Újra igényelhetőek a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok
Néhány hónapja csak szerb nyelvű és cirill betűs anyakönyvi kivonatokat adtak ki Szerbiában, a nemzeti közösségek tagjai nem kaphattak kétnyelvű dokumentumokat. A technikai gondot az elektronikus formára és a központi digitális regiszterre való átállás okozta.
— Elhárultak azok a technikai-jogi akadályok, amelyek az elmúlt hónapokban nem tették lehetővé a kétnyelvű — esetünkben szerb és magyar — anyakönyvi kivonatok kiadását — jelentette be sajtótájékoztatón Pásztor István.
Az államigazgatási és közigazgatási minisztérium arról tájékoztatta a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, hogy körlevelet küldött azoknak az önkormányzatoknak, amelyekben valamelyik kisebbségi nyelv hivatalos használatban van, így kivehetőek lesznek a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok — a születési, a házassági és a halotti anyakönyvi kivonatok egyaránt. A VMSZ elnöke köszönetet mondott Branko Ružić miniszternek, illetve Dejan Đurđevićnek, a köztársasági jogalkotási titkárság igazgatójának, amiért szakmailag és politikailag támogatták a probléma sikeres megoldását.
Pásztor Bálint, a VMSZ—DCSP köztársasági parlamenti frakcióvezetője a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: újra bebizonyosodott, hogy miért érdemes a kormánykoalíció részének lenni.
— Ez egy jogi-technikai, ugyanakkor politikai kérdés is volt, több hónapot vett igénybe az ügy megoldása. Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy az anyakönyvekről szóló törvény módosítása, mely a tavalyi év folyamán történt meg, nem hatott ki negatívan erre a kérdésre, tehát nem az anyakönyvi törvény módosítása törölte el néhány hónapra a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadásának a lehetőségét, hanem erre azért került sor, mert a törvény módosításával hálózatba kötötték az összes anyakönyvi hivatalt az országban, és ennek következtében a technikai lehetőségek nem engedélyezték azt, hogy kétnyelvű anyakönyvi kivonatokat lehessen kiadni, amelyek teljes egészében az összes adatot tartalmazzák a mi esetünkben magyar nyelven is. Ugyanakkor volt egy jogi vetülete is a témának, hiszen az anyakönyvekről, valamint a nyelvhasználatról szóló törvény rendelkezései nincsenek teljes mértékben összhangban, mint ahogyan sok más kérdés vonatkozásában ez Szerbiában így van. Éppen ezért az önkormányzati minisztériummal, a jogalkotási titkársággal tárgyalva az elmúlt hónapokban kikristályosodott az a megoldás, amelynek értelmében az anyakönyvekről szóló törvény nem tiltja a kétnyelvű anyakönyvi kivonatoknak a kiadását, a nyelvhasználati törvény azt a kötelezettséget irányozza elő, hogy az összes közokiratot azokban az önkormányzatokban, amelyekben valamelyik kisebbségi nyelv is hivatalos használatban van, annak a közösségnek a nyelvén is ki kell adni. Lévén, hogy az anyakönyvi kivonatok közokiratnak számítanak, így a jogalkotási titkárság igazgatója arra az álláspontra helyezkedett, hogy erre a konkrét ügyre vonatkozóan a nyelvhasználati törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Éppen ezért az összes önkormányzat megkapja azt a kötelező érvényű utasítást az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztériumtól, amely kötelezni fogja őket arra, hogy teljes egészében két nyelven adjanak ki születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatokat — részletezte Pásztor Bálint.
— Még egy vonatkozása van az anyakönyvekről szóló törvénynek, ami a közvéleményben sokkal kisebb publicitást kapott, ugyanakkor legalább ennyire fontos — hangzott el a sajtótájékoztatón. — Ez pedig az, hogy az idei év elejétől a nemzeti hovatartozás az anyakönyvek részévé vált, önkéntes alapon mindenki megvallhatja nemzeti hovatartozását, és ez az adat az anyakönyvek, így a kivonatok részévé is válik, aminek köszönhetően a részarányos foglalkoztatás gyakorlati megvalósítása egyszerűbb lesz, vagyis a magyarsághoz való tartozás megvallása ilyen téren is előny lesz — figyelmeztetett Pásztor Bálint.
FEHÉR MÁRTA
