Válságkezelésről és a kedélyek csillapításáról
Pásztor Bálint: Ha a tüntetők az összes követelés formális teljesítését követően is kinn maradnak az utcán, akkor az utcán szeretnék megdönteni a demokratikusan megválasztott hatalmat
Az újvidéki vasútállomás előtetőjének a leszakadását követően kulmináló, illetve utcára vonuló elégedetlenség- és tiltakozáshullám, valamint az egyetemeket több hónapja zárlat alatt tartó egyetemi hallgatók követelései, illetve azok teljesítése állt a Szabadkai Magyar Rádió dr. Pásztor Bálinttal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével készített interjújának középpontjában.
A VMSZ elnöke ezzel összefüggésben kitért Aleksandar Vučić köztársasági elnök, Miloš Vučević miniszterelnök és Ana Brnabić köztársasági házelnök hétfő délutáni sajtótájékoztatójára, amelyen elsősorban az egyetemisták követeléseiről, az azok teljesítésének tekintetében eddig foganatosított intézkedésekről, továbbá a majdani intézkedésekről és a válságból való kilábalás lehetőségeiről volt szó. A VMSZ elnöke reggel nyilatkozott a Szabadkai Magyar Rádiónak, még mielőtt lemondott volna Miloš Vučević.
Ha mindenki felelősségteljes és mindenki a polgárok érdekeit állítja előtérbe, akkor minden visszakerül az intézményekbe, hangsúlyozta Pásztor.
Hozzátette, minden országban a parlamentben kell párbeszédet és vitát folytatni a politikai kérdésekről. A parlamentben az ellenzéki politikai tömörülések és a kormánypártok képviselői egyaránt ott vannak, ezért kell a parlamentekben megoldani ezeket a kérdéseket, nyomatékosította.
– Nem gondolom azt, hogy bármilyen pozitív fejleményhez vezethet az, ha az történik, ami az elmúlt hetekben történt, nevezetesen az, hogy az átlagemberek, akiknek semmi közük nincs a politikához, attól függően, hogy éppen melyik oldalt támogatják, például családi ebédek alkalmával oly módon feszülnek egymásnak, mintha legalábbis élet halál kérdésekről lenne szó. Én ezt az ellenzék felelőtlenségének tartom. Sokszor elmondtam azt, hogy sehol a demokratikus világban nem szokás a legitim módon megválasztott kormányt az utcán megdönteni. Ez a dél–amerikai, nem igazán demokratikusnak nevezhető államok esetében volt jellemző, de évtizedekkel ezelőtt. Szerbiának van egy demokratikusan megválasztott kormánya. Az emberek nagy része teljesen érzelmi alapon ítéli meg ezeket az eseteket és ezt a helyzetet. Ezért gondolom azt, hogy minden ilyen kérdést vissza kell vinni az intézményes keretek közé, a parlament a megfelelő fórum, ahol ezekről a kérdésekről beszélni kellene – taglalta Pásztor.
A VMSZ elnökének szavai szerint valóban sokan tüntetnek, növekszik a tüntetők aránya, ugyanakkor továbbra is a polgárok töredékéről van szó. Az iskolák esetében ugyancsak azt a látszatot próbálják kelteni, hogy többségi álláspontról van szó, noha az iskolák és a tanárok töredéke tiltakozik, hangzott el a folytatásban. Pásztor hozzátette, az Újvidéki Egyetemnek nagyjából 50 ezer hallgatója van, közülük 2 ezren tartják zárlat alatt a karok épületeit. Ez a szám is azt szemlélteti, hogy nem lehet többségi hangulatról beszélni, jegyezte meg. „Nem szeretném lebecsülni azokat, akik tiltakoznak, ám ne állítsuk be úgy, mintha a lakosság, illetve a lakosság egyes kategóriáinak a többségéről lenne szó, mert ez nem így van” – mondta Pásztor.
Rámutatott, a jelenlegi tiltakozás sok esetben alkotmány- és törvényellenes, ez vonatkozik például a teljes munkabeszüntetésre az iskolákban vagy bármilyen közintézmény blokádjára, de az is törvényellenes, hogy fontos kérdésekben valamiféle plénumok döntenek, hisz a plénum szervet egyetlen szerbiai jogszabály sem ismeri, illetve nem definiálja. „Ehhez hasonló döntéshozatal a francia forradalom idejében volt jellemző a XVIII. század végén, nem gondolom azt, hogy a XXI. század elején ilyen jellegű döntéshozatalhoz kellene folyamodni, úgy, hogy közben mindez törvénytelen” – húzta alá Pásztor.
