Mi értjük meg leginkább a szerb nemzetet
INTERJÚ PÁSZTOR BÁLINTTAL, A VMSZ ALELNÖKÉVEL
Történelmi sikert aratott a június 21-én megtartott szerbiai választásokon a Vajdasági Magyar Szövetség. 1992 óta először lesz kilenc magyar parlamenti képviselő Belgrádban. A rendkívüli siker titkáról, a trianoni és koszovói traumák közötti hasonlóságról, illetve a magyar–szerb kapcsolatokról Dr. Pásztor Bálint, a párt alelnöke beszélt a Heteknek.
Mindhárom választáson jelentősen növelni tudta súlyát és képviselői helyeit a Vajdasági Magyar Szövetség, minden magyarlakta vajdasági településen lesz magyar képviselő. Minek köszönhető ez a kiugró eredmény?
– Ez több tényezőnek köszönhető, részben annak, hogy az elmúlt évek tevékenységét, munkáját a vajdasági magyar emberek méltányolták és a folytatásra szavaztak, másrészt annak is, hogy megvalósult a magyar egység, három magyar párt közösen indult a választásokon. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egység Párt a Vajdasági Magyar Szövetség listáján indult, ez elsősorban az önkormányzati szintekre vonatkozott technikailag. Azonban olyan fölhajtó erőt jelentett, ami országosan is ilyen eredményt hozott ki, amivel büszkélkedhetünk. S nem volt másik magyar lista, nem jelent meg a politikai porondon más magyar politikai erő. A magyar egység az, ami megvalósult, és amit támogattak a vajdasági magyar emberek.
Mekkora szerepe volt a párt megújulásának a sikerben? Kijelenthető, hogy aktívabbak a vajdasági magyar fiatalok a közéletben, mint mondjuk négy évvel ezelőtt?
– Valóban több fiatal aktív most, mint ahogy volt ez mondjuk tíz évvel ezelőtt. Egy pozitív hangulat volt kitapintható a vajdasági magyarok körében, annak ellenére, hogy jelen vannak a problémák, és még mindig sokkal nagyobb mértékű az elvándorlás, mint ahogy mi szeretnénk. De ezzel együtt vannak ellenkező irányú, vagy ellentétes irányú mozgások is, és fölnőtt egy új, húszas-harmincas éveiben, vagy a negyvenes évei elején járó generáció, amely már némi politikai tapasztalattal is rendelkezik. Ők új energiát vittek a VMSZ politizálásába. Valamivel több mint egy évvel ezelőtt volt a VMSZ rendes tisztújító ülése, és ezek a fiatalok a VMSZ vezető testületeiben nagyon-nagyon komoly mértékben szerephez is jutottak.
Nem sikerült megnyerni ugyanakkor Szabadkán a választásokat, így nem ön lesz a vajdasági város polgármestere. Mekkora csalódás ez az ön, illetve a város lakosságának egyharmadát adó, közel harmincötezres magyar közösség számára?
– Szerettünk volna nyerni és mindent megtettünk annak érdekében, hogy ez így is legyen. Ilyen szempontból csalódás, de én azt gondolom, hogy maximalizálni tudtuk a szavazatokat és ez az eredmény jelen pillanatban a reális. Ez javítható a következő években munkával, és ez azt eredményezheti, hogy négy év múlva a Vajdasági Magyar Szövetség győztese lehet a szabadkai önkormányzati választásoknak. Azért mondom, hogy maximalizáltuk az eredményeket a jelenlegi körülmények között, mert a VMSZ nagyjából a szavazatok egyharmadát szerezte meg, ami megfelel a lakossági arányoknak, a magyarok arányának Szabadkán. Még egy tényező játszott szerepet: a szerb szavazatok sem oszlottak meg, ugyanis a Vučić vezette Szerb Haladó Párton kívül gyakorlatilag egy markáns, elsősorban a szerbek számára vonzó alternatív politikai erő sem vett részt a választásokon. Ez azt eredményezte, hogy a szerbek szavazatai sem osztódtak meg, ahogy a magyarok szavazatai sem, tehát gyakorlatilag a lakossági arányoknak felel meg a mi eredményünk. Ezen a következő években biztos, hogy javíthatunk.
Így, hogy több mint megduplázódott a parlamenti képviselők száma, mely eddig elhanyagolt területekkel lesz lehetősége foglalkozni a VMSZ-nek Belgrádban?
– Az elmúlt időszakban három kérdés volt igazán hangsúlyosan jelen a politizálásunkban országos szinten: ezek az identitásmegőrzést szolgáló kérdések, mint az oktatás, a részarányos foglalkoztatás jogi kereteinek megteremtése, az oktatáson belül a kis létszámú osztályok megnyitása érdekében folytatott küzdelem. Tehát ez volt az egyik terület, amivel foglalkoztunk, a másik az infrastruktúra fejlesztése, a magyarok által lakott önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek a megvalósítása országos költségvetési forrásokból. A harmadik terület pedig a mezőgazdaság volt. Más területeken is voltak államtitkáraink, illetve más területekkel is foglalkoztunk, de ez a három volt igazán hangsúlyos. Most ez nagymértékben bővíthető és elsősorban a gazdasági kérdések, a szociális kérdések, azok a kérdéskörök, amelyek a fókuszba fognak kerülni. Mi természetesen megmaradunk kisebbségi, regionális érdekvédelmi szervezetnek, de a vajdasági magyarok érdeke az, hogy gazdasági kérdésekben is nagyobb mértékben hallassuk a hangunkat, mint az, ami reális volt az előző időszakban. És még egy fontos kérdés van, a gazdasági autonómia ügyét a Vajdasági Magyar Szövetség megalakulása óta folyamatosan, következetesen képviselte, most a helyzet olyan szempontból válik újjá, hogy a VMSZ-en kívül nem lesz más autonomista politikai párt az országos parlamentben. Így mindenkinek, aki számára a vajdasági autonómia fontos – és itt nem csak magyarokra gondolok, az érdekeit mi fogjuk képviselni.
A kormánykoalíciós tárgyalásokon mekkora előnyt jelent a kilenc mandátum? Mire fogják ezt fordítani?
– Mi lebonyolítottuk a köztársasági elnökkel a tárgyalások első fordulóját, és a következő hetekben fog ez a konkrétumok szintjén folytatódni. Ezúttal sem fogunk miniszteri tisztséget vállalni, hiszen mi azt gondoljuk, és azt az álláspontot képviseltük az előző két mandátum alkalmával is, hogy sokkal fontosabb több minisztériumban jelen lenni államtitkári szinten, mint egy miniszteri tárcát betölteni. A jelenlegiek mellett, és ezek az oktatás, az egészségügy, az infrastruktúra-fejlesztés és a mezőgazdaság volt. Néhány más tárcában is szeretnénk államtitkári szinten jelen lenni és hát a következő hetek fogják azt majd megmutatni, hogy melyek lesznek ezek a tárcák.
A Koszóvóról szóló jelentés elfogadása kapcsán tartott beszédében a belgrádi parlamentben ön úgy fogalmazott 2019-ben, hogy a vajdasági magyar közösség meg tudja érteni a szerbeket, hiszen hasonló traumát élt át 100 évvel ezelőtt, Trianon után. Hogy látja, milyen ma a magyar–szerb kapcsolat?
– Én több alkalommal beszéltem a szerbiai parlamentben a trianoni békediktátumról, párhuzamba állítva az akkori területvesztést, illetve az akkori eseményeket Koszovó ügyével. Nagyon sok mindenben különbözik a két helyzet, de egyvalamiben hasonló: az pedig az, hogy a szerb nemzet olyan lelki traumán megy át az elmúlt években, amilyenen mi, magyarok száz évvel ezelőtt és az azt követő években, évtizedekben átmentünk, és ilyen szempontból biztos, hogy mi értjük meg a leginkább a szerb nemzetet. A szerb–magyar kapcsolatokat tekintve már rengetegszer hangzott el a mondat, hogy az elmúlt évtizedeket, sőt évszázadokat figyelembe véve soha nem volt ilyen magas szintű a két ország közötti kapcsolat. Ennek a legnagyobb haszonélvezői a vajdasági magyarok, illetve a magyarországi szerbek. De ahogy múlik az idő, hiszen most már 7-8 éves múltra tekint vissza a kapcsolatok építése a két ország között, egyre inkább a gazdasági kérdések irányába is elmozdul ez, tehát mindannyian, akik ebben a két országban élnek, haszonélvezői ennek a folyamatnak, aminek az volt az alapfeltétele, hogy helyreraktuk a múltat.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a választást követően úgy fogalmazott: a VMSZ győzelme az egész magyar nemzet győzelme. Milyen jelentősége van az önök sikerének nemzetpolitikai szempontból, illetve a többi határon túli magyar közösségre nézve?
– Én azt gondolom, hogy össznemzeti szempontból nagyon fontos a Vajdasági Magyar Szövetség sikere, hiszen bebizonyította, hogy nemcsak a visszaszorulás létezik, és nemcsak az tűzhető ki célként, hogy őrizzük meg a jelenlegi hídfőállásainkat, hanem azokat jelentős mértékben bővíteni is lehet. Én nagyon bízom abban, hogy a VMSZ sikere pozitívan fog kihatni más nemzetrészekre is, elsősorban azokra, ahol belátható időn belül szintén választásokra kerül majd sor. Ahogy eddig is minden magyar szervezetnek, a VMSZ-ben nagyon szurkolunk, és ahogy eddig is, minden támogatást és segítséget nagyon szívesen megadunk, kínálunk azoknak a szervezeteknek, amelyeknek reális az esélyük a mandátumok megszerzésére, illetve amelyek mögött teljesítmény volt az elmúlt években. Nekünk érdekünk az, hogy Erdélyben is, Felvidéken is, Kárpátalján is és máshol is erősek legyünk.
HAMAR MÁTYÁS RUBEN
