, eszmék vagy világlátások között, hanem a szabadság és a zsarnokság, a magyarok és a kollaboránsok között húzódott meg” – hangsúlyozta. „Október 23-án újjászületett a 20. század által sokszorosan megtört és meggyötört magyar nemzet” – tette hozzá.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke beszédében kiemelte: „az 1956-os szabadságharc a nemzet erkölcsi és történelmi magaslatainak egyike, célja a nemzeti függetlenség és a politikai szabadságjogok kivívása volt egy totalitárius, idegen kommunista diktatúrával szemben”. Rámutatott, hogy ma a szerbiai magyar közösség és Szerbia más jellegű kihívásokkal néz szembe: „identitásőrzés, gazdasági boldogulás, a demokratikus intézményrendszer erősítése”.
A VMSZ elnöke hozzátette: a vajdasági magyarok büszkék Orbán Viktor miniszterelnök „megkérdőjelezhetetlen pozitív világpolitikai szerepére is”. „Szerbia és Magyarország kapcsolata mára a honvédelem és a biztonságpolitika területére is kiterjedő stratégiai partnerséggé nemesedett.” „Mindez azt az üzenetet hordozza számunkra, vajdasági magyarok számára is, hogy a megbékélésből kinövő stratégiai barátság nem csak lehetséges, de az egyetlen út a békéhez, a stabilitáshoz és a fejlődéshez” – tette hozzá. A politikusok az ünnepség előtt megkoszorúzták az 1956-os emlékművet a Szabadka melletti Palicson.
