Beszámoló a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának 2006. és 2007. évi tevékenységéről

Elnök Úr, Tisztelt Tanácstagok!

Az elmúlt év tevékenységét, az MNT újraválasztásáig terjedő időszakra vonatkozó, 2006. november 27-én elfogadott Munkaprogramban szereplő feladatok végrehajtása jellemezte. Az Intéző Bizottság fontosnak tartotta, hogy a Tanács négyéves mandátumának lejárta előtt világos tervekkel, elképzelésekkel rendelkezzünk arra vonatkozóan, hogy országos kisebbségi önkormányzatunknak mi a feladata a testületünk újraválasztását lehetővé tevő törvény elfogadásáig.

A mögöttünk hagyott két évet Szerbiában a különböző szintű választások és az azokat megelőző hosszú kampányok jellemezték. Ilyen társadalmi körülmények között sajnos világossá kellett válnia annak, hogy a kormányváltások és azokat megelőző hosszas tárgyalások közepette Belgrádban senki sem akar a nemzeti tanácsok megválasztási módjával és hatásköreivel foglalkozni, így nem következhetett be az MNT újraválasztása sem.

Mégis új korszak kezdődött. A 2007 januárjában megszervezett köztársasági parlamenti választások és a közelmúltban lebonyolított elnökválasztások egyértelműen felértékelték közösségünket. Előbb a vajdasági magyarság újra parlamenti tényezővé vált, az idén januárban, pedig fel is értékelődött szerepe.

Ez azért fontos, mert az elmúlt évek beszámolóinak egyik végigvonuló vezérgondolata az volt, hogy a Magyar Nemzeti Tanács érdekérvényesítő és érdekvédelmi potenciálja, egyenes arányban áll közösségünk politikai súlyával.

Annak ellenére, hogy minden igyekezet ellenére sem sikerült áttörést elérni a nemzeti tanácsok megválasztási módját, hatásköreit és pénzelését szabályozni hivatott jogszabály elfogadásának ügyében és ennek következtében nem születhettek meg a részletező hatásköri rendelkezések sem, az elmúlt időszakból mégis fel tudunk mutatni néhány eredményt, amely az MNT korábban meghatározott prioritásainak törvénybefoglalása alakjában nyilvánult meg. Ezek közül fontosnak tartom megemlíteni a legjelentősebbeket.

Megőriztük a kisebbségi nyelveken is műsort sugárzó elektronikus médiumokat. Nemcsak leállítani sikerült a médiaprivatizációt, hanem a decemberben elfogadott Önkormányzati törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzatok alapíthatnak kisebbségi nyelven sugárzó elektronikus médiumot. A néhány fájdalmas kivételt jelentő rádió esetében is reálisnak tűnik az, hogy visszakerüljenek önkormányzati alapításba.

A már említett Önkormányzati törvény tartalmaz még néhány megoldást, amelyek az MNT által szorgalmazott hatáskörbővítést jelentik. Azokban az önkormányzatokban, amelyekben a magyar nyelv hivatalos használatban van, minden utcanév-változtatást megelőzően ki kell kérni az MNT véleményét.

A községi nemzetiségi-viszonyügyi bizottságok tagjait immár minden önkormányzatban a nemzeti tanácsok jelölik, javasolják. Némileg bővül a bizottságok mozgástere is.

2007. december 29-től, minden önkormányzatban, amely területén a magyar nyelv hivatalos használatban van, ki kell tűzni a vajdasági magyarság szimbólumát, amelyet az MNT 2005 szeptemberében határozott meg. Nem csupán ünnepnapokon, mint korábban, hanem minden nap.

Nyelvhasználati jogaink bővülése szempontjából fontos, hogy az új Útiokmányokról szóló törvény, egy elfogadott módosítási javaslatnak köszönhetően lehetővé teszi azt, hogy személyneveink eredeti magyar helyesírás szerint szerepeljenek az útlevelekben.

A szerbiai Képviselőház tavaly nyáron elfogadott 2007. évi költségvetésében az azt megelőző évi összeghez hasonlóan, mindössze 63,1 millió dinárt irányoztak elő a nemzeti tanácsok működésére. A parlamenti vitában elmondottak és a benyújtott módosító indítványnak köszönhetően azonban a pénzügyminiszter kénytelen volt megnövelni a tavalyi évben e célra tervezett összeget, a 2008-аs állami költségvetés, pedig már 150 milliót különít el az országos kisebbségi önkormányzatok működésére.

