Móra Ferencre emlékeztek Csókán
Az író és muzeológus halálának 90. évfordulóján felelevenítették munkásságát, érdemeit
Csütörtök délután Csókán Móra Ferenc halálának 90. évfordulójára emlékeztek. Az egybegyűltek először megkoszorúzták az író és muzeológus mellszobrát, majd a Csókai Városi Könyvtár olvasótermében Tóth Lívia újságíró, mesterdiplomás kulturális mediátor A rőzseláng őrzői – Móra Ferenc emlékezete című előadására került sor. Az író műveiből Erdélyi Ilona, Kónya Lívia és Oláj Ibolya olvasott fel, Móra Ferenc megzenésített versét pedig Kónya Sándor adta elő.
A csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület és a Csóka Művelődési-Oktatási Központ rendezvényét megtisztelte jelenlétével dr. Pásztor Bálint, a VMSZ megbízott elnöke, Rigó Pál Zsófia, az MNT alelnöke, Sutus Áron, a VMMSZ elnöke, Kormányos László tartományi sport- és ifjúsági segédtitkár, Ótott Róbert tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes, Újhelyi Nándor, a törökkanizsai képviselő-testület elnöke, Oláj Tibor, a csókai képviselő-testület elnöke, Jerasz Anikó, a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ igazgatója, Kormányos Katona Gyöngyi, a VMMI igazgatója, valamint a csókai önkormányzat, a VMSZ Csóka községi és helyi szervezetének képviselői.
A koszorúzás után az egybegyűltek átvonultak a könyvtárba, ahol Tóth Lívia előadását hallgathatták meg arról, hogy Móra Ferenc Csókán való tartózkodása milyen hatással volt a település akkori és későbbi életére.
– Móra Ferenc 1907 és 1913 között nyolc alkalommal járt Csókán, és összesen 135 napot töltött el a településen. Régészeti ásatásokat végzett itt a szegedi múzeum fiatal munkatársaként a Csóka melletti régészeti lelőhelyen. Az előadásomban két kérdésre próbálok meg választ találni és adni is. Az egyik az, hogy Móra Ferenc itt-tartózkodása milyen nyomot hagyott a település történetében, illetve mennyire volt hatással az akkori és a mostani lakosok helyi vagy nemzeti identitásának alakulásában és a szülőföld iránti szeretet megerősítésében. A másik kérdés az, hogy az író munkásságára hogyan hatott a Csókán töltött idő. Ezt könnyű megválaszolni, mivel nagyon sok újságcikkben, versben és novellában megemlékezett a településről és az itteni emberekről. Régészeti kutatásának eredményeit is publikálta, így Csóka és a csókai leletek bekerültek a világrégészet irodalmába. Az előadásom sarkkövei az ásatások, Móra Ferenc csókai kötődése és barátsága Farkas Szilárd plébánossal, a kopjafa, amivel megjelölték az ásatási helyszínt, Cs. Simon István és a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület, valamint egy útmutató ahhoz, hogy hogyan lehetne az emlékezet őrzését újabb elemekkel bővíteni – fogalmazott Tóth Lívia.
Kiss Tóth Erika, a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület elnöke rámutatott arra, hogy Móra Ferenc a települést a világirodalomnak adta.
– Csóka egy nagyon kis település a nagy világban, de olyan dolgokat tárt fel az író a határban, amivel felhívta a világ régészeti figyelmét, ezért ezzel az emléknappal tartozunk neki. Egyesületünk 1969-ben kezdett el megalakulni, és úgy érezték, hogy a mi kultúránkat, a mi népi hagyományainkat mi magunk tudjuk őrizni, viselni és megélni a napjainkban. Cs. Simon István és barátai 1970-ben jegyezték be az egyesületet ezen a néven. Ők választották ezt a nevet, és mi örököltük. Azt gondolom, méltán választották, hiszen abban az időben, amikor ő itt kezdő archeológusként ásatásokat végzett, akkor nagyon ügyesen vezette be a világirodalomba a Kremenyák témáját. Mindemellett nagyon szerette a csókai embereket, jó barátságot ápolt a pappal és a helyi hívekkel is. Kötelességünk továbbvinni azt, amit örököltünk, mert van mit tanulni a múltból, hogy bátran léphessünk a jövőbe – fogalmazott Kiss Tóth Erika.
HAT
