Sikerekről és kudarcokról is beszámoltak a külhoni magyar szervezetek vezetői a nemzetpolitikai kerekasztalon
Sikerekről és kudarcokról is beszámoltak a külhoni magyar szervezetek vezetői a pénteki nemzetpolitikai kerekasztalon az erdélyi Tusnádfürdőn, ahol az elmúlt időszakban elért eredményeket vették számba és a jövőbeli kihívásokat térképezték fel.
A 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a Hányadán állunk? címmel tartották a hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalt. Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára moderátorként emlékeztetett: 2010 új fejezetet hozott a nemzetpolitikában, „összekapaszkodtak” a nemzetrészek, és nem engedik el egymás kezét, mert háborúk közepette még fontosabb az összetartás.
Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke elmondta: Kárpátalja „a helyén van”, „a béke szigete”, mivel egyetlen rakétatámadás érte, amiért sokan irigylik. Ezért több százezer ember és vállalat költözött át a térségbe Kelet-Ukrajnából, és munkaerőhiány van. Fontos eredménynek nevezte, hogy a KMKSZ az egyre súlyosbodó ukrán helyzet, sorozások ellenére megtartotta intézményeit a magyar kormány támogatásának köszönhetően. A jövőről kifejtette: megjelent „egy picike fény az alagútban” azáltal, hogy az ukrán elnök is kezd a békéről beszélni.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta: a szerbiai magyar közösség két nappal a tartományi választások kiírása előtt vesztette el vezetőjét, Pásztor Istvánt, mégsem tört meg, a közösségi összefogásnak és a magyar kormány támogatásának köszönhetően a szerb parlamenti és tartományi választásokon is jó eredményt ért el. Jelenleg a kormányzati többség része nyolc államtitkárral, míg tartományi szinten a második legnagyobb frakciót adja és az elnöki funkciót is megőrizte, és a vajdasági járási önkormányzatokban is jelen van. „Sikerült megtartani azokat a hídfőállásokat, hogy a vajdasági magyar közösség ne legyen védtelen” – értékelt Pásztor Bálint.
Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke a választásokról szólva elismerte: nem lehet sikerről beszélni, nem sikerült képviseletet szerezni. Úgy vélte: az államfőválasztáson saját jelöltje révén a felvidéki magyarság megmutatta magát, a győztes mellé állt, és kiemelte, hogy a magyar és szlovák kormány között nagyon jó a kapcsolat. Úgy vélte, a szlovákiai kudarc egyik oka, hogy a felvidéki magyarok úgy érzik, „ha magyarok akarnak maradni, azok tudnak maradni”. Hozzátette: az önkormányzatokban erőt tudnak felmutatni, és a jövőben ezt próbálják kamatoztatni, hogy a parlamenti képviselet is meglegyen.
Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, korábbi román környezetvédelmi miniszter a szövetség által az EP- és önkormányzati választásokon elért siker kapcsán közölte: ez az erdélyi magyarság erős öntudatát, egységes fellépését bizonyítja, hiszen arányain felül tudott teljesíteni, olyan helyeken is erőt tudott felmutatni, ahol korábban nem, és megtartotta a „létfontosságú” önkormányzatokat, mint Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Maros és Szatmár megye. Kiemelte a moldvai csángók „öntudatra ébredését”, hogy ebből politikai erőt tudtak kovácsolni, ami szerinte több évtizedes munka eredménye. Úgy vélte, a csángó példa erőt tud adni a Kárpát-medence többi magyar közösségének is, hogy „vissza lehet térni a sírból is”.
Az őszi parlamenti és államfőválasztásra vonatkozóan elmondta: a cél, hogy az RMDSZ ismét kormányon legyen, és nagyobb frakciói legyenek a román parlamentben. Aláhúzta: magabiztosan, de szerényen „vissza kell menni újra a pályára, lejátszani az újabb félidőt”. Kijelentette: az RMDSZ-re leadott 580 ezer „igen” voks bizonyítja, hogy szükség van az etnikai politizálásra. Kitért arra is, hogy a magyarellenes román politikai szervezetek a voksok 24 százalékát szerezték meg, ez intő jel, hogy az erdélyi magyar közösség „védelmét” egy pillanatra sem szabad abbahagyni.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke az RMDSZ-szel kötött együttműködési megállapodásról szólva elmondta: az európai parlamenti (EP-) választás eredménye bebizonyította, hogy a két szervezet tud közösen mozgósítani, és reményét fejezte ki, hogy ezt sikerül helyi és megyei szintre is „leáramoltatni”. Elmondta: az EMSZ kevesebb szavazatot és önkormányzati képviselői mandátumot szerzett, de megőrizte politikai integritását, amit a jövőben is kamatoztatni akar.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke fontos eredménynek nevezte, hogy a horvátországi magyarság a választások után a súlyát meghaladó pozíciókat alkudott ki, két államtitkára van, hatni tud arra, hogy az ország milyen irányt vesz. „Úgy érzem, erőnkön túl teljesítettünk az utóbbi egy évben” – mondta.
Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke közölte: a szlovéniai magyarság helyzete jó, tavaly el tudták indítani az óvodai támogatási ösztöndíjat, mellyel segítik a magyar szülőket, hogy magyar óvodába járassák gyerekeiket.
Bihari Szabolcs, a 18 ország szervezeteit tömörítő Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta: az EP-választás fő feladata az volt, hogy mozgósítsák a Nyugat-Európában élő magyarokat, ami nagyjából sikerült. Kitért Finnország és Svédország NATO-csatlakozására, rámutatva, hogy „háborús hisztéria van szerte Nyugaton”. Külön szólt a migrációról, közölve, hogy a fogadó országok „megteltek”, ezért fel fognak erősödni a szétosztásukra vonatkozó törekvések, eltartásuk pedig anyagi nehézséget okoz a befogadó államoknak és a költségvetés felborulását is előrevetíti.
