Új korszak Budapesten, változatlan vajdasági magyar érdek
A mintegy három hónappal ezelőtt lezajlott magyar országgyűlési választások nemcsak Magyarország belpolitikai viszonyait alakították át, hanem új helyzetet teremtettek a határon túli magyar közösségek számára is. Vajdaságban különös figyelem kíséri azokat a lépéseket, amelyek a Vajdasági Magyar Szövetség és az új magyar kormány kapcsolatának alakulását jelzik.
A magyarországi kormányváltás ugyanakkor túlmutat a napi pártpolitikai eseményeken. A határon túli magyar közösségek számára az anyaországgal fenntartott kapcsolat identitásuk, intézményeik működése és hosszú távú megmaradásuk szempontjából meghatározó jelentőségű. Ez különösen igaz a vajdasági magyarságra, amelynek jelenkori politikai döntéseit történelmi tapasztalatai is alapvetően alakítják.
A VMSZ jelenlegi politikáját és a mindenkori magyar kormánnyal való együttműködés jelentőségét nem lehet megérteni a vajdasági magyar közösség történelmi tapasztalatai nélkül. Ezeket áttekintve érthető, hogy a VMSZ miért tekintette stratégiai jelentőségűnek az elmúlt másfél évtized magyar nemzetpolitikáját. A párt soha nem titkolta, hogy stratégiai partnere a Fidesz volt. Az elmúlt másfél évtizedben a magyar nemzetpolitika kiemelt figyelmet fordított a külhoni magyar közösségekre, így a vajdasági magyarságra is. Ebben az időszakban jelentős támogatások érkeztek az oktatás, a kultúra, az egyházi élet, a tájékoztatás és a gazdaságfejlesztés területére. Az intézményrendszer működésének támogatása, a Prosperitati Alapítvány gazdaságfejlesztési programjai, valamint számos egyéb beruházás a vajdasági magyar közösség mindennapjainak részévé vált, jelentősen hozzájárulva a szülőföldön való boldogulás feltételeinek megerősítéséhez.
A magyarországi választások során a kettős állampolgársággal rendelkező vajdasági magyarok döntő többsége a Fideszre adta voksát. Ez összhangban állt a VMSZ ajánlásával, ugyanakkor azzal a vajdasági magyarságban hosszú évek alatt kialakult szemlélettel is, hogy támogatásával viszonozza azt a politikát, amely következetesen kiáll a külhoni magyar közösségek mellett. Az idei választások eredménye azonban új politikai helyzetet teremtett.
Magyar Péter politikai pályáját is figyelembe véve ugyanakkor nem meglepő, hogy a Tisza Párt és a VMSZ között viszonylag rövid idő alatt megindult a párbeszéd. A jelenlegi magyar miniszterelnök hosszú éveken át a Fidesz tagja volt, politikai pályája során közelről ismerhette meg az elmúlt másfél évtized magyar nemzetpolitikáját, és ma is következetesen konzervatívként határozza meg magát, jobboldali értékrendű családi háttérrel. A nemzeti összetartozás fontosságát is rendre kiemelte, hangsúlyozva, hogy konzervatívoknak és liberálisoknak egyaránt elsősorban magyarként kell tekinteniük egymásra. Nyilatkozataiból az is kitűnik, hogy jól ismeri a Kárpát-medencei magyarság történelmi sorsát, továbbá a határon túli magyar közösségeket ért sérelmeket. Tisztában van azzal is, hogy a 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás mély csalódást, traumát okozott a 20. században annyi megpróbáltatást elszenvedett külhoni magyarságnak. A Fidesz későbbi kormányra kerülését követően megvalósított kettős állampolgárság és az arra épülő nemzetpolitika új korszakot nyitott az anyaország és a külhoni magyar közösségek kapcsolatában, amely a VMSZ és a magyar kormány közötti stratégiai együttműködés alapját is megteremtette. Ebből a nézőpontból nehezen indokolható az a feltételezés, hogy a Tisza Párt és a VMSZ között áthidalhatatlan politikai szakadék húzódna, hiszen az eddigi nyilatkozatokból is kifolyólag számos alapvető nemzetpolitikai és értékrendi kérdésben jelentős az átfedés.
Ebben a helyzetben a VMSZ vezetése nem a múltba tekintett, hanem a jövő felé fordult. Alig két héttel a választásokat követően sor került dr. Pásztor Bálint és Magyar Péter első hivatalos megbeszélésére. Ezt követte június elején Forsthoffer Ágnesnek, a magyar Országgyűlés elnökének szabadkai látogatása, majd június végén Brüsszelben Lakos Eszterrel, a Tisza Párt európai parlamenti delegációvezetőjével folytatott egyeztetés. Dr. Pásztor Bálint a találkozó után úgy fogalmazott: a vajdasági magyar ügyek képviseletéhez párbeszédre, működő kapcsolatokra és következetes jelenlétre van szükség Belgrádban, Budapesten, Brüsszelben és Vajdaságban egyaránt. A VMSZ részéről azt is jelezték, hogy a magyarországi támogatások átvilágításától nem tartanak, sőt annak mielőbbi lefolytatásában is érdekeltek. Az egyeztetések ugyanakkor nem korlátozódtak a Tisza Pártra: a VMSZ vezetése a magyarországi parlamenti pártok több képviselőjével, valamint szerb és európai uniós tisztségviselőkkel is egyeztetett, jelezve, hogy a vajdasági magyar érdekérvényesítés a különböző politikai és intézményi központokkal fenntartott folyamatos kapcsolattartásra épül. Ez a megközelítés abból indul ki, hogy a közösség érdekeinek hatékony képviselete nem a politikai szembenállásra, hanem a mindenkori döntéshozókkal fenntartott működő kapcsolatokra épül.
A kapcsolatépítés politikája ugyanakkor nem maradt bírálatok nélkül. A szabadkai látogatás éles negatív reakciókat váltott ki bizonyos körök részéről, elsősorban Forsthoffer Ágnes irányában. A kisebb támogatottságot élvező vajdasági ellenzéki szereplők közül többen bírálták, hogy a magyar Országgyűlés elnöke szerintük „kizárólag” a VMSZ vezetőivel egyeztetett. Voltak, akik azt állították, hogy ezzel a VMSZ „politikai rehabilitációját” segítette, sőt odáig mentek, hogy nyilvános bocsánatkérésre szólították fel a házelnököt. A bírálatok ugyanakkor figyelmen kívül hagyták azt a politikai tényt, hogy a VMSZ továbbra is a vajdasági magyar közösség legnagyobb demokratikus felhatalmazással és támogatottsággal rendelkező politikai szervezete, amely csaknem három évtizede az egyetlen magyar parlamenti párt Szerbiában, s amelynek jelenleg sincs olyan magyar politikai kihívója, amely választásokon képes lenne átvenni a szerepét.
A vajdasági magyarok számára a nehezen kivívott erős politikai érdekképviselet fennmaradása nem öncél, hanem a közösség jövőjének egyik alapvető feltétele.
FÜLÖP ZOLTÁN teljes írását a következő linken olvashatja el: https://www.magyarszo.rs/velemeny/jegyzet/a.355061/Uj-korszak-Budapesten-valtozatlan-vajdasagi-magyar-erdek
