Közös jövőkép
A II. Vajdasági Magyar Közösség Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiatervezetének első nyilvános közvitája Óbecsén
Tíz hónapnyi munka után, nagyjából száz elméleti és gyakorlati szakember részvételével, elkészült a 2026 és 2033 közötti időszakra vonatkozó, II. Vajdasági Magyar Közösség Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiájának tervezete. Az említett időszakra vonatkozó stratégia céljai az itthon maradás feltételeinek erősítése, a külföldön élők hazahívása, a munkavállalók támogatása és egy modern, innovációvezérelt gazdaság megalapozása. A vajdasági magyar közösség fennmaradását és boldogulását megalapozó tervezetet november 20-ától közvitára bocsátották. Az érdeklődők nyilvános eseményeken, összesen hét helyszínen nyilváníthatják ki véleményüket, és javaslatot tehetnek a dokumentummal kapcsolatban: az első, élő találkozáson alapuló közvitát hétfőn tartották meg Óbecsén, a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör nagytermében.
– A Petőfi kultúrkör megtelt terme azt bizonyítja, hogy jó döntés volt, amikor elkezdtük a második gazdaságfejlesztési tervnek a kidolgozását – emelte ki dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
– Arra számítunk, hogy a szöveg, a tervezet, a jövőképünk találkozik az emberek elképzeléseivel. A közvita azt szolgálja, hogy a következő hetekben nagyon sokan – gazdálkodók, foglalkoztatottak, cégtulajdonosok, vajdasági magyar emberek – elmondják a véleményüket a közzétett tervezet esetleges módosításaival kapcsolatban. Arra számítok, hogy a következő évben, január végén egy olyan szöveg kerül elfogadásra, amely teljes mértékben találkozik a vajdasági magyar emberek elvárásával, és a mi közös jövőképünk lesz – mondta a VMSZ elnöke.
A stratégia-tervezetet a három szerkesztő, dr. Szedlák Ottilia, dr. Nagy Imre és mgr. Újhelyi Ákos, valamint dr. Pásztor Bálint mutatta be. Dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány Igazgatóbizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a gazdaságfejlesztési stratégia nem fog mindent megoldani, viszont ez a dokumentum tartalmazza az összefüggésrendszereket, annak érdekében, hogy felélesszék a vidéket, a gazdasági ágazatokat, és vajdasági magyar közösség fiataljait arra ösztönözzék, hogy a térség gazdasági szereplői legyenek.
– Öt olyan stratégiai cél van, amely nagymértékben összefügg. Ennek egyike a fiatalok itthon tartása és hazahívása. Mindkettő nagyon fontos, ugyanis ha a mezőgazdaságról és a vidékfejlesztésről beszélünk, egyik sem képzelhető el fiatalok nélkül. Nem lehet vidékfejlesztésről és modern mezőgazdaságról beszélni fiatal, képzett szakemberek nélkül. Rengeteg olyan innovatív dolgot beépítettünk a stratégiába, ami az elmúlt tíz évben nagyon felpörgött, nagyon felgyorsultak a technológiai fejlesztések, a digitalizáció, emellett a mesterséges intelligenciának a kérdése is szerepel a tervezetben. A mezőgazdaságot illetően meg kell említeni a klímaváltozásra való válaszadásnak a technológiáit. Ezek mind olyan ágazatok lesznek, amelyeket támogatni kívánunk az új mezőgazdasági sikerek érdekében. A digitalizáció, a modern gazdaság, az innovatív technológiák, a külföldön élők ezeket mind haza tudják hozni. A mi feladatunk pedig az, hogy a visszatérő fiataloknak megfelelő munkahelyet, otthont biztosítsunk, vagyis beépülést a helyi társadalomba – fogalmazott dr. Nagy Imre.
Mgr. Újhelyi Ákos, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője, a stratégia szerkesztője kiemelte, néhai Pásztor István, a VMSZ egykori elnöke volt az, aki felismerte, hogy a vajdasági magyar közösségnek szüksége van egy olyan gazdasági stratégiára, ami hozzájárul ahhoz, hogy a közösség a szülőföldön maradjon.
– Pásztor Bálint látta meg azt, hogy a stratégiának úgymond „rácfelvarráson” kell átesnie, ugyanis már nem tudunk olyan sikereket elérni, mint az elmúlt időszakban. A stratégiának több célja is volt, például, hogy újabb lehetőségeket adjuk azoknak, akik itt maradtak, új vállalkozásokat hozzunk létre, a meglévőket pedig a változásoknak megfelelően tudjuk fejleszteni, hiszen tíz év elmúlt, és a régi koncepciók már nem felelnek meg a kihívásoknak és a piacon való boldogulásnak – mondta Újhelyi Ákos.
Az elmúlt 10 évben mintegy 60 ezer vajdasági magyar ember itthonmaradását segítette az első gazdaságfejlesztési stratégia megvalósítása. Az elmúlt évtizedben, 12 pályázati körben összesen 57 felhívás jelent meg, s azokon 16.074 pályázó nyert támogatást. Félmilliárd euró értékű fejlesztés valósult meg, 250 millió euró vissza nem térítendő támogatással. Az óbecsei Blazsanik Kristóf a családjával háromszor pályázott sikeresen a Prosperitati Alapítvány pályázatain.
– Egy kapcsolható eszközre pályáztunk 2016-ban, ezt követte egy közepes léptékű beruházás, s végül egy kiemelt jelentőségű gazdaságfejlesztést vállaltunk be. Ötlet mindig van, igyekszünk tervezni, de kíváncsiak vagyunk arra, mik lesznek a feltételek, és ahhoz igazítjuk majd a terveinket – mondta a mezőgazdasági termelő.
Szalma Sándor adai papucskészítő, népi tárgyalkotó iparművész is sikeresen szerepelt a Prosperitati Alapítvány házvásárlási pályázatán, emellett, szintén a sikeres pályázati szereplésnek köszönhetően, új munkagépeket is tudott vásárolni.
– Számomra egy nagy lehetőség volt, hiszen olyan helyzetbe kerültünk, hogy ha nincs az alapítvány házvásárlási pályázata, akkor vagy az utcára kerülünk, vagy külföldre költözünk. Két kiskorú gyermeket nevelek egyedül, a feleségem elhunyt. A jövőben is szeretnék újra pályázni, ha lehetséges, a turizmus felé nyitnék. Tavaly népi tárgyalkotó iparművész címmel tüntettek ki Budapesten, és tanyára szeretnék majd pályázni. Össze szeretném kötni a népművészetet a tanyával, hiszen tudjuk azt, hogy a tanyavilág lassan eltűnőben van. A tanyavilág és a népművészet is valahol az örökségünk – nyilatkozta a papucskészítő.
A 2026 és 2033 közötti időszakra vonatkozó, II. Vajdasági Magyar Közösség Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiája tervezetének nyilvános közvitáit hét helyszínen szervezik meg. A következő közvitát december 3-án, 17 órai kezdettel tartják meg a zombori Megyeházán. Ezt követően december 8-án a szabadkai Városházán 13:30 órai kezdettel, december 10-én Újvidéken, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban 17 órai kezdettel, december 11-én Székelykevén, a falugazdász irodában 11 órai kezdettel, december 18-án Muzslyán, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben 16 órai kezdettel, majd január 16-án a magyarkanizsai Városházán 17 órai kezdettel kerül sor a nyilvános közvitára. A stratégiatervezet teljes szövege a Vajdasági Magyar Szövetség és a Prosperitati Alapítvány honlapján olvasható. Az érdeklődők a javaslataikat és észrevételeiket 2026. január 20-ig az office@prosperitati.rs e-mail-címre küldhetik el.
KÁBÉ
