Őseink öröksége kötelez

A Magyar Nemzeti Tanács és a tordai Torontáltorda Településfejlesztési Alapítvány szervezésében vasárnap este ismét benépesült az aracsi pusztatemplom környéke, ahol ökumenikus istentisztelettel és ünnepi műsorral emlékeztek meg a történelmi emlékhelyről. Az ökumenikus istentiszteletet ft. Mellár József törökbecsei katolikus plébános, Harangozó László református püspök, Dolinszki Áron evangélikus lelkész és Kósa Martin evangélikus segédlelkész vezette. Az istentiszteletet követően ünnepi beszédet Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondott.

– Az elmúlt huszonöt évben az aracsi pusztatemplom visszakerült oda, ahová mindig is tartozott: a délvidéki magyarság szívébe. Már nem csupán egy rom a bánáti síkság közepén, hanem közösségünk egyik legjelentősebb jelképe – fogalmazott. Hozzátette, hogy számunkra Aracs őseink öröksége és lelki kapaszkodó, amely arra emlékeztet bennünket, honnan jöttünk és hová tartozunk. Az MNT elnöke kitért a vajdasági magyarság jelenlegi helyzetére is. Mint elmondta: évizedek óta komoly demográfiai kihívásokkal nézünk szembe, évente több ezer fővel csökken közösségünk létszáma.

– De a valóság másik oldala is fontos. A Magyar Nemzeti Tanács adatai szerint már 6-7 éve óta nem csökken számottevően a magyar első osztályosok száma. Ez azt jelzi, hogy a korábban tapasztalt tömeges elvándorlás jelentősen mérséklődött, mégpedig az erős érdekképviseletnek és az erős nemzetpolitikának köszönhetően is. Mi, akik itt maradtunk, és itt is akarunk maradni, nekünk közös felelősségünk, hogy gyermekeink számára olyan szülőföldet tartsunk meg, ahol jó magyarnak lenni, ahol érdemes családot alapítani, dolgozni, alkotni és jövőt tervezni – hangsúlyozta Fremond Árpád, aki beszédében a közelgő választásokra is kitért.

– Az elmúlt évtizedek azt bizonyították, hogy csak összefogással, erős intézményekkel, közös akarattal tudjuk megőrizni oktatásunkat, kultúránkat, anyanyelvünket és tájékoztatásunkat – fogalmazott. Beszéde végén arra biztatta a jelenlévőket, hogy Aracs ne csupán emlékhely, hanem útmutató is legyen a közösség számára.

– Építsük a jövőnket ugyanazzal az elszántsággal, amellyel egykor őseink ezt a csodálatos templomot felépítették – zárta gondolatait az MNT elnöke.

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte: Aracs a vajdasági magyar közösség egyik szimbóluma.

– A kitartást, a tönkretehetetlenséget szimbolizálja. Az évszázadok és a viharok ugyan megtépázták, de jelképezi a hitünket, az összetartozásunkat, és azt, hogy itthon vagyunk a szülőföldönkön – fogalmazott a VMSZ elnöke.

Az Aracs településről elnevezett templom romjai, amelyet a nép pusztatemplomnak nevez, a Törökbecse, Beodra–Karlova és Basahíd határolta terület lakatlan pusztáján helyezkedik el. Az aracsi templom és az aracsi kő a történelmi Magyarország művészettörténeti hagyatékának két kulcsfontosságú eleme. A templomkő az 1100 körüli időszak szobrászati irányvonulatainak lenyomata, az épület pedig az 1200-as évek építészetének öröksége: egy háromhajós, háromapszisos, utólagosan egy keleti toronnyal kiegészített kolostortemplom maradványa. A mai látképet a XX. század során megvalósult állagmegóvó és rekonstrukciós munkálataival alakították ki, ezek során az északi pillérsort teljesen, a délit pedig részben pótolták. Az ún. aracsi kőre a kolostor udvarán találtak rá 1896-ban. A kőlap egy 1100 körül készült síremlék töredéke, melynek felső részén és oldalain figurális és szalagfonatos díszítés jelenik meg. Dobai János, a tordai Torontáltorda Településfejlesztési Alapítvány elnöke hangsúlyozta, hogy a huszonöt éve életre hívott emléknap egyik legfontosabb küldetése az aracsi pusztatemplom méltó helyének visszaállítása a köztudatban. Mint mondta, a történelmi emlékhely a délvidéki magyarság egyik fontos zarándokhelye, amelyet nemcsak július utolsó vasárnapján, hanem az év bármely napján érdemes felkeresni.

Az ünnepségen részt vett Magyarország Belgrádi Nagykövetségének képviselője, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetősége és tisztségviselői, a Magyar Nemzeti Tanács vezetői és tagjai, a tartományi kormány, valamint a vajdasági magyar intézmények és szervezetek képviselői.

Az eseményen közreműködött az Óbecsei Schola Cantorum Énekkar, a zentai Szent Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület bemutatója pedig a középkor hangulatát idézte meg.

KÁBÉ