Parlament előtt a 2019. évi országos költségvetés
Január 1-jétől átlagosan 9%-kal növekszik a közszférában dolgozók fizetése, a kisnyugdíjasok jövőre akár kétszer is kaphatnak állami segélyt, harminc év után elkészül az Y elágazás, és kívül-belül befejezésközeli állapotba kerül a Népszínház.
Lesz pénz infrastrukturális fejlesztésekre, vasútra, határátkelőkre, jobb ivóvízre, öntözőrendszerekre, kisebbségi nyelvű tájékoztatásra.
A szerbiai költségvetés 1246,2 milliárd dináros bevétellel és 1269 milliárd dináros kiadással — azaz minimális, 23 milliárd dináros hiánnyal számol. Nagyberuházásokra 220 milliárd dinár jut, s az ideihez képest jóval nagyobb összegeket irányoztak elő vajdasági projektumokra.
— Az elmúlt években annak érdekében tevékenykedünk, hogy a magyar önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit minél nagyobb mértékben támogassa a köztársasági költségvetés — részletezte Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség—Demokratikus Cselekvés Pártja köztársasági parlamenti frakcióvezetője. — 2014 előtt ez semmilyen módon sem sikerült, egy előző kormánytöbbség részeként politizálva, hiszen a Demokrata Párt, amíg hatalmon volt, és annak vezető emberei mindig azt mondták megkeresésünkre: ott van nektek a Tartományi Nagyberuházási Alap, pénzeljétek onnan a tartományi jelentőségű objektumokat, illetve a vajdasági önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit. Néhány évre visszatekintve elmondható, hogy több olyan nagyberuházási elképzelés fog a közeljövőben megvalósulni, amelyet a központi költségvetés is támogat 2014-től errefelé, és ezek az összegek évről évre nagyobbak. Elsősorban az Y elágazásra gondolok, illetve a szabadkai Népszínház épületére. Ami az Y elágazást illeti, 2016-tól részesül köztársasági támogatásban is ez a projektum, Kern Imre államtitkár erőfeszítéseinek köszönhetően. Az előző években 197, majd 300, majd 800 millió dinárt sikerült elkülöníteni erre a projektumra, a jövő évi költségvetésben pedig 1,4 milliárd dinár szerepel, így a jövő év végéig teljes egészében, több mint harminc év után, elkészül a szabadkai kerülőút, ami két szempontból fontos. Egyrészt mert a teherautó-forgalom kikerül Szabadka központjából, utcáiról, másrészt a város gazdaságának, a potenciális befektetőknek előny, ha az autópálya az ipari zóna mellett fog elhaladni, illetve a határral direkt módon összeköttetésbe kerül. Ami a színházat illeti, 2014 óta pénzeli a köztársasági költségvetés a szabadkai Népszínház építési munkálatait, annak ellenére csak 2014-től, hogy a 2007-ben aláírt szerződés szerint a beruházás 45%-át kellene finanszíroznia Belgrádnak, 45%-át a tartománynak és 10-et az önkormányzatnak. A tartomány mindvégig eleget tett a kötelezettségének, de 2014 előtt ez nem volt elmondható a köztársaságról. Itt is folyamatos bővülésről van szó, hiszen 35, majd 55, majd 111, majd 169,9 millió dinárról beszélhetünk a jövő évi költségvetésig. Ez összesen 367,9 millió dinár volt mostanáig. A jövő évi költségvetésben pedig 330 millió dinár szerepel. Ez 2,7 millió euró. Vagyis 2014-től a jövő évre tervezett eszközökkel együtt 5,8 millió euró fog érkezni a szabadkai Népszínház felújítási munkálataira, azaz a befejezéshez nagyon közeli állapotba kerülhet az épület ebből az összegből, kívül-belül. Összegzésként elmondható, hogy ez a két projektum 2014-től mostanáig 28,3 millió euró támogatásban részesült csupán köztársasági eszközökből.
A köztársasági költségvetésből emellett szerepelnek a vasútfejlesztési elképzelések: a Szabadka—Szeged vasútvonalé 50 millió euró összegben, és a Szabadka—Zenta vasútvonalé 500 millió dinárban. Ezekhez az összegekhez adódnak hozzá apróbb, egy-egy község számára fontos beruházások — emeli ki Pásztor Bálint.
— A helyi infrastruktúra részére elkülönített, különféle helyeken található tételekből fogunk tudni folyósítani a mi önkormányzataink számára jelentős összegeket, ezt az előző évekből származó tapasztalatok alapján mondom, hiszen például Zentára tavaly 300 és 400 millió dinár közötti összeg érkezett köztársasági forrásokból felújításra, a városházától kezdve a gimnáziumon át a több mint százéves Thurzó Lajos Általános Iskoláig. Magyarkanizsa esetében tavaly decemberben sikerült előteremteni 50 millió dinárt a szennyvízhálózat kiépítésére, korszerűsítésére, és Szabadkán is voltak az idén projektumok, például a Palics felé vezető bicikliút bővítése, valamint a Sutjeska utca aszfaltozása. Ezek a példák reményt adnak arra, hogy jövőre is sikerülni fog konkrét önkormányzati projektumokat támogattatni a központi költségvetésből. Ami az útfelújítást, útkarbantartást illeti, az biztos, hogy 100-200 millió dinárról tudni fogunk gondoskodni a „mi útjainkra”.
Pék Zoltán, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője szerint a jövő évi költségvetés jellemzője a stabil és konzervatív tervezés, a kiadási és a bevételi oldalon is. Mint mondta, „elérkeztünk abba a helyzetbe, hogy az ország pénzügyei teljesen kontrollálva vannak”. Három éve a büdzsé tervezése mindig egy minimális hiánnyal történik, az elmúlt két évet pozitívan zárta az ország, ami a népszerűtlen megszorításoknak köszönhető.
— Az idén is kedvező eredményt várunk, ez pedig azt engedi meg, hogy reálisan lehet tervezni, és lehetőség nyílt a nyugdíjnövelésre, illetve jövőre a közszférában dolgozók fizetésének emelésére. Ez átlagosan 9%-ot tesz ki — az egészségügyben 9—12%-ot, a belügyben, a katonaságnál és az oktatásban 8,5%-ot, az adó-, a vámhivatalban és másutt pedig 7%-ot. A büdzsében viszont ez kevesebb százalékban mutatkozik meg, hiszen a létszámstop 2019-ben is érvényben marad, így a nyugdíjba vonulók helyére sem lehet felvenni mást. Lehetne nagyobb növelés is, de ekkora rés maradt az eddigi eredményekben, tehát nem esünk abba a hibába, mint hét-nyolc évvel ezelőtt, hogy betervezünk mindent, és utána elköltjük a nem létező pénzünket. Megnéztem a nyugdíjak pozícióját is, ott egy 5-6, legfeljebb 10 milliárdos többlet van — ebből arra lehet következtetni, hogy az év folyamán egy-két kisebb nyugdíjbővítés lesz a kisnyugdíjasoknak segély formájában. Az iparnak a fejlesztésére is gondoltak, mégpedig azáltal, hogy a bruttó bér terhei 1%-kal csökkenek, ez is egyfajta stimuláció. Fontos része a költségvetésnek, hogy emelkednek a kapitális beruházások — nagymértékben a közbiztonságra, a rendőrség és a hadügy beszerzésére vonatkoznak. Pozitívan értékeljük, hogy az infrastrukturális beruházások ugyanazon a nívón maradtak, nem csökkentek. Úgy gondoljuk, hogy a közúti, vasúti, folyami utaknak a karbantartása, bővítése, fenntartása a gazdaság erejének növelésére hat ki direkt módon. Képviselőcsoportunk számára az is fontos, hogy növekedtek a mezőgazdaságra szánt eszközök, ha Vajdaságot nézzük, a pénz legnagyobb részét az öntözőrendszerek továbbfejlesztésére irányozták elő, illetve az IPARD 2-nek (a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Programnak) is jelentős része van a bővülésben, 4 milliárd dinár összegben — pozitívnak tartjuk, hogy termelőink élnek a lehetőséggel.
A költségvetés továbbra is támogatja a kisebbségi nyelvű tájékoztatást, erre 40 millió dinár van előirányozva, a Vajdasági RTV új székházára 550-600, működésére pedig 900 millió. Emellett jut pénz az ivóvíz minőségének a javítására, például Nagykikindán, aztán az Újvidéki Tudományos-Technológiai Parkra, környezetvédelemre, a hároméves tervezési kötelezettségnek köszönhetően pedig minden megkezdett projektum folytatódik — sorolja Pék Zoltán, kiemelve, hogy egy állandó lassú növekedés látszik.
„A parlament elé került az állami hivatalnokokról szóló törvény módosítása is. A részarányos foglalkoztatás elvének megvalósítását ebbe is beleépítjük. Ugyanúgy, ahogy az önkormányzati és a tartományi hivatalnokokról, illetve a közszolgálatokról és az állami ügynökségekről szóló törvényekben is benne van a mi módosítási indítványunk elfogadásának eredményeként, úgy most az állami hivatalnokokról szóló törvénybe is javasoltuk annak a beépítését, hogy ha egy munkahelyre egy magát kisebbséginek meg egy magát szerbnek valló jelentkezik, akkor a kisebbségit kell előnyben részesíteni. Igaz, nem különösebben reális, legalábbis nem jellemző, hogy valaki eljön Belgrádba hivatalnoknak, viszont ott vannak a közigazgatási körzetek, melyek jogilag köztársasági szervnek számítanak, ilyen szempontból van gyakorlati jelentősége ennek a megoldásnak.”
FEHÉR MÁRTA