A VMSZ elnöke megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a tanárok egy része tüntet. Azzal érvelt, hogy a tanároknak tavaly év végén 2 követelése volt. Biztonságuk szavatolását kérték a Büntető Törvénykönyv módosítása révén, ez megtörtént. Hozzátette, a tanárok másik követelése az volt, hogy az ágazatban növekedjenek a bérek, ezt a követelést szintén teljesítette az állam.
– Később a tiltakozó tanárok azt mondták, hogy az egyetemisták követeléseit támogatják, azaz ismét előkerült valami új dolog. Az egyetemisták követelték a tavaly november 1-jén történt hatalmas újvidéki tragédiával kapcsolatos dokumentáció közzétételét. Ennek nagy részét már korábban közzétették, a többit a közelmúltban, annak ellenére, hogy ez a világban nem jellemző. Sajnos mindenhol a világban történnek tragédiák, Olaszországban például egy autópálya-felüljáró omlott le, akkor 60-an haltak meg, nem emlékszem arra, hogy akkor nyilvánossá tették volna a dokumentációt. Nyilván Szerbia demokratikusabb állam az európai uniós Olaszországnál… A dokumentáció közzététele a nyomozást veszélyeztetheti. Az egyetemisták továbbá követelték, hogy mindenkivel szemben induljon eljárás, aki a tüntető polgárok ellen bármilyen erőszakos cselekményt elkövetett, ezzel a követeléssel maradéktalanul egyetértek, tudtommal mindenki ellen eljárás indult. Mindazonáltal hozzá kell tennem, hogy a tüntetések nagyon gyakran törvényellenesek, mert nem jelentik be ezeket. Nekünk is be kell jelentenünk a kültéri rendezvényeinket, egyébként érkezik a büntetés. Arról se feledkezzünk meg, hogy a tüntetők helyenként teljes egészében blokkolják a közlekedést. Február 1-re állítólag az a terv, hogy Újvidéken lezárják a hidakat. Szép dolog tüntetni, ám gondoljunk csak bele, hogy mi van akkor, ha valakinek sürgősen orvosi ellátásra van szüksége?! Nem igazán mondhatom azt, hogy a tüntető polgárok tiszteletben tartják a nem tüntető, egyébként többségben lévő polgárok alapvető emberi jogait. A harmadik követelés az volt, hogy azok a tüntetők ellen, akik bármilyen törvényszegést követtek el a tüntetések alkalmával, ne induljon eljárás. Hogyan képzelik el a tüntetők a jogállamiságot, amire egyébként hivatkoznak, ha szerintük ugyanazért a dologért a barikád egyik oldalán eljárásnak kell indulnia, a barikád másik oldalán viszont nem. Ebben hatalmas ellentmondást látok. A köztársasági elnök hétfőn bejelentette, hogy mindenkit kegyelemben fog részesíteni, aki ellen tüntetőként eljárás indult. Egyébként Aleksandar Vučić eddig senkit nem részesített kegyelemben, ellenben elődjeivel, Tomislav Nikolićtyal és Boris Tadićtyal. A negyedik követelés az volt, hogy növekedjen az felsőoktatási intézményeknek szánt juttatás a köztársasági költségvetésből. Erre még az „ellenzéki” egyetemi tanárok is azt mondták, hogy irracionális. Vučić azt mondta, hogy ezt a követelést is teljesítik, 12 milliárd dinárral növekszik a felsőoktatás támogatása. Mind a 4 követelés teljesült, illetve teljesül. Ha a tüntetők az összes követelés formális teljesítését követően is kinn maradnak az utcán, akkor gyakorlatilag arról van szó, hogy az utcán szeretnék megdönteni a demokratikusan megválasztott hatalmat. Ezt a helyzetet nem lehet 2000. október 5-hez hasonlítani, akkor a választásokat elveszítő elnök ellen tüntettünk – összegezte Pásztor.
