Magyarország és Szerbia egyaránt áldozata Brüsszel önkényének és ostobaságának – jelentette ki Lázár János
Magyarország és Szerbia egyaránt áldozata Brüsszel önkényének és ostobaságának, kárvallottja annak, amit ma uniós politika címén Brüsszel művel – hangsúlyozta Lázár János építési és közlekedési miniszter szombaton Palicson, a vajdasági magyarság központi augusztus 20-i ünnepségén.
Mint mondta: Magyarország nem jogi vagy jogállami, hanem politikai okokból nem kapja meg az őt megillető uniós forrásokat, amelyekre a magyarok már régen rászolgáltak. „Rászolgáltak, amikor megnyitották a piacukat a nagy európai multik előtt, rászolgáltak, amikor bedobták a közösbe a tudásukat, a teljesítményüket és a tehetségüket, és rászolgáltak, amikor betartottak, és ma is betartanak mindent, ami része a csatlakozási szerződésnek” – húzta alá.
A politikai zsarolással Brüsszel meg akarja törni a magyarokat, a magyar állam viszont már 15 éve nem enged az álláspontjából.
„A magyarok következetesen nemet mondanak a háborúra, nemet mondanak a migrációra, és nemet a genderideológiára” – hangoztatta. Hozzátette, hogy ezek a kérdések a magyarok szuverenitásának a kulcskérdései.
A miniszter szerint a brüsszeli politika önkényének áldozata Szerbia, valamint a vajdasági magyar közösség is, mert kénytelenek eltűrni, hogy évtizedek óta „csuklóztatják őket” a csatlakozási feltételek teljesítésével, mások viszont „a sor végéről egyszeriben a sor elejére ugorhatnak”. „A gyorsítósávos ukrán csatlakozás, vagy inkább csatlakoztatás” viszont nem érdeke sem a magyaroknak, sem a szerbeknek, de még az ukránoknak sem – tette hozzá.
Véleménye szerint Ukrajna csatlakozása csak Brüsszel érdeke, mert így „üveggyöngyökért” szerezheti meg Ukrajnát.
Azért éri meg neki a háború, mert azon háromszor keresnek: keresnek vele akkor, amikor haditechnikát adnak el az ukránoknak, miközben a költséget az európai adófizetők állják. Keresnek vele akkor, amikor olcsón lehet venni az ukrán termőföldet, gyárat, piacot, fogyasztót, és keresnek vele akkor, amikor egy „új Marshall-terv” eurómilliárdjaiból majd újjá kell építeni az országot – részletezte.
Lázár János szerint „most még meg lehet állítani a háborún keresni akaró politikai erőket”, ezért van nagy jelentősége minden európai választásnak. Most ugyanis még „meg lehet akadályozni, hogy Kelet-Közép-Európa is a Nyugat sorsára jusson, hogy bevándorló országgá váljon Magyarország is és Szerbia is, ahogy a németek, franciák, hollandok egykori hazája”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarok küldetése 2025-ben az, hogy megvédjék a kelet-közép-európai szigetet, „azt a legutolsó végvárat, amely Pozsonytól Belgrádig még mindig ellenáll, még ellen tud tartani a woke ostromának”. „Amely meg tud és meg is akar maradni a régi Európának: sokszínűnek, de a nemzeti identitásaira büszkének, nyitottnak és toleránsnak, de a biológia és a józanész törvényeit tisztelőnek, más vallásokkal és kultúrákkal szemben türelmesnek, de a keresztény örökségéhez makacsul ragaszkodónak, végül, de távolról sem utolsó sorban, a rendet őrzőnek (…), de rendíthetetlenül békepártinak” – hangsúlyozta.
A tárcavezető szerint Európa számára a nagy visszatérés, a megmaradás és gyarapodás útja a nemzet, a kereszténység és a béke.
Az építési és közlekedési miniszter kiemelte, Szerbia és Magyarország ellenségekből váltak barátokká, ez pedig tanulságul szolgálhat más államok számára is. „Mi olyan Európában hiszünk, ahol a határok nem elválasztanak, hanem megvédenek bennünket” – emelte ki.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke beszédében rámutatott, hogy a nemzeti szuverenitás a vajdasági magyarok számára nem jogi szakszó vagy elvont eszmény, „hanem olyan mindennapi gyakorlat, amely áthatja életünket, döntéseinket, egész közösségünk létét”. „Ez az elv biztosítja számunkra, hogy mi, vajdasági magyarok kisebbségi helyzetünk ellenére is valódi önállósággal rendelkezzünk, és döntéseink meghozatalakor mindig a saját közösségünk érdekét helyezzük az első helyre” – részletezte.
A VMSZ elnöke közölte, hogy a vajdasági magyarok pontosan tudják, hogy „a szuverenitás egyik legfőbb feltétele a szilárd intézményrendszer megléte”. „Intézmények nélkül nincs valódi állam, de közösségi autonómia sem, ezért a Vajdasági Magyar Szövetség az elmúlt három évtized során olyan intézményi hálózatot épített ki, amely lehetővé teszi, hogy saját magunk alakítsuk sorsunkat, és közösségünk jövője valóban a mi kezünkben legyen” – húzta alá. Hozzátette, hogy a politikai érdekképviselet, a történelmi egyházak, az intézmények és a civil szervezetek összefogásának köszönhetően a vajdasági magyar közösség „Európa egyik legerősebb és legszervezettebb nemzeti kisebbségévé vált”.
Pásztor Bálint rámutatott arra is, hogy a partnerség Magyarország nemzeti kormányával, és a Fidesz-KDNP-vel fennálló stratégiai szövetség elengedhetetlen ahhoz, hogy intézményrendszerüket biztonságosabban, kiszámíthatóbban tudják működtetni és fenntartani, egyben meggyőződésének adott hangot, hogy a jövő évi magyarországi választások alkalmával „a vajdasági magyarság ezúttal is egységesen, közös akarattal és meggyőződéssel áll majd ki Magyarország nemzeti kormánya és Orbán Viktor miniszterelnök úr mellett”.