A kiharcolt nagyobb állami költségvetési támogatás eredményeképpen új időszak kezdődhet. Lehetővé válik ugyanis, hogy a Magyar Nemzeti Tanács ne „csak” intézményeket alapíthasson, hanem a vajdasági magyarság fejlődése szempontjából létfontosságú intézményeket, projektumokat, célkitűzéseket is támogathassa. A Tanács Szekeres László Alapítványa, a már évek óta jól működő kisvállalkozókat támogató kölcsönprogramja mellett, az idei évtől nagyobb mértékben tudja támogatni a művelődési, oktatási, egyszóval identitásmegőrző elképzeléseket is. Ennek köszönhetően létrejöhet például a diplomahonosítási alap.

Mindamellett, hogy előtérbe kerülhet a projektum-finanszírozás és a meglévő intézmények támogatása, a tavalyi évben bővült az MNT intézményeinek köre. Tavaly nyáron ugyanis a Magyar Szó átvette a Jó Pajtás és Mézeskalács kiadói jogait, miután az MNT átvállalta a korábbi kiadó adósságait. Ezzel megnyugtató módon rendeződött nagy múltra visszatekintő gyermeklapjaink helyzete.
Az új korszak jegyében kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy az MNT még szorosabbra fűzte kapcsolatait a vajdasági magyarság jelentős civil szervezeteivel. Ezt a több alkalommal megrendezett Civilek a közös jövőért elnevezésű kerekasztal-megbeszélés szemlélteti a legpontosabban.

Az elmúlt hónapokban az MNT társszervezésében a civil szervezetek képviselői és jelentős intézményeink vezetői véleményt cserélhettek az Egyesületekről szóló törvény, valamint a Kultúráról szóló keretjellegű törvény tervezetéről is.

Amikor az új korszak kezdetével összefüggő új lehetőségekről beszélek, a kiszélesedő mozgástér mellett észre kell vennünk azt is, hogy az elmúlt hónapok tapasztalatai bebizonyították: a kezdetben alapértelmezettnek gondolt közös fellépés a többi nemzeti tanáccsal nem működik, az egység kicsinyes politikai érdekellentétek miatt nem létezik.

Az általános értékelést követően a részletes tevékenységi beszámoló következik, havi bontásban. Az Intéző Bizottság az utolsó tevékenységi beszámolót (a 2005. január 1.- 2006. július 29-ig terjedő aktivitásokra vonatkozóan), 2006 júliusában terjesztette a Tanács elé. Most mégis а 2006. év elejével tartom célszerűnek megkezdeni a visszaemlékezést.

A tavalyelőtti évre visszatekintve említésre érdemes, hogy a Magyar Nemzeti Tanács szervezésében került sor 2006 februárjában Szabadkán, a Szerbia és Montenegró és Magyarország között létrejött akadémiai hálózatokat összekötő Szeged – Szabadka link átadására, valamint a Magyar Köztársaság Informatikai és Hírközlési Minisztériuma, a Szerb Köztársaság Tudományügyi és Környezetvédelmi Minisztériuma, a Magyar Nemzeti Tanács és a Szerb Országos Önkormányzat közötti Együttműködési nyilatkozat aláírására. A négyoldalú nyilatkozat témája az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok elmélyítése és kiszélesítése.

Április és május folyamán a Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Köztársaság Informatikai és Hírközlési Minisztériuma között megkötött együttműködési megállapodás értelmében, a magyar kultúra és nyelv megőrzése, ápolása, illetve az Információs Társadalomba történő bekapcsolódás elősegítése céljából, a Tisztaszoftver 2005 program keretein belül lehetőségünk nyílt 10 vajdasági magyar tannyelvű általános és középiskola részére magyar nyelvű szoftvercsomagok adományozására.

A Magyar Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériuma és a Magyar Nemzeti Tanács 2005. augusztus 30-án aláírt együttműködési megállapodásának köszönhetően, 2006. májusában mintegy 250 résztvevő részére megrendezésre került a Nemzetközi Agrárpiaci Kilátások című mezőgazdasági konferencia.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásának köszönhetően tavalyelőtt június - július folyamán lehetőségünk nyílt 14 egynapos képzés megszervezésére, amelyek keretében mintegy 800 vajdasági önkormányzati és helyi közösségi vezető, tanácsnok, valamint szakértő juthatott gyakorlati tudásanyag birtokába. A témák a következők voltak: a kisebbségi önkormányzatiság, térségfejlesztés, autonómiák, a régiók és a helyi önkormányzatok szerepe az európai integrációs folyamatokban, Magyarország EU-csatlakozási felkészülésének tanulságai és az Unióban töltött első két év tapasztalatai, a projektmenedzsment és a pályázatírás alapvető tudnivalói.

