Szükség van a vélemények ütköztetésére

Milyennek kell lennie egy korszerű honlapnak: a vizuális megoldásokra vagy a tartalomra kell-e helyezni a fő hangsúlyt? – Lapunk új weboldala kapcsán jártuk körül a témát

A Magyar Szó állandó olvasóinak figyelmét bizonyára nem kerülte el az az információ, hogy napilapunk honlapja holnaptól teljesen megújult formában várja az interneten tájékozódók kattintásait. Lapunk 68. születésnapján egy, az eddiginél sokkal korszerűbb és funkcionálisabb webfelületet kínál majd fel, amely nemcsak a naprakész információknak, híreknek ad helyet, hanem olyan újdonságokat is bevezet, mint amilyen például a nyomtatott újságnak megfelelő lapozható online kiadás. Magának a véleményezésnek a visszaállítása is az újdonság erejével hathat az egyéves kiesést követően. Ami meglepő: ennek a funkciónak a hiánya sem eredményezte a honlap látogatottságának visszaesését – a számadatok hónapról hónapra jobbak, köszönhetően elsősorban a közösségi hálózatokon történő cikkmegosztásoknak.

Pásztor Bálint köztársasági parlamenti képviselő, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője évek óta üzemelteti saját blogját, igyekszik állandó interakció kialakítására a közösségi hálózatokon is.

– Szívügyemnek tartom a honlapokat, illetve azt, hogy a média, a politikusok és az intézmények is rendelkezzenek korszerű honlappal. Korszerűség alatt nem azt értem, hogy vizuális és strukturális értelemben megfeleljen a legújabb trendeknek, hanem azt, hogy egyrészt informatív legyen, másrészt pedig, hogy lehetőséget adjon az interaktivitásnak. Szeptemberben lett öt éve annak, hogy saját honlapom van, s ezt én azért tartom fontosnak, mert az emberek kérdéseket tehetnek fel magyarul és szerbül is, s én azokra a kérdésekre igyekszek egy-két napon belül válaszolni. Ezt várom el egy hírportáltól is: egyfajta találkozóhellyé kell válnia. Rossznak tartom viszont, ha e találkozóhely meglétével visszaélnek egyesek és olyan következménye van a dolognak, hogy elrettentik a vendégeket, mert azok nem akarják tíz-tizenöt ember mocskolódását figyelemmel kísérni. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell léteznie egy olyan felületnek, ahol mindenki elmondhatja a véleményét, vitába szállhat a másikkal – ellenkezőleg, éppen ez a lényeg. De ennek a kritikának, véleménynek tényekkel megalapozottnak kell lennie. Nem a cenzúra a megoldás, de valamilyen moderálási szabályoknak lenniük kell. Ez így működik szinte az összes szerbiai médium honlapján.

Pásztor elmondta, hogy ez szinte ugyanolyan, mint a parlamenti ülés vezetése: minden attól függ, hogy az elnök mit enged meg. Az internetes térben az elnöklőt moderátornak hívják, aki viszont nem egyenlő a cenzorral, játékszabályoknak viszont lenniük kell, így van ez a parlamentáris demokráciában is – állapította meg.

KÉTIRÁNYÚ KOMMUNIKÁCIÓ

Arra a kérdésre, hogy milyen weboldalakat látogat a leggyakrabban, a frakcióvezető elmondta, hogy a közösségi oldalak állnak az első helyen.

– Nem kizárólag saját szórakoztatásomra teszem, hanem azért, hogy elérhetőbb legyek, s az emberekkel meg tudjunk tárgyalni bizonyos kérdéseket, kétirányú kommunikációra kerülhessen sor. A második helyen a médiumok honlapjai szerepelnek. Hivatalból olvasom az összes szerbiai szerb és magyar nyelvű hírportált. Bevallom, hogy az írott sajtót is elsősorban az interneten olvasom. Már útközben igyekszem mindig megtudni, hol és mi történt, hiszen a parlamentbe érve máris nekem szegezhetik a különféle kérdéseket, állásfoglalást kérve. Ebből kifolyólag megértem ugyan a laptulajdonosokat, működtetőket, alapítókat, de felhasználóként nem nagyon kedvelem, amikor egy bekezdés után azt olvasom: bővebben a nyomtatott kiadásban... Értem, miért van erre szükség, de megnehezíti a munkámat.

A közösségi hálózatok közül, mint mondta, a Twittert, a Facebookot és a LinkedInt is használja, s a politikusok esetében ezt akár kötelezővé is tenné.

– Jó, ha egy politikus megszólítható ilyen formában is. Én például a parlamenti felszólalásaimat, a gyorsírói jegyzeteket, s az utóbbi fél évben a videofelvételeket is közzé teszem a hálózatokon, így az emberek megírhatják véleményüket, kialakítható egy diskurzus. Kapok javaslatokat azzal kapcsolatban is, hogy mit kellene legközelebb elmondani.

A Magyar Szó új honlapjának Pásztor Bálint szerint nem a nyomtatott kiadvány tükörképének kellene lennie, s az „egészséges” vita kialakítását kéne szolgálnia.

NYILVÁNOS FÓRUMOT!

Purger Tibor, az Egyesült Államokbeli New Jersey-i Rutgers Egyetem informatikai rendszerigazgatója, lapunk washingtoni tudósítója, aki az 1999-es cenzúra alatt létrehozta a Magyar Szó első nemhivatalos honlapját azon az állásponton van, hogy egyre kisebb a különbség hírportál és a napilap között.

– Vizuális megjelenésről lehet ízlések alapján vitatkozni, de sokkal fontosabb két másik vetület: frissesség és áttekinthetőség. Az előbbi roppant munkaigényes, de ha versenyképesek akarunk maradni, akkor szánni kell rá energiát. A vizuális sallangokkal kíméletlenül le kell számolni: egyrészt a minél több tartalom azonnali megjelenítésén van a lényeg, tehát nincs hely fölösleges, főleg ismétlődő grafikákra. Másrészt az embereket érdekli a jó képes információ és szeretik a videós adalékokat is.

Szerinte a lényeg továbbra is a tartalmon kell, hogy legyen, s ezt a Magyar Szó honlapjának is figyelembe kell vennie – többet és gyorsabban kell nyújtani a vetélytársaknál. Mint közölte, lapunk regionális kiválóságára rég felfigyeltek még Budapesten is: ország-világ témái mellett itt mindig kiemelt helyet kapott az olvasó közvetlen környezetéből származó tartalom. A veszteséges Washington Post is erre törekszik megújulási tervében – tette hozzá Purger.

– A közéleti, társadalmi és politikai érdekek szabad megfogalmazására, ütköztetésére, egyeztetésére óriási szükség van. A hírzsáner veszít értékéből: millió csatornán fut, nem lehet minden pályán versenyezni. Az emberi gondolat az, ami tartós és értékes, azt kell ápolni és fejleszteni. Az olvasó figyelme is egyre inkább afelé fordul. A Magyar Szó múltjában fényes pont a Közös Íróasztalunk sikere, ezt kell modernizálva folytatni a különféle véleményműfajokkal: a blog csak egy közülük. Vajdasági magyarságunk ezen a területen szegényebb, mint akár a felvidékiek, akár az erdélyiek, a magyarországiakról nem is beszélve. Márpedig ez a kollektív érdekek elszegényülő megfogalmazásához vezet. Politikusaink is profitálhatnak abból, ha minden álláspont mindennap a közösség mérlegére kerül – húzta alá.

Purger szerint nagy kár volt a hozzászólások korábbi beszüntetése, s ezt a lehetőséget azonnal újra kell indítani. A legjobb megoldásnak azt tartaná, ha a véleményezés mindenféle előszűrés és éjjeli kiesés nélkül folyna.

– Művelni kell a tisztességes hangnemet, le lehet tiltani a vulgarizmusokat, de nem szabad cenzúrázni az olvasót! Legyen a Magyar Szó ismét a vajdasági magyarság legfontosabb nyilvános fóruma – mint ahogy korábban is hosszú ideig ezt a szerepet játszotta!

VIRÁG ÁRPÁD