Zengjétek meg a jövőt!
A Kodály központ műsorán Magyar Levente és dr. Pásztor Bálint mondott ünnepi köszöntőt
Zengjétek meg a jövőt! címmel színvonalas ünnepi összeállítással tisztelgett a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt. A Csáki Lajos Általános Iskola sportcsarnokában megtartott nagyszabású rendezvény díszvendége Magyar Levente parlamenti államtitkár, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának miniszterhelyettese volt, aki beszédében kiemelte, a forradalom és szabadságharc máig ható tanulsága, hogy a békét meg kell őrizni és erősíteni, hogy sikeres, összetartó és egymást segítő jövőt tudjunk építeni. Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, köztársasági parlamenti képviselő a beszédében hangsúlyozta, hogy még ha látszólag el is bukott a forradalom, az azt követő kiegyezés hatalmas lendületű fejlődést hozott, amelyből közösségünk ma is táplálkozik.
A rendezvényen közreműködött a Cirkalom és a Kisvirgonc táncegyüttes, a Csalóka és a Fokos zenekar. Alkalmi szavalatokkal Hajvert Ákos és Povázsánszki-Kőműves Noémi lépett közönség elé.
A Himnusz soraival vette kezdetét a Kodály központ ünnepi összeállítása Kisimre Árpád rendezésében. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc előtt tisztelgő műsornak nagy hagyománya van, s mindig telt ház előtt adják elő. A Csáki Lajos Általános Iskola sportcsarnokában megszervezett színvonalas rendezvényen Magyar Levente ünnepi beszédét azzal kezdte, hogy a márciusi forradalom valójában vidám és békés megmozdulásnak indult, később vált csak véres harccá.
– A forradalom nem irányult senki ellen, nem nacionalista felkelés volt, nem szándékoztunk az akaratunkat másokra ráerőltetni, senkit sem akartunk elnyomni. A nemzetiségek ellen sem irányult, hiszen abban az időben már a nemzetiségiek is az anyanyelvükön tanulhattak a szülőföldjükön. A forradalom nemzeti mozgalomnak indult, és ennek a békés igénynek a letörését határozta el Magyarország ellensége, a bécsi császári udvar, mert fenyegetésként élte meg. Azért, mert elődeink azt szerették volna, hogy az ország belügyeit maguk irányíthassák. A honvédő háború szörnyű harcai itt a Délvidéken indultak meg. És akkor történt meg a csoda, mert az akkori nemzetvezetők gyakorlatilag a semmiből hoztak létre egy államot, hadsereget, nemzetgazdaságot, önálló pénzügyi rendszert. Gyakorlatilag megalapozták a mai modern magyar államot és nemzetet. Ily módon a mai magyar állam születésnapját is ünnepeljük a márciusi forradalommal – mondta egyebek mellett Magyar Levente, aki hozzátette, hogy a felkelés ugyan kudarcba fulladt, de a nemzet szabadságigényét nem tudták letörni. Ennek köszönhető az is, hogy száz év után is virágzik a magyar szó Vajdaságban, egyebek mellett az intézményrendszereinket igyekszünk összekapcsolni, közös állampolgársággal bírunk.
A velünk együtt élő nemzetiségekkel meg kell erősíteni a békét, és jelenleg minden reményünk megvan arra, hogy 1848–49 alapjaira építve nemzetünket, sikeres és összetartozásra épülő jövőt teremtsünk gyermekeinknek és unokáinknak.
Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, köztársasági parlamenti képviselő a beszéde elején Tompa Mihály A madár, fiaihoz című versének sorait idézte, amelyek a Kodály központ ünnepi műsorának a címéül is szolgáltak: Zengjétek meg a jövőt, ha majdan E kopár föld ujra felvirúl.
– Erről szólt a mi bő száz esztendőnk is ezen a vidéken, hogy meg tudtunk maradni magyarnak, meg tudtuk őrizni kultúránkat. Mert összetartóak vagyunk, mert tanultunk a magyar szabadságharc hőseitől: időnként össze kell tartani, össze kell fogni olyan embereknek is, akik más-más habitusúak, más úton szeretnének a célig eljutni. De ha összefognak, akkor a küzdelem sikerrel végződik, ha nem is azonnal, de az erőfeszítést siker koronázza. Hiszen a mi vidékékünk, városaink, falvaink ma is a forradalom leverését követő kiegyezés utáni fellendülésből, az akkor megalapozott értékrendből táplálkoznak. Legyen a béke és a szabadság ma is követendő példa valamennyi magyar ember számára! A vajdasági magyarság számára a szabadság érzése mindig is a szülőföldhöz és az anyanyelvhez, a magyar iskolához, templomhoz, kulturális intézményhez kapcsolódott – fogalmazott dr. Pásztor Bálint.
A sportcsarnokot megtöltő hagyományos március 15-ei ünnepségen, amelyen a néptánc, a népdal és a vers eszközeivel fejezték ki érzéseiket a topolyai hagyományápoló fiatalok, tiszteletét tette Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete, Csallóközi Eszter szabadkai főkonzul, a vajdasági magyar közélet tisztségviselői, valamint Szatmári Adrián polgármester és munkatársai.
K.P.D.,