Júniusban a Magyar Nemzeti Tanács 2x3 napos menedzser-képzést szervezett a vajdasági eMagyar pontok üzemeltetői számára. Újabb eMagyar pontok átadására is sor került, így azok száma elérte a harminchatot. Az eMagyar pontok létrehozatalával megkezdett kapcsolatépítés újabb eredményeként megkezdte működését az www.emagyar.net portál. Július folyamán megrendezésre került a III. Neumann Tábor. Ez az informatikai tábor egyedülálló volt, ugyanis az egész Kárpát-medencében egyedül Kishegyesen került megszervezésre.

Már hagyománnyá vált, hogy az MNT társszervezője lehet a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkársággal annak a rendszerint háromnapos jogi-terminológiai szemináriumnak, amelyen a magyar jogásztársadalom számos tagja vesz részt.

Szeptemberben a Szekeres László Alapítvány Kuratóriuma immár harmadszor döntött, ezúttal mintegy 186 ezer euró szétosztásáról, a Kisvállalkozókat Támogató Kölcsön Program keretein belül.
Októberben a Magyar Nemzeti Tanács szervezésében sor került az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára való megemlékezésre, amelynek keretében dokumentumkiállítás készült, amelyet dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke nyitott meg, ezen kívül Palicson, emléktábla-avatásra került sor, amelynek vendégei dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés és Predrag Marković a szerbiai Parlament akkori elnöke voltak. Ezen rendezvényeken kívül, az 1956-os évforduló kapcsán, emlékérmek átadására is sor került.

Ugyanebben a hónapban Aleksandra Vujić, a Vajdasági Emberjogi Központ vezetője azzal a felkéréssel fordult az MNT-hez, hogy a többi nemzeti tanáccsal egyetemben, vegyünk részt az Európa Tanács Nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének szerbiai megvalósítását elemző alternatív jelentés elkészítésében. Az MNT-nek, mint az egyik legjelentősebb és legbefolyásosabb kisebbség képviseleti testületének mindenképpen aktív, sőt vezető szerepet kellett betöltenie ebben a folyamatban. A feladat keretében az Intéző Bizottság és szakmai bizottságaink egyes tagjainak részvételével sikerült összeállítani egy olyan szöveget, amelyben rámutattunk a vajdasági magyarságot érintő problémákra az oktatás, kultúra, tájékoztatás és nyelvhasználat területén.
Szintén októberben, az MNT házigazdája volt a Magyar Köztársaság és Szerbia ombudsmanjai találkozójának.

A Magyar Nemzeti Tanács a fentiek mellett igen jelentős erőfeszítéseket tett a tavalyelőtti évben a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar működésének októberi megkezdése ügyében is. Ezen intézmény létrehozása mérföldkőnek tekinthető a vajdasági magyar felsőoktatásban.

Ugyanebben a hónapban szaktankönyv-csomagokat adtunk át a vajdasági szakközépiskolák számára, amelyek a magyarországi Nemzeti Tankönyvkiadótól kerültek megvásárlásra.

November hónap folyamán vendégül láttuk dr. Schneider Mártát, az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális szakállamtitkárát, valamint társszervezői voltunk a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett ünnepségnek, amelynek a Magyar Tannyelvű Tanítóképző adott otthont.

2007. februárjában a Magyar Nemzeti Tanács szervezésében és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium támogatásával, Magyarkanizsán megrendezésre került a Felnőttképzés lehetőségei Vajdaságban című kerekasztal beszélgetés, amelyen a magyarországi Munkaügyi Minisztérium vezetői és tartományi titkárok mellett jelen voltak a felnőttképzéssel foglalkozó vajdasági szervezetek és intézmények képviselői is. Az MNT egyik következő ülésén támogatásunkról biztosítjuk majd a Felnőttképzés rendszeréről szóló törvény javaslatát.

A hónap közepén a Magyar Köztársaság belgrádi Nagykövetségével karöltve, az Újvidéki Színházban, megszervezésre került a Gróf Batthyány Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából tartott emlékest, amelyen Katona Tamás történész, nyugalmazott külügyi államtitkár, a Batthyány Emlékbizottság tagja tartott előadást.

