Törvénymódosítást követelnek
Kisebbségellenes a bíróságok és az ügyészségek átszervezése – hangzott el Adán az MK lakossági fórumán
A szerbiai parlament 2008 végén fogadta el a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és illetékességi területéről szóló törvényt. A sok vitára okot adó, a bíróságok és az ügyészségek átszervezését eredményező törvényről, illetve várható következményeiről szervezett lakossági fórumot a minap Adán a Magyar Koalíció.
Világos Tibor adai alpolgármester és Csonka Áron, az adai képviselő-testület elnökének bevezetője után a törvény kapcsán elmondta véleményét Knézy Péter óbecsei polgármester, Ágoston András, a VMDP elnöke, dr. Páll Sándor, a VMDK elnöke, Pásztor Bálint, az MK köztársasági képviselője, illetve a közönség soraiból Ürményi Ferenc volt adai polgármester és bíró, valamint Tóth Tamás, a Demokrata Párt köztársasági képviselője.
A felszólalók többsége egyetértett abban, hogy a bíróságok és ügyészségek átszervezése hátrányosan érinti a vajdasági magyarságot, illetve a többségében magyarlakta községeket, emiatt ebben a formában elfogadhatatlannak tartották az említett törvényt.
Pásztor Bálint elmondta, hogy a szerbiai parlament által néhány héttel ezelőtt elfogadott, az igazságszolgáltatás reformját szolgáló hét törvényből hattal teljes mértékben egyetértettek, ugyanis ezek az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelését, racionalizációját és modernizálását hivatottak szolgálni. A bíróságok és ügyészségek székhelyéről és illetékességi területéről szóló törvény meghozatalával azonban a szerbiai parlament Európa- és kisebbségellenes törvényt fogadott el. Mint mondta, Szerbiában divattá vált, hogy minden népszerűtlen döntést az Unió követeléseként vagy a csatlakozás feltételeként tüntetnek fel. Pásztor Bálint visszautasította, hogy az Európai Unióra hivatkozzon a DP akkor, amikor az Unió ilyet nem kért Szerbiától. Az Unió az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelését és a gyorsabb ügyintézést kérte az országtól. Ezt azonban nem úgy lehet elérni, hogy 2010-től a 138 bíróságból 34 fog maradni. Ellenpéldaként hozta fel Magyarországot, ahol minden kisvárosnak van saját elsőfokú bírósága, összesen 121. Emellett a magyarországi igazságszolgáltatás elfogadható szinten működik. Az MK köztársasági képviselője szerint a nemzetiségi területeken eddig 14 községben működött önálló bíróság, ezután csak 2 községben lesz, Szabadkán és Novi Pazarban. A számok is azt bizonyítják, hogy kisebbségellenes törvényt fogadott el a parlament, habár azt nem állítja, hogy az volt a cél. Azt ígérte, bebizonyítják, hogy a törvény kisebbségellenes, és ez szerepelni fog az Unió novemberben megjelenő, Szerbiáról szóló országjelentésében is. Mint mondta, a VMSZ, az MK nem fog belenyugodni abba, hogy ez a törvény 2010-ben változatlan formában hatályba lépjen, mert elfogadhatatlan számukra, hogy a magyarlakta területeken csak Szabadkán lesz alapbíróság. Ezért a szakma képviselőivel és a parlamenti pártokkal egyeztetve törvénymódosítási javaslatot dolgoznak ki. Pásztor Bálint megjegyezte, hogy a törvény működésképtelen igazságszolgáltatást fog eredményezni Szerbiában.
A közönség soraiból felszólaló Tóth Tamás, a DP köztársasági képviselője védte az említett törvényt és az igazságügyi reform szükségességéről beszélt. Mint mondta, a községi bíróságok megmaradnak, nevet változtatnak és átalakul a belső struktúrájuk, de továbbra is helyben végzik az ügyintézést, a hitelesítést és átadhatók a beadványok is.
CSIN
