Pásztor: Szent István nem hódolt be senkinek, de partnerségeket épített

Harminc éve a Vajdasági Magyar Szövetség az egyetlen magyar parlamenti párt Szerbiában – emelte ki dr. Pásztor Bálint Palicson, a Vajdasági Magyar Szövetség Szent István-napi központi rendezvényén.

A VMSZ elnöke köszönetet mondott a bizalomért a vajdasági magyar közösség tagjainak.

Az első ünnepséget bizonytalan történelmi és politikai környezetben szervezte meg a Vajdasági Magyar Szövetség – emlékeztetett a párt elnöke.

Szűkebbek voltak a közösség lehetőségei: diktatúra, létbizonytalanság, üldözöttség – folytatta gondolatait.

A közösségnek jóval kevesebb saját intézménye működött akkoriban, az akkori szervezők harminc esztendőre előre nem láthattak, de azóta is mindent túlélt a vajdasági magyar közösség - mondta.

— Ez az ünnepség nemzedéki felelősség. Az elődök elindították, nekünk meg kell őriznünk, tovább kell építenünk, majd át kell adnunk az utánunk következőknek. Szent István több mint ezer éve működőképes államot teremtett, uralkodásának csaknem 42 esztendeje alatt rendet rakott, felelősséget vállalt, irányt jelölt ki, a keresztény Európához kapcsolta a magyarságot. Megőrizte az ország önálló cselekvőképességét, nem hódolt be senkinek, de partnerségeket épített. A megmaradás feltételei akkor is, most is: hit, intézmények, rend, következetes munka. Az államalapítás hosszú és tudatos építkezés volt. A királyi vármegyerendszer alapjainak létrehozása, a magyar egyházszervezet kiépítése, törvényalkotás, szövetségek megkötése, Magyarország helyének biztosítása Európa rendjében. Szent István megvalósította a kereszténység és az európai gondolatiság összefűzését az önálló magyar állammal. Országot akart hátrahagyni, amely nélküle is működik, ez ma is politikai, vezetői és közösségi követelmény.

A párt elnöke arról is beszélt, hogy a trianoni békediktátum óta több mint 106 esztendő telt el. A vajdasági magyarság élete ez alatt többször gyökeresen átalakult, de megőriztük anyanyelvünket, hitünket, kultúránkat, közösségi emlékezetünket.

„A közösség jövőjét csakis összefogással, békejobbnyújtással és állhatatos munkával lehet biztosítani”

— Amit közösségként létrehoztunk és működtetünk: oktatási intézmények, művelődési szervezetek, új közösségi intézmények, önálló politikai érdekképviselet, autonómia a Magyar Nemzeti Tanács képében. Az elmúlt tanévben 72 oktatási intézményben mintegy 1300 magyar gyermek kezdte meg az első osztályt. Magyar középiskolai oktatás 34 intézményben állt a fiatalok rendelkezésére, ösztöndíjrendszert tartunk fenn, közel 1100 ösztöndíjjal az alap-, a mester- és a doktori képzésben, négy hivatásra külön ösztöndíj is van. Az Európa Kollégium 380 hallgatóval, teljes kapacitással működik, a diplomahonosításra is változatlanul nagy az igény. Kulturális intézményrendszerünk gerincét 44 kiemelt jelentőségű kulturális intézmény és megszámlálhatatlan helyi művelődési egyesület alkotja. Ki gondolta volna több mint 100 évvel ezelőtt, hogy a vajdasági magyarság a XXI. században is magyar óvodákkal és iskolákkal, saját kulturális intézményekkel, nemzeti tanáccsal, politikai képviselettel, méltóságteljes ünnepekkel lesz életerős közösség? Miért sikerülhetett mégis mindez? Az összefogás és a szívós kitartás miatt.

Pásztor hangsúlyozta, az önsajnálat, vádaskodás, vagdalózás pillanatnyi igazolást adhat, de jövőt nem épít, közösségi haszon nincs belőle. A közösség jövőjét csakis összefogással, békejobbnyújtással és állhatatos munkával lehet biztosítani. Az összefogás pedig a hétköznapokban vizsgázik, amikor fenn kell tartani egy intézményt, amikor ki kell állni egy megszerzett jog mellett, amikor fejlesztést kell vinni egy kistelepülésre, amikor egy fiatal vagy egy család megérti, hogy mindenkire szükség van, és itthon is lehet jövőt tervezni, vagy pedig érdemes hazajönni Vajdaságba. Van mire építenünk. Az első gazdaságfejlesztési programunkban több mint 16 ezer projekt valósult meg 189, magyarok által is lakott településen. Mintegy 70 ezer vajdasági magyarral több maradt itthon, mint maradt volna a Prosperitati lehetőségrendszere nélkül.

