Októberben nemzeti tanácsi választások
Pásztor Bálint: A részarányos foglalkoztatás az EU-nak is fontos és a szerb alkotmány is szavatolja
Pásztor Bálint és Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezetője és képviselője tegnap a nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekről beszélgetett Kori Udovički kormányalelnökkel, államigazgatási és helyi önkormányzati miniszterrel. Mint azt Pásztor lapunknak nyilatkozva megjegyezte, Kori Udovički a kisebbségi ügyek tekintetében is illetékes a kormányban. Pásztor szerint a tegnapihoz hasonló találkozóra a jövőben legalább háromhavonta sort kell keríteni.
A felek elsősorban a nemzeti tanácsi választásokról beszélgetettek, amelyeket október második felében tartanak meg. A minisztérium tartani fogja magát a törvényben meghatározott határidőkhöz és augusztus derekán írja ki a választásokat, nyilatkozta Pásztor, mondván, hogy a kiírás és a választások megtartása között hatvan napnak kell eltelnie. A szükséges szabályzatok nagyobb része már megjelent a hivatalos közlönyben, vagyis folyamatban van a választások előkészítése, fűzte hozzá Pásztor.
– A nemzeti tanácsokról szóló törvény soron következő módosításáról is beszélgettünk. Ez a kérdés a miniszterelnök expozéjában is szerepelt, annak köszönhetően, hogy a VMSZ és a Szerb Haladó Párt közötti koalíciós szerződés részét képezi. Az alkotmánybíróság január 16-án hatályon kívül helyezte a nemzeti tanácsokról szóló törvény néhány rendelkezését, ezért van szükség a módosításra.
– A VMSZ azt szeretné, ha a törvény úgy módosulna, hogy egyrészről tiszteletben tartsuk az alkotmánybírósági határozatba foglaltakat, gondoljunk erről bármit is, másrészről pedig vissza tudjuk emelni a jogrendbe és a törvény szövegébe az alkotmányellenesnek nyilvánított hatáskörök nagy részét. Az alkotmánybírósági határozat indoklásának értelmében erre lehetőség van. A nemzeti tanácsi választásokat követően alakul majd meg a módosítás szövegének kidolgozásáért felelős munkacsoport, amelyben a nemzeti tanácsok képviselői is helyt kapnak. Szerintem valamikor a jövő év folyamán fogadja el a köztársasági parlament a törvénymódosítást. Mi mindent megpróbálunk megtenni azért, hogy ez minél előbb megtörténjen – magyarázta a párt frakcióvezetője.
A felek emellett a részarányos foglalkoztatás kérdéséről is beszélgettek. Ez egy olyan téma, amelynek vonatkozásában az elmúlt 25 évben szinte semmiféle haladás nem történt, emlékeztetett Pásztor, mondván: hogy ez megváltozzon, jogszabályokat kell módosítani, valamint az állami szervek hozzáállásának is változnia kell. A miniszter asszonnyal arról beszélgettek, hogy ezen a területen hogyan lehetne megtenni az első lépést annak érdekében, hogy értékelhető eredmény szülessen a közeljövőben, mondta Pásztor. A részarányos foglalkoztatás az európai uniós csatlakozás folyamatában is fontos kérdés lesz, valamint az is tény, hogy Szerbiának hamarosan ki kell dolgoznia a kisebbségvédelmi akciótervet, amelynek úgyszintén ez a kérdés lesz az egyik központi eleme, taglalta a VMSZ frakcióvezetője, majd hozzátette: az alkotmány előírja, hogy a közszférában dolgozók esetében figyelembe kell venni a lakosság nemzetiségi arányait.
– Mindemellett néhány olyan jogintézmény is szóba került, amely ugyan a szerbiai jogrend részét képezi, ám a gyakorlatban nem működik. Ilyen példának okáért a kisebbségvédelmi alap, amelynek a 2002-ben elfogadott és azóta is hatályos törvény értelmében kellett volna megalakulnia. Jelen pillanatban 1,8 millió dinár szerepel erre a célra a költségvetésben. Ez egy szimbolikus összeg, amely semmire nem elég és csupán azért szerepel a költségvetésben, mert néhány évvel ezelőtt a VMSZ módosítási indítványt nyújtott be ennek érdekében a költségvetésre. A továbbiakban nem lenne szabad mellőzni ezt az alapot, hiszen a törvény értelmében a nemzeti kisebbségek projektumait kellene ebből pénzelni. Annak ellenére, hogy az ország nagyon nehéz gazdasági helyzetben van, megengedhetetlen, hogy a mindenkori kormány 12 éven át úgy tesz, mintha ez a jogintézmény nem létezne a jogrendben. Az lenne a cél, hogy az alapban legalább annyi pénz legyen, mint amennyit a nemzeti tanácsok kapnak a költségvetésből működésükre, ez pedig megközelítőleg 200–300 millió dinár – összegezte Pásztor.
PESEVSZKI EVELYN
