Megünnepelték Szabadka város napját
A város lobogójának felvonásával és a Városi Képviselő-testület díszülésével, amelyen átnyújtották a díszokleveleket a díszpolgári cím és a Pro Urbe-díjak odaítéléséről, ma megünnepelték Szabadka város napját. 1779. szeptember 1-jén Mária Terézia rendeletével Szabadka szabad királyi várossá lett.
A díszülésen megjelentekhez elsőként Stevan Bakić, Szabadka polgármestere és dr. Pásztor Bálint, a Városi Képviselő-testület elnöke szólt.
Bakić polgármester gratulált a város új díszpolgárának és a Pro Urbe-díjasoknak az elismeréshez és megköszönte mindazt, amit, mint fogalmazott, a városunkért, hazai és külföldi népszerűsítéséért, tekintélyének növeléséért tettek. Ezt követően kiemelte, hogy Képviselő-testület szeptember elseje, Szabadka város napja alkalmából összehívott díszülése lehetőséget nyújt arra, hogy röviden kitérjünk a jelenlegi városvezetés prioritásaira, egyben pedig hogy rámutassunk a mai valóságra amelyben élünk, dolgozunk és alkotunk.
Egészen bizonyos, hangsúlyozta a polgármester, hogy a városi hatalom az elkövetkező időszakban mindenekelőtt a már megkezdett, illetve az újabb projektek megvalósítására fog törekedni, így tevékenysége a következőkre irányul majd: a Népszínház épülete munkálatainak a befejezése; a palicsi apa központ és aquapark építésének folytatása; A Palicsi- és a Ludasi tavak biodiverzitása és vizei megóvásának a projektje; a Kolevka Gyermekotthon, a Közkórház és a Városi Stadion felújítása.
Emlékeztetett rá, hogy a kisbajmoki Ipari Övezetben és a szabadkai Szabad Övezetben idén március 15-én – amikor a korona-vírus okozta helyzet miatt a Szerb Köztársaság egész területére kihirdették a rendkívüli állapotot – mintegy 6.500-an dolgoztak, hogy a Szabad Övezethez tartozó cégek mintegy 5.200 dolgozót foglalkoztattak, a Szabad Övezeten kívül üzemelő Gordon Calzedonia pedig mintegy 1.300 dolgozót számlál.
Mint mondta, jó, hogy a korona-vírus okozta világjárvány kitörése óta a mai napig ezek közül a cégek közül egy sem szakította meg a termelést.
„A járványhelyzetben volt rá példa, hogy egye termelőrészlegek rövidítették a több-műszakos munkafolyamatot, vagy rövid időre csupán egy műszakban dolgoztak, kivéve amikor a rendkívüli helyzet idején, a járvány csúcsidőszakában néhány cég élt a kollektív évi szabadság lehetőségével. Az igazat megvallva, a világjárvány következtében valamelyest csökkent a termelés a szabadkai Szabad Övezetben működő cégekben amelyek kizárólag kivitelre dolgoznak, de elsősorban annak következtében, hogy csökkent a termelés azokban az Európai Uniós gyárakban, amelyek a Szabad Övezetben készülő elemeket használták fel, illetve amelyek a Szabad Övezetben tevékenykedő gyárak számára termeltek”, hangsúlyozta Bakić polgármester.
Hozzátette, hogy a német Boyssen termelőrészlegének építési munkálatai egy pillanatig sem szüneteltek, a tervezett ütemben folynak, s a legnagyobb, 65 millió euró értékű szabadkai beruházás várhatóan elkészül az év végéig.
„Városunk 241. születésnapját idén nem szokványos körülmények között ünnepeljük, de őszintén mondunk köszönetet az orvosoknak és az egészségügyben dolgozóknak, akik a koronavírus-járvány idején nap mint nap kockáztatják az életüket és küzdenek mindannyiunkért. A járványügyi helyzet még mindig bizonytalan, szükség van a megelőző intézkedések fegyelmezett tiszteletben tartására, megértésre, türelemre és felelősségre, hogy leküzdhessük ezt a veszélyt is, s hogy utána – Aleksandar Vučić elnök, a szerb Kormány és a tartományi Kormány támogatásával – folytassuk erőfeszítéseinket városunk gazdasági felépülésére, további előrehaladására és fejlődésére”, húzta alá Stevan Bakić polgármester, majd Szabadka város napja alkalmából gratulált a Díszteremben egybegyűlteknek és minden polgárnak.
Dr. Pásztor Bálint, a Városi Képviselő-testület elnöke köszöntötte a Díszteremben megjelenteket, egy rövid történelmi visszatekintést követően pedig kiemelte, hogy nem ez az első globális fertőzés, amellyel szemben találtuk magunkat, de valószínűleg ez az első díszülés az utóbbi 24 év alatt, amelyet a világjárvány közepette tartunk.
„Jó hír, hogy a közös európai történelmen nem csak a nagy, katasztrofális események kapcsán osztozunk, hanem akkor válunk az európai történelem részévé, amikor bekerülünk az európai felsőoktatás vérkeringésébe – Szabadka pedig ennek a közös európai történelemnek 363 évvel azelőtt lett része, hogy megszületett volna a szabad királyi város címét jelentő kiváltságlevél. Petrus Vincency de Sobotka ugyanis 1416-ban Krakkóba ment tanulni a vidék első egyetemi hallgatójaként, hogy tanulmányai befejeztével visszatérjen szülőföldjére s hogy tudását a közjóra fordítsa", mondta Pásztor.
A szabad királyi város jogállását tanúsító kiváltságlevéllel, mint mondta, Szabadka nem csak új nevet kapott – hanem lehetőséget, hogy Közép-Európa politikai, gazdasági, kulturális és építészeti értékeivel összhangban fejlődhessen.
„És ami még fontosabb, lehetőséget kapott a provincializmus árnyékának átugrására. A szabad királyi város kiváltságlevele csak megerősítette a tényt, hogy Szabadka város – az a hely, amelyben a polgár szabad és egyenrangú egyénné válik; a kiváltságlevél igazolta, hogy az urbánus tér a polgárok szabadságát és egyenjogúságát teremti meg, s hogy Szabadka története az intézmények kiépítésének és a szabályok tiszteletben tartásának a története”, mondta Pásztor Bálint.
Kiemelte: a kiváltságlevél annak bizonysága, hogy Szabadka minden lakosa, nemzeti, nyelvi, vagy vallási különbözősége ellenére elnyerte a polgári jogot.
„A horvátok, a németek, a magyarok, a zsidók, a bunyevácok, a szerbek, a szlovákok...városukat különbözőképpen nevezték, Szabatka, Subotica, Zobotka, Sabbathka... Mindegyik névnek volt egy közös nevezője – a szabad/ság szó. A város, amely nem ápolja a polgárok szabadságát és egyenjogúságát, önnön lényegét hagyja cserben”, hangsúlyozta Pásztor.
Pásztor Bálint gratulált a díszpolgárnak és a Pro Urbe-díjasoknak, kifejezve köszönetét, amiért hozzájárultak anyagi és szellemi értékeink növeléséhez, városunk hazai és külföldi tekintélyének az erősítéséhez, majd a Díszteremben egybegyűlteknek, valamint minden polgártársának gratulált Szabadka város napja alkalmából.
Kiemelkedő és időtálló életművéért, Szabadka város hazai és külföldi tekintélyének a növeléséhez való hozzájárulásáért Pálfi Gyula villamossági mérnöknek adományozták a díszpolgári címet. A díszpolgári címmel járó díszoklevelet a díjazottnak Stevan Bakić polgármester nyújtotta át.
A kiemelkedő alkotásokért és tevékenységért, melyek jelentősen hozzájárulnak Szabadka tekintélyének, anyagi és szellemi értékeinek a növeléséhez, Pro Urbe-díjat kapott Kabók Erika újságíró-szerkesztő, valamint dr. sci. med. Gordana Krtinić járványügyi szakorvos. A Pro Urbe-díjjal járó díszoklevelet Kabók Erikának és mr. sci. med. Branka Milosavljevićnek, aki a hivatali okokból távol maradt Gordana Krtinić nevében vette át az elismerést, Pásztor Bálint, a Városi Képviselő-testület elnöke nyújtotta át.
A díjazottak nevében az előterjesztőknek és a szabadkai önkormányzatnak, mint mondta, a díszülés megszervezéséért Pálfi Gyula mondott köszönetet.
A Városi Képviselő-testület elnöke és Szabadka polgármestere a későbbiekben rendez rövid fogadást a díjazottak tiszteletére, amikor is átnyújtják a bronzplaketteket, amelyeket nem lehetett elkészíteni, s ezért nem adhatták át a mai díszülésen.
Szabadka Városi Képviselő-testületének díszülésén jelen volt Pásztor István, Vajdaság AT Képviselőházának elnöke, Kern Imre alpolgármester, Szabadka város területének köztársasági és tartományi képviselői, Szabadka város Képviselő-testületének tanácsnokai, a Városi Tanács tagjai, továbbá az állami szervek képviselői.
A díszülés a Bože pravde himnusszal vette kezdetét. A műsor művelődési részében a szabadkai Zeneiskola tanulói léptek fel: Sara Jović (zongora) és Kurina Viktória (hegedű).