A külhoni magyar közösségek tiszteletet érdemelnek – folytatta gondolatait a párt elnöke. Önálló nemzetrészek, saját intézményeik és céljaik vannak, politikai képviselettel rendelkeznek, amelynek legitimitását a saját közösségük tagjai adják. Magyarország támogatást adhat, partnerként segíthet, hozzájárulhat az intézmények és a programok megerősítéséhez, fenntartásához. A külhoni magyar közösségek felelőssége pedig saját közösségük megszervezése, saját intézményrendszerük kialakítása, saját prioritásaik meghatározása és az egész magyar nemzet erősítése. Belgrád és Budapest is kapcsolatokat, jogi kereteket, együttműködést és támogatást biztosíthat, a közösségi legitimáció forrása azonban kizárólag helyben található. Hogy kit illet a jog és a felelősség a közösség ügyeinek intézéséért, azt esetünkben a vajdasági magyar emberek mondják meg.

„A magyarok fognak győzni, mi fogunk győzni”

Pásztor a közelgő választásokról is beszélt.

— A támogatás megerősíti a közösséget, a partnerség eredményeket hoz a közösségnek, a felhatalmazást viszont kizárólag a vajdasági magyar választók adják. A következő választásokon ezt a felhatalmazást kell újra kiérdemelnünk, hiszen az idén választások várnak ránk. Nem a Magyar Nemzeti Tanács választására gondolok elsősorban, amire a legtöbben fenik a késüket, hanem a szerbiai parlamenti választásokra. A Magyar Nemzeti Tanács választásán akárhogy is lesz, a magyarok fognak győzni, mi fogunk győzni, de fontos, hogy a szerbiai parlamenti választásokon is a magyarok győzzenek. Mikor fognak a magyarok győzni? Amennyiben – ahogy azt Szent István király is mindenek felett állónak tartotta – megőrizzük a közösség politikai önállóságát, azaz lesz továbbra is magyar frakció a szerbiai parlamentben, Belgrádban, és az összefogás és a közösségi támogatás birtokában ott leszünk, ahol oktatásról, nyelvhasználatról, fejlesztésekről, költségvetésről és településeink jövőjéről döntenek. Az önállóan induló Vajdasági Magyar Szövetségre adott szavazatok magyar mandátumokká, a mandátumok pedig tárgyalási erővé és kézzelfogható közösségi eredményekké válnak. Ezek jelentik megszerzett jogaink védelmét, intézményeink biztonságát, településeink fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását, új beruházások és munkahelyek megteremtésének lehetőségét. Minél inkább megvalósul az összefogás, annál nagyobb súllyal tárgyalhatunk Belgrádban. Legitim az, aki saját közösségének számszerűsített bizalmával a háta mögött ül a tárgyalóasztalhoz. Ebből értettek az elmúlt három évtizedben Belgrádban, Újvidéken és Budapesten is.

A VMSZ elnöke a párt tagjaihoz is szólt. Arra kérte őket, legyenek elérhetőek, utasítsák el a széthúzást, legyenek az összefogás emberei.

A központi rendezvény a hagyományokhoz hűen ökumenikus kenyérszentelővel kezdődött. A katolikus egyház nevében dr. Fábry Kornél esztergom–budapesti segédpüspök és Verebélyi Árpád címzetes prépost áldotta meg az új kenyeret. A református egyházat Harangozó László püspök képviselte, míg az evangélikus egyház nevében Dolinszki Áron szólt az egybegyűltekhez.

A program hivatalos részét – a kenyéráldást, az ünnepi beszédet és a kenyér megszegését – népünnepély követte. Ezúttal Rúzsa Magdi adott koncertet a VMSZ Szent István-napi rendezvényén. A kishegyesi származású énekesnő másfél évvel ezelőtt fogadta el a felkérést.

A központi rendezvény mellett továbbá 29 vajdasági településen szerveztek megemlékezéseket.

SZAKÁLL LAURA