Megemlékezés a Palicsi Olimpiai Játékok 140. évfordulójáról
A Palicsi Olimpiai Játékok megnyitásának 140. évfordulója alkalmából dr. Pásztor Bálint, a szabadkai Városi Képviselő-testület elnöke és Nataša Aleksić, a Városi Tanács sportért és ifjúságért felelős tagja ma Palicson a bagolyvárnál megkoszorúzta Vermes Lajos emlékművét, aki létrehozta a Palicsi Sportversenyeket, amelyet gyorsan átneveztek a Palicsi Olimpiai Játékokká. Palicson az első sportversenyt 1880. augusztus 26-án rendezték meg, az első versenyszám pedig birkózás, távolugrás és súlylökés volt.
Pásztor Bálint ebből az alkalomból kijelentette, hogy Vermes Lajos a legjobb bizonyítéka annak, hogy Szabadkán mindig is voltak sportmecénások, látnokok.
„Ha azt mondjuk, Olimpiai Játékok, természetesen első gondolatunk a sport, de az amit Vermes Lajos 140 évvel ezelőtt szervezett, kilépett a sport medréből, mivel sokkal többről volt szó, nem csak a sportról. Az 1880-ban a mai napon megrendezett első Palicsi Olimpiai Játékok után még 16 évre volt szükség a világban, hogy megvalósuljon az, amit Vermes Lajos látnoki képességének köszönhetően mi már megrendeztünk Szabadkán, Palicson. És amivel rendelkeztünk egészen az I. világháborúig”, emelte ki Pásztor.
Leszögezte, hogy a Palicsi Olimpiai Játékok nem csupán sporteseményt jelentett, hanem sokkal nagyobb jelentőséggel bírt, hiszen, mint mondta, Pesten, Bécsben és Belgrádban a sporteseményeket úgy szervezték, hogy ne fedjék a Palicsi Olimpiai Játékokat.
„Ezért is nagyon jelentős Vermes Lajos és a Palicsi Olimpiai Játékok szerepe. A Játékoknak köszönhetően Szabadkán még mindig áll a bagolyvár, a mai Halászcsárda épülete és a Lujza Villa. Vermes Lajosnak köszönhetően megépült a villamosvonal Szabadka és Palics között, hogy a nézők kijuthassanak a palicsi Olimpiai Játékokra. Mindezt ránk hagyták, hogy ápoljuk. Követnünk kell a példáját, igyekeznünk kell méltónak lenni Vermes Lajoshoz”, hangsúlyozta Pásztor Bálint, hozzátéve, hogy az új városi hatalom több figyelmet fog fordítani ezekre a létesítményekre, mert, mint mondta, ezt megérdemli Vermes Lajos, és megérdemlik a mai palicsiak és szabadkaiak is.
A Magyar Nemzeti Tanács nevében a palicsi emlékművet megkoszorúzta Paskó Csaba, a Vermes Lajos nevét viselő egyesület nevében pedig Jovan Mirčeski helyezte el a kegyelet virágait.
Az eseményen jelen volt Binder Aranka, tartományi sport- és ifjúságügyi segédtitkár is.
Az emlékműnél Gordana Mesaroš részleteket olvasott fel Marija Šimoković Velosped gospodina Vermeša című könyvéből, a megemlékezés keretében pedig a tervekben szerepelt Vermes Lajos mauzóleumának a megtekintése is a Bajai úti temetőben.
Vermes Lajos (1860-1945) bizonyosan Szabadka egyik legnagyobb sportmunkása volt. Vermes sportolóként sikeres volt vívásban, kerékpározásban, atlétikában, ökölvívásban, a szabadkai Főgimnáziumban és a kolozsvári Egyetemen szertorna-tanár volt, számos sportversenyt, egyesületet alapított és edzőként is tevékenykedett. Gyakran nevezték „Minden atléták királyának”, névjegykártyáján pedig azt írta: „35 czím, 16 bajnoki serleg, 250 érem, 140 koszorú, 120 oklevél tulajdonosa,...”.
