Szabadka: A bunyevác is hivatalos nyelv lett
Szabadka Város Képviselő-testülete egyhangúlag megszavazta a városi alapszabály-módosítását, amely szerint a bunyevác a negyedik hivatalos nyelv lesz. A 67 képviselőből 61 volt jelen és szavazott igennel, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége bojkottálta az ülést.
Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének képviselője a vita első felszólalójaként örömét fejezte ki, hogy a kérdés kapcsán megszervezett közvita is méltóságteljes volt, s az egész folyamat törvényes keretek között folyt. Az ellenvélemények egyetlen kiindulási pont köré csoportosultak, miszerint a bunyevác nem önálló népcsoport, a bunyevác sem önálló nyelv, hanem egy horvát nyelvjárás, ezért nem kerülhet hivatalos használatba. Bajić kijelentette, kész az együttműködésre a horvátság képviselőivel, hogy előrébb vigyék ezt a város minden itt élő polgár érdekében.
A napirend kapcsán elmondta véleményét Pásztor Bálint, a VKT elnöke is. Szerinte helyes döntés, hogy a bunyevác nyelv hivatalossá válik Szabadkán, s ezzel ez a népcsoport is megkapja azokat a jogokat, mint a másik három. A statútum az alkotmánnyal, a törvényekkel, a VKT ügyrendjével összhangban módosult, s emellett egy demokratikus légkörben, hisz a közvita során minden fél el tudta mondani álláspontját. Összesen 93 véleményt fogalmaztak meg 190 oldalon.
Stevan Bakić polgármester szerint nagy nap ez a város számára, amikor meghozták ezt a döntést. A bunyevácok 3 és fél évszázada élnek Szabadkán, ápolják hagyományaikat, mindig lojálisak voltak Szabadkához és Szerbiához. Nyelvük hivatalossá való nyilvánítása senki jogait sem sérti, s a döntésre büszkéknek kell lennünk, mert ezzel is azt erősítettük meg, ami a város védjegye: a nyelvi sokszínűséget. A határozattal a szlavisztika figyelmét is erre a városra irányították, de Szabadka kultúrája iránt is nagyobb érdeklődés mutatkozhat majd a jövőben ezután, mondta a többi közt a polgármester.
Amíg a VKT a városháza dísztermében a napirendről vitázott, kint az utcán, az épület előtt a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége tartott sajtótájékoztatót. Tomislav Žigmanov, a párt elnöke és Josipa Vojnić Tunić, a DSHV helyi képviselője ismételten elmondta, hogy nem értenek egyet a döntéssel. Emlékeztetett, hogy korábban az üléseken, majd a közvitán is elmondták érveiket, hogy a bunyevác miért nem lehet hivatalos nyelv, s emiatt nagyon sok támadás érte a pártot. Szabadkán most precedenst teremtettek, s kíváncsiak rá, hogy az erre való hivatkozással Apatinban, Bácson és Zomborban hivatalossá válhat-e a horvát nyelv is. Bíznak abban, hogy mindegyik kisebbségre egyformán tekintenek majd a döntéshozók. Žigmanov bejelentette, hogy ki fogják vizsgáltatni a döntés alkotmányosságát.
A szabadkai képviselő-testület napirendjén szerepelt a belváros Kettes Övezete 2000-ben elfogadott szabályozási tervének hatályon kívül helyezése. A Város épített örökségének megőrzése érdekében ez elengedhetetlen volt. Március folyamán az önkormányzat visszaküldte a kidolgozónak a városrombolást lehetővé tevő részletes szabályozási tervet, így az nem került elfogadásra. A mostani határozat lényege, hogy a 21 évvel ezelőtt meghozott és még mindig hatályban lévő terv alapján se legyenek a városmagban lebonthatóak a műemlékké nem nyilvánított, de kétségkívül értékes épületek. Az új részletes szabályozási terv kidolgozása egyébként folyamatban van, amely Szabadka belvárosát egységes kultúrtörténeti egységként kezeli majd.
Az ülésen elfogadták a Dr. Bodrogvári Ferenc-díjat odaítélő bizottság javaslatát. Eszerint az elismerést az idén Góli Kornélia dramaturg, Patyi Szilárd történész és Nevena Mlinko szerb nyelv és irodalom szakos tanár kapja. Az elismerés minden évben egyszer kerül kiosztásra, június 22-én, dr. Bodrogvári Ferenc filozófus születésnapján. A díj szabályzata szerint Szabadka képviselő-testülete olyan 40 évnél fiatalabb alkotóknak ítélheti oda az elismerést, akik alkotásaikkal és tetteikkel hozzájárultak a város kulturális életének fejlődéséhez.
Szabadka Város Képviselő-testülete 9. ülésének napirendjén egyébként összesen 17 napirendi pont szerepelt, köztük a helyi foglalkoztatási akcióterv is. Ez programokat, intézkedéseket, valamint célokat és prioritásokat fogalmaz meg a foglalkoztatás érdekében Szabadka város területén. Három kulcsfontosságú intézkedésről van szó, ezek pedig: a munkáltatók támogatása a nehezebben foglalkoztatható személyek foglalkoztatására, az önfoglalkoztatás támogatása és a közmunka, hangzott el az ülésen.
NÉMETH ERNŐ
