Nyertes csata

Pásztor Bálint: Egy tollvonással visszaállíthatóak lennének a körzethatárok

A Szerbiai Képviselőház tegnap elfogadta a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítását, illetve a törvénytervezetre beérkezett módosítási indítványokat is. Itt megtalálhatjuk a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőinek javaslatát is, amelyet úgy könyvelhetünk el, mint a körzethatárok visszaállításáért folytatott harc első nyertes csatáját. Hogy miért is döntött a négy képviselő mégis a törvénytervezet támogatása mellett, Pásztor Bálint, a kisebbségi frakciócsoport elnöke mondta el lapunknak.

-A beterjesztett kormányjavaslat nagy mértékű nemtetszést váltott ki a kamarák vezetői és a politikai pártok részéről. Az akkor felsorolt negatívumokkal kapcsolatban jó néhánnyal egyetért a Vajdasági Magyar Szövetség is. Kivételesen rossz megoldásnak tartjuk például, hogy a kamarák elveszítik az önállóságukat és kritizáltuk is a törvényt. Ugyanakkor kijelentettük, amennyiben elfogadják a módosítási indítványunkat, akkor hajlandóak vagyunk ezt a törvényt megszavazni. Utoljára ilyen 2001-ben történt, amikor az adai, zentai és a magyarkanizsai cégeket kiszakították a szabadkai kamarából és minden logika nélkül Nagykikindához csatolták. Ezt kívántuk megváltoztatni.

Mik voltak a legfontosabb indokok, amelyekkel alátámasztották a módosítási indítványukat?

– Módosítási indítványunk indoklásánál több gazdasági érvet soroltunk fel, hogy az előbb említett három község cégeinek miért kellene a szabadkai gazdasági kamarához tartoznia. Ide tartozik például az autóút közelsége, a feldolgozóipar, a mezőgazdasági együttműködés, de a csatornahálózat, az öntözési rendszerek, a logisztikai központok és az aköré csoportosuló települések rendszere is.

Mikor várható, hogy az említett három község vállalatai a szabadkai gazdasági kamarához csatlakozhatnak?

– Indítványunkban külön kitértünk arra, hogy a törvénynek a körzethatárok visszaállításával kapcsolatos szakasza azonnal, tehát nyolc napon belül lépjen hatályba és 6 hónapon belül kezdjék alkalmazni. Erre azért volt szükség, mert a szabadkai és a nagykikindai gazdasági kamarának is rengeteg technikai előkészületet, intézkedést kell meghoznia ahhoz, hogy ez az átállás zavartalanul megtörténjen. Ennek értelmében legkésőbb november folyamán a három község vállalatai a szabadkai gazdasági kamarához fognak tartozni. Többek között azért volt fontos, hogy indítványunkat elfogadják, mert a tegnap elfogadott törvény csak 2013-ban fog hatályba lépni és addig több esély nem adódik módosítani azt.

A törvényjavaslat és a módosítvány csak a gazdasági kamarákkal kapcsolatos körzethatárra vonatkozik. Megelégszenek ennyivel?

– A körzethatárok visszaállítása ügyében a VMSZ-nek ez az első kézzelfogható sikere. A jövőben erre tudunk majd hivatkozni, ugyanis a körzethatárok visszaállítása érdekében folytatott harc még egyáltalán nem ért véget. Nagyon fontos lenne, hogy egy kispiaci polgárnak ne Nagykikindára kelljen elmenni mondjuk útlevélért, vagy más ügyes-bajos dolgainak elintézéséért, hiszen Szabadka mindenképp közelebb van hozzá. Az élet számtalan területén sajnos megmaradnak a miloševići körzethatárok a jövőben is, de mi minden egyes törvény esetében, amelyeknél kihatással tudunk lenni a körzethatárokra, módosítási indítványt nyújtunk be. Még számos törvény várható amelynél változtatni tudunk a körzethatárokkal kapcsolatban, de a legtöbb esetben a körzethatárok módosítása kormányhatáskör. Egy tollvonással visszaállíthatóak lennének az állapotok. Sajnos úgy látszik a koalíciós partnereinknek, számomra megmagyarázhatatlan okból, még mindig megfelelnek a miloševići döntések, ez pedig semmiképp sem egyeztethető össze a decentralizált európai Szerbia ígéretével. Folytatni fogjuk a harcot!

Mennyire lepte meg önöket, hogy a Szerbiai Szocialista Párt is hasonló indítványt nyújtott be?

– Számomra is elsőre meglepő volt, hogy a Szerbiai Szocialista Párt is gyakorlatilag ugyanezt a módosítási indítványt nyújtotta be, de az övék nem tartalmazták azokat a technikai módosításokat, amelyek az indítvány hatálybalépéséről szólnak. Ezért volt fontos, hogy a VMSZ módosítási javaslatait fogadják el, ugyanis ha nem így történt volna, a körzethatárokkal kapcsolatban csak 2013-ban történt volna jelentős előrelépés. A szocialisták indítványa azt bizonyítja, hogy a körzethatárokról szóló vita nem csupán magyar kérdés. Az, hogy egy adai cég Nagykikindához tartozik, nem csak a magyar vállalkozókat sújtja gazdaságilag. A szocialisták esetében azt lehet látni, hogy elindult némi elmozdulás a 15 évvel ezelőtti döntések károsságára vonatkozóan, de a Demokrata Párt a továbbiakban csak akkor hajlandó engedni az akkori körzethatárokból, amikor világos, hogy a mi szavazataink nélkül egy-egy törvény nem megy át.

DIÓSI ÁRPÁD