Ebben a hónapban elkészült az anyanyelvápolás helyzetének kérdőíves felmérése az oktatást megszervező civil szervezetek körében.

Március és június között a szerbiai Oktatási Minisztérium indítványunkra jóváhagyta a 4. osztályos magyarországi tankönyvek behozatalát és használatát, valamint meghosszabbította a meglévő engedélyeket. Kidolgozásra kerültek az 5. osztályos zeneművészet és képzőművészet tanterv-kiegészítői. Az MNT oktatási szakemberei véleményezték és jóváhagyásra javasolták a Vajdasági Pedagógiai Intézet által leküldött következő tankönyv-kéziratokat és fordításokat: Đurin Margit: Elektrotechnika II (kétnyelvű kézikönyv); Csorba Béla: Olvasókönyv 5. oszt.; Csorba Béla: Olvasási munkafüzet 5. oszt.; Rajsli Ilona – Takács Izabella: Magyar nyelv (Gyakorló nyelvtan az általános iskolák 5. osztálya számára); Farkas Ibolya – Rokvić Erzsébet: Anyanyelvápolás 2. oszt.; Erdély Lenke – Bedroszián Erzsébet: Magyar nyelv (játékos iskolai előkészítő); Ratomirka Z. Stepanović: Kémia 7 (Hajnal Zsuzsanna és Vinkó Tamás fordítása).

Márciusban az MNT koordinálásával, az Intéző Bizottság 2006 novemberében elfogadott Munkaprogramjával összhangban, elindult a Média 2007. című közvélemény-kutatás. A kutatás két alapvető kérdésre kereste a választ, egyrészt hogy milyenek a vajdasági magyarság jelenlegi tájékoztatási szokásai, azaz milyen lapokat olvas, mely rádió- és tévéműsorokból informálódik, másrészt, hogy milyenek a vajdasági magyarság tájékoztatási igényei, azaz hogyan viszonyul a meglévő nyomtatott és elektronikus sajtószervekhez, melyek az elvárásai, mit tart jónak, és mit hiányol a jelenlegi vajdasági magyar médiakínálatban.

Júniusban az MNT és a Vajdasági Magyar Szövetség szervezésében Szabadkán, a Magyar Házban megrendezésre került a Civilek a közös jövőért című szakmai-szakági kerekasztal-megbeszélés, amely a diáksegélyezés, az ifjúsági szervezetek, az agrárium és az oktatás témakörében zajlott. A rendezvény végén a szakcsoportok zárónyilatkozatokat fogadtak el. 

Június 11. és 13. között a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkársággal közösen, immár ötödik alkalommal megszervezésre került A magyar nyelv hivatalos használata a közigazgatási szervekben és az igazságügyben című hagyományos  szeminárium, amelynek helyszíne Palics volt. A szakmai szemináriumot elsősorban a közigazgatási és igazságügyi szervekben, illetve ügyvédként dolgozó, magyarul tudó jogászok számára szerveztük, ám részt vehettek azok, akik más munkahelyen, szintén jogi munkakörben tevékenykednek.
Szeptember közepén az MNT képviselői, vajdasági körútja során vendégül látták Sólyom Lászlót és kíséretét.

Ugyanebben a hónapban, a Kisebbségvédelmi Keretegyezményhez összegyűjtött adatok felhasználásával a Vajdasági Emberjogi Központtal együttműködve, elkészült az Európa Tanács Regionális és kisebbségi nyelvek chartájának szerbiai végrehajtását elemző alternatív jelentés.

A két, e beszámolóban említett alternatív jelentés nyilvános bemutatójára 2007. november 19-én került sor a Tartományi Képviselőház üléstermében. Az ülésen részt vettek a szerbiai nemzeti tanácsok és civil szervezetek képviselői, az Európa Tanács szerbiai irodavezetője, az EBESZ szakértői, valamint a szomszédos országok diplomáciai képviselői.

A Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériuma, a magyarországi Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, valamint az MNT, szeptember 14-én Ökofórumot tartott Szabadkán, amelyen részt vett Dióssy László, a KVM szakállamtitkára, Kovács László a KSzGySz elnöke, a vajdasági önkormányzatok képviselői, valamint vajdasági vállalkozók. Az MNT ezzel az összejövetellel az önkormányzatoknak és környezetvédelemmel foglalkozó cégeknek biztosított teret a megfelelő tájékozódásra a fejlesztési tervekkel, környezetünk megóvásával kapcsolatos kérdésekben.

A fenti rendezvényhez hasonlóan, szintén a modernizáció jegyében, idén március 27-28-án, Szabadkán szervezi meg az MNT és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az Innova 2008 konferenciát. A konferencia zárónapján elfogadásra kerülő Szabadkai Nyilatkozat több évre meghatározza majd a magyarság info-kommunikációs együttműködési rendszerének fejlesztését, az alábbi törekvések megvalósítása érdekében: a magyarság gazdasági, szakmai és kulturális fejlődése; a magyarság szellemi, társadalmi és gazdasági potenciáljának optimális hasznosulása; a magyarságtudat és az összetartozás érzetének erősödése; a földrajzilag egymástól távol, és eltérő kulturális, gazdasági körülmények között élő magyar közösségek tapasztalatainak és értékeinek átadása, hasznosítása; a digitális írástudás erősítése és az esélyegyenlőség megteremtése a határon túli magyarlakta településeken; a határon túli magyarság információs társadalomba való bekapcsolása az Internet, a digitális infrastruktúra segítségével, ami meghatározó tényezője lehet gazdasági megerősödésüknek, szülőföldön való boldogulásuknak; a Közép-kelet Európai térség kohéziójának erősítése.

Szeptember közepén került megrendezésre a Civilek a közös jövőért című szakmai- szakági kerekasztal-megbeszélés második része is, amelynek témája az egyesületekről (civil szervezetekről) szóló törvénytervezet volt.

Októberben a szabadkai Magyar Házban került sor a kultúráról szóló törvénytervezetet ismertető kerekasztal-beszélgetésre, amelyre meghívást kaptak a vajdasági magyar civil szervezetek képviselői.
Novemberben, a 2006. évhez hasonlóan részt vettünk a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia ünnepélyes megnyitóján, ahol a tudományos kutatással foglalkozó fiatalok támogatásának szükségességét hangsúlyoztuk.

November végén átadásra került a Magyar Szó Lapkiadó Kft. nyomdájának lapnyomtató üzemegységében az újonnan beszerzett nyomdagép, amely ünnepségen részt vett Kiss Péter kancelláriaminiszter.
Kidolgozásra kerültek a 6. osztályos magyar nyelv és anyanyelvápolás tantervek, valamint véleményeztük a szerb mint nem anyanyelv tantervjavaslatot az általános iskolák számára. Indítványt tettünk a magyar nyelvből készült felvételi előkészítő tanulmány összehangolására az aktuális tantervekkel.

Ugyanebben a hónapban immár második alkalommal voltunk társszervezői a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett rendezvénynek, amelynek ezúttal az újvidéki Magyar Tanszék adott otthont.
December elején a MNT és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szervezésében Vajdaság több településén (Horgos, Szabadka, Tornyos, Kishegyes, Bácsfeketehegy, Nagybecskerek, Ürményháza, Versec, Csantavér) nyílt lehetőség a budapesti Kaláka Együttes karácsonyi előadásának megtartására.

Szintén a Tanács és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szervezésében, december 14-én a szabadkai Sportcsarnok épületében mutatta be ünnepi produkcióját a Budapesti Nagycirkusz és Varieté, amelyen közel 4000 ajándékcsomag került kiosztásra. A rendezvényen egész Vajdaság területéről mintegy 4500 óvodás, kisiskolás, tanító és szülő vett részt.

A részletes, havi bontásban bemutatott tevékenységi beszámolóból kiviláglik, hogy annak ellenére, hogy az aktivitások egy része évről évre ismétlődik, az MNT, a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzataként, a mögöttünk hagyott két évben megszilárdította pozícióit a szerbiai és a magyarországi politikai színtéren is. Az előttünk álló időszakban, a nemzeti tanácsok megválasztási módját, hatásköreit és pénzelését szabályozó törvény hiányában is arra kell törekednünk, hogy mindent megtegyünk közösségünk oktatása, művelődése, tájékoztatása, nyelvhasználata, valamint gazdasági felzárkóztatása és modernizációja érdekében.

 
Szabadka, 2008. II. 29.                                                               Pásztor Bálint
                                                                                         a Magyar Nemzeti Tanács
                                                                                       Intéző Bizottságának elnöke