Rehabilitáció és kárpótlás

Lakossági fórumot tartottak Zomborban

Pásztor Bálint és Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselői voltak a vendégei a zombori Megyeházán rendezett csütörtök esti lakossági fórumnak. A díszterem megtelt érdeklődőkkel, a bácsgyulafalviak viszont a hóátfúvásokban megrekedt járművek által eltorlaszolt úton nem jutottak el a tájékoztatóra, amelyen Pásztor Bálint az időszerű politikai helyzetet elemezte, kitért a küszöbön álló választásokra, illetve ismertette a rehabilitációs, valamint a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény megalkotásának folyamatát, és szólt azokról a vajdasági magyarság számára is fontos törvényekről, amelyeket vélhetően már az új összetételű parlamentnek kell elfogadnia. Elmondta, hogy a VMSZ parlamenti képviselői következetesen kiálltak amellett, hogy a vagyon visszaszármaztatását szabályozó törvény nem lehet diszkriminatív, aki a múlt század negyvenes éveiben eleget tett a behívónak, nem minősíthető automatikusan háborús bűnösnek, de a szerb pártok nem akarták megérteni, hogy a felelősség mindig egyéni, nem pedig közösségi, miként azok sem háborús bűnösök, akiket az 1990-es években mozgósítottak, csak azok, akik bizonyíthatóan háborús bűnt követtek el.

– Tragikusnak tartom, hogy 2011-ben úgy került elfogadásra a kárpótlási törvény, ahogyan az megtörtént, de a rehabilitációs törvény korrigálja az előírt helyzetet, az egyéni felelősségre utal vissza a kollektív bűnösséggel szemben. A rehabilitációs törvény a helyére tette a dolgokat – mondta Pásztor Bálint.

Varga László részleteiben ismertette a két törvényt. Hangsúlyozta, hogy legelőbb annak megállapítására van szükség, hogy milyen módon került elvételre a vagyon: amennyiben nem kötődött vélt bűnösséghez, hanem államosították, kisajátították, a kollektivizálás egyéb módszereivel tulajdonították el, akkor a vagyon visszaszármaztatásához nincsen szükség előzetes rehabilitálásra. Amennyiben a bűnösség vélelme mellett került elkobzásra a vagyon, előbb a rehabilitációs eljárást kell lefolytatni.

– A rehabilitációs eljárásra öt év áll rendelkezésre, a vagyon visszaszármaztatására viszont két éven belül el kell indítani az eljárást. Az adhat be ilyen jellegű kérelmet, akitől a vagyont elvették, illetve annak örököse, amennyiben más országban nem kapott kárpótlást – magyarázta Varga László.

Azt is elmondta, hogy nem egyszerű az eljárás, rengeteg adatra és dokumentumra van hozzá szükség, de létezik letölthető kérelmezési űrlap, és a CMH zombori információs irodájában jogász áll az érdeklődők rendelkezésére, aki az egyszerűbb ügyekben nyújt segítséget, hamarosan pedig elkészül azon magyarul beszélő ügyvédeknek a listája, akik közül azok választhatnak, akiknek összetettebb ügyük kapcsán szakmai jogképviseletre lesz szükségük. Március elsejétől a meghatalmazott postahivatalokban mód nyílik a vagyon-visszaigénylés átadására, és a közeljövőben föláll a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség újvidéki kirendeltsége is.

Varga László arra is fölhívta a figyelmet, hogy a hiányosan beadott kárpótlási igényeket az ügynökség elutasítja, hiánypótlásra nem lesz lehetőség, viszont a kiegészített dokumentációt újra be lehet nyújtani. Az elbírálás ideje egyszerű ügyekben fél év, összetettebbek esetében egy év. Ahol lehet, természetben zajlik a kárpótlás, termőföld esetén cserelehetőség is fönnáll, vagyis, ahol nem adható vissza az eredeti parcella, hasonló minőségű szántót kínál föl az állam. Egyéb esetek során értékpapírokban történik a kárpótlás. Az állam a megítélt kárpótlás összegének tíz százalékát, de legfeljebb 10 000 euró összegig azonnal kifizeti, a többit részletekben folyósítja.

A rehabilitációs eljárás költségmentes, a visszaszármaztatási viszont részben ingyenes, részben költségtérítéses – hallottuk a zombori lakossági fórumon.

szikics