Húszéves a többpárti parlament Szerbiában
Az ott folyó magyar érdekvédelemről Ágoston András és Pásztor Bálint nyilatkozott az Újvidéki Rádió híradójának
Közel fél évszázados kommunista egypártrendszer után éppen húsz évvel ezelőtt, 1990. január 11-én alakult meg Szerbiában a többpárti parlament. A 250 tagú testületbe nyolc képviselője került be az akkor még egységes és egyetlen magyar érdekvédelmi szervezetnek, a VMDK-nak. Milyen célkitűzésekkel kezdték meg annak idején a munkát?
Ágoston András, a képviselői csoport akkori vezetője:
- A történelmi VMDK elnökeként a képviselőcsoport többi tagjával együtt két témára összpontosítottunk, mert másra nem is volt lehetőség, abban a zűrzavaros háborús időben. Az egyik volt a magyar autonómia, a másik pedig az ellenállás, abból a célból, hogy a vajdasági magyarokat ne vigyék a háborúba. Mind a kettő határozott küzdelmet követelt, de a magyarok erőszakos toborzásával való szembeszegülés mindenekfelett állt azokban az években. Nagyon kemény időszak volt ez. A képviselőcsoport tette a magáét.
- A parlamentben az ultranacionalisták kíméletlenül támadták és fenyegették a kisebbségi képviselőket. Nemcsak a magyarokat, hanem a horvátokat, az albánokat és a bosnyákokat is. Miként lehetett a kíméletlen offenzívát politikailag túlélni?
- Bizony így van. Tomislav Nikolić, aki most a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke, nekem a pulpitusról mondta, hogy ne legyek biztos benne, hogy ma hazaérek. Egy kis Renault 4-sel jöttünk hazafelé megboldogult Páll Sándorral. Nem csak a lyukakat néztük az aszfalton, hanem azt is, hogy akkor most hogy is állunk.
- Volt a képviselőkben félelem?
- Egy pillanatra sem jelent meg nálunk olyan gondolat, hogy valamiről le kellene mondani, vagy valamit nem szabad kimondani. A történelmi VMDK minden követelése mellett kitartottunk. Ezért is zúdult ránk a támadások özöne.
- A VMDK egyik követelése volt az 1944-45-ös magyarellenes népirtás tisztázása. Húsz évnek kellett elmúlnia ahhoz, hogy ez az ügy sínre kerüljön. Nem túl sok idő ez?
- Politikusként az elmúlt húsz évben folyamatosan arra törekedtem, hogy amit jónak láttam és amiben hittem, azt nyilvánosan is közöljem. Kétségtelen tény, hogy húsz év után valami elkezdődött, és én ennek nagyon örülök.
- Manapság milyen kihívásoknak kell szembenézniük a magyarság autentikus képviselőinek a belgrádi parlamentben?
Pásztor Bálint, a kisebbségi frakció VMSZ-es vezetője:
- A kihívások nagy mértékben megegyeznek azokkal a kihívásokkal, amelyekkel tíz, vagy húsz évvel ezelőtt néztek szembe az akkori magyar parlamenti képviselők. Néhány dolog változott. Pl. az, hogy manapság már nem olyan hangulatban folynak a parlamenti ülések, mint tíz, vagy húsz évvel ez előtt. Ma már nem a lincshangulat jellemzi az üléseket. Emiatt ma sokkal könnyebb magyar parlamenti képviselőnek lenni Szerbiában, mint húsz évvel ezelőtt, vagy akár 1999-ben, amikor a NATO bombázásokat megelőző napokban arról kellett szavazni, hogy Szerbia egyesüljön-e, és ha igen, mennyire laza konföderációban Oroszországgal és Fehéroroszországgal. Azokban a napokban nagyon kevesen voltak, akik nem támogatták ezt az ötletet. Köztük volt a VMSZ akkori három szövetségi parlamenti képviselője. Ilyen jellegű kérdések ma már nincsenek a szerbiai parlament napirendjén. Ugyanakkor a tíz, vagy húsz évvel ezelőtti állapotokhoz nagyon hasonló az, hogy a magyar parlamenti képviselők ma is csak saját magukra számíthatnak a képviselőházban. Nem számíthatnak azokra a magyar nyelvű parlamenti képviselőkre, akik pl. a Demokrata Párt, vagy más pártok színeiben szereztek mandátumot. Ilyen szempontból úgy gondolom, hogy nem sokat változott a helyzet. A magyar kérdések csak akkor kerülhetnek napirendre a szerbiai parlament ülésein, ha a magyar párt színeiben odakerülő képviselők hozzák szóba ezeket a témákat. Manapság is ezen témák között említhetném az 1944-45-ös atrocitásokat, vagy a magyar oktