30 éves a Vajdasági Magyar Szövetség - Ünnepi akadémiát tartanak
A VMSZ-t 1994. június 18-án polgárok egyesületeként, pártoktól és kormányoktól független szervezetként hozták létre Zentán. A Vajdasági Magyar Szövetség egy évvel később, 1995. június 17-én párttá alakult.
Azóta sok minden történt, a párt képviselői bekerültek a városi, a tartományi és az országos vezetésbe is. Jelenleg a pártnak hat köztársasági parlamenti képviselője, kilenc tartományi képviselője, nyolc államtitkára, valamint több tucat községi és városi képviselője van. A párt a kormánykoalíció tagja. A VMSZ fennállásának 30. évfordulója alkalmából ünnepi akadémiát tart csütörtökön 17 órától Palicson.
A Vajdasági Magyar Szövetséget az interneten is megtalálható Alapszabály szerint „az a törekvés hozta létre, hogy összefogásra, cselekvésre és önszerveződésre ösztönözze a vajdasági magyarságot, hogy nyelvében, kultúrájában, társadalmi és gazdasági vonatkozásban összekösse az anyaországgal, a Kárpát-medence és a világ magyarságával, ugyanakkor erősítse kapcsolatait a vele együtt élő népekkel”. A VMSZ a történelmi VMDK-ból kilépett tagokból jött létre 1994. június 18-án, egy évvel később pedig azzal az elsődleges céllal alakult párttá, hogy nagyobb részt vállaljon a vajdasági magyarság politikai érdekképviseletében.
Az utóbbi harminc év során számos dolog változott, az alapelvek azonban ugyanazok maradtak. Változott például a párt vezetése. Nem is csoda, hiszen három évtized egy ember életében is hosszú idő, nemhogy egy politikai szervezetében. A VMSZ első elnöke Csubela Ferenc volt, ám váratlan halálát követően Kasza József vette át a párt irányítását. Ő 1995 és 2007 között állt a VMSZ élén, miután bejelentette visszavonulását, a párt közgyűlése Pásztor Istvánt választotta meg elnöknek. A politikus tavaly októberig, haláláig vezette a legnagyobb vajdasági magyar pártot. Utóda fia, dr. Pásztor Bálint lett, akit az idei év márciusában megtartott zentai tisztújító közgyűlésen választottak meg elnöknek.
1997-ben a Vajdasági Magyar Szövetség színeiben, illetve támogatásával a Szövetségi Parlamentbe 3, a Köztársasági Képviselőházba 4, a Tartományi Képviselőházba 11, a községi képviselő-testületekbe pedig 139 képviselő jutott be. Ellenzékből politizált. Majd a VMSZ 2000-ben részt vett a Slobodan Milošević-rendszer megbuktatásában, Kasza József pedig a Zoran Đinđić vezette kormány miniszterelnök-helyettese lett. A 2000-es választáson hat mandátumot szerzett, és a kormánykoalíció részévé vált, három évvel később viszont nem került be a parlamentbe. A 2007-es választáson a VMSZ már önállóan indult, és három mandátumot tudott szerezni, és ismét ellenzéki pozíciót vett fel. Az egy évvel később tartott voksoláson már négy parlamenti képviselője lett, és ismét a kormánykoalíciót erősítette. A VMSZ a legutóbb a 2012-es választást követően került ellenzékbe, 2014-ben már hat képviselővel vált a Szerb Haladó Párt vezette kormánykoalíció részévé, és azóta is tartja ezt a pozícióját. Jelenleg hat köztársasági parlamenti képviselője, kilenc tartományi képviselője, nyolc államtitkára, valamint több tucat községi és városi képviselője van, illetve VMSZ-es polgármestere van Zentának, Magyarkanizsának és Topolyának.
Pásztor István, a VMSZ néhai elnöke öt évvel ezelőtt, a párt 25. születésnapján beszélt arról a viharos időszakról, amely a közelmúltunkat jellemezte, és amelyek közepette mégis fenn tudott maradni ez a kisebbségi magyar párt.
„Egészen biztos, hogy ahhoz, hogy életben tudjunk maradni, fontos volt az a megújulási készség, amelyik jellemezte a Vajdasági Magyar Szövetséget az elmúlt 25 évben. Fontos volt az, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség sohase veszítette el a kapcsolatát a realitásokkal. Folyamatosan arra törekedtünk, hogy ne szakadjunk el az emberektől és az emberek mindennapjaitól, hogy a politikánkat úgy fogalmazzuk meg, hogy az egybeessen azzal, amit a szavazópolgárok fontosnak tartanak. Az, ami megtartotta a Vajdasági Magyar Szövetséget meggyőződésem szerint az a mértékletesség, ami jellemzett bennünket, a felkészültség, aminek a fontossága mindig egyfajta belső standard volt, és ami megtartott bennünket meggyőződésem szerint az a bátorság, mert amikor az ember mértékletes, akkor is csak úgy teheti, hogyha megvan benne a bátorság.”
Az utóbbi öt évben a párt irányvonala nem változott, a vezetést azonban édesapja halála után dr. Pásztor Bálint vette át, aki a nyáron Magyarkanizsán, a szűk körben megtartott születésnapi ünnepségen a párt múltjáról és jövőjéről is beszélt.
„Talpon maradtunk, és ez a mai világban nem egyszerű. Azért nem egyszerű, mert azt tapasztaljuk, hogy tektonikus mozgások által olyan politikai pártok tűnnek el a politikai süllyesztőben, amelyek az elmúlt harminc év különböző időszakaiban élet-halál urai voltak Vajdaságban, Szerbiában, vagy pedig Jugoszláviában. Ezért köszönet illeti a vajdasági magyar közösséget, hiszen mindig föl tudta ismerni, hogy kikre számíthat, és mindig föl tudta azt ismerni, hogy kire kell adni a szavazatot annak érdekében, hogy a közösség érdekeit képviselni tudjuk. Köszönöm az aktivistáknak, a segítőinknek, a bajtársaknak, a vezetőség tagjainak, a korábbiaknak az elmúlt harminc esztendőből és a maiaknak, hiszen ezeket az eredményeket kizárólag csapatban tudtuk, tudjuk és fogjuk tudni elérni a jövőben is. Jelen pillanatban 13.540 taggal, közel 65 ezer szavazóval, hat köztársasági képviselővel, kilenc tartományi képviselővel, 157 önkormányzati képviselővel dolgozunk a vajdasági magyar közösség érdekeinek védelmében, európai parlamenti képviselőnk is volt, van és lesz. Nyolc államtitkárunk van, tartományi kormányalelnökünk, házelnökünk, titkárhelyettesünk, segédtitkáraink, három polgármesterünk, számos önkormányzati tisztségviselőnk és egy ütőképes Magyar Nemzeti Tanácsunk. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy magyar érdeket csak magyar párt képviselhet, és mi nemcsak a választási kampányok nem túl ritka időszakaiban járjuk a terepet és vagyunk az emberek között. Talán ennek köszönhető a sikerünk. Harminc éven át küldetésünk volt és maradt, hogy a szülőföldön boldogulás perspektíva legyen, hogy méltó körülményeket biztosítsunk az itthon maradáshoz vagy a hazatéréshez, ami nemcsak az identitás megtartására terjed ki, hanem arra, hogy jó legyen itthon lenni, jó legyen hazajönni, az egyéni és a közösségi, gazdasági és szellemi fejlődést biztosítsuk.”
Ugyanezen az ünnepségen Dudás Károly, a párt alapító tagja alkalmi beszédében kiemelte, emlékezni kell azokra a kiváló emberekre, akik 30 éve ott voltak a párt alapításakor, de ma már nincsenek közöttünk, mert ők tették naggyá a szervezetet, mertek cselekedni olyan időkben, amikor nehéz volt pártot alapítani és a közösség érdekében fellépni.
A Vajdasági Magyar Szövetség fennállásának 30. évfordulója alkalmából csütörtökön neves vendégekkel rendeznek ünnepséget, jövőre pedig egy kiadvány is megjelenik a párt három évtizedéről.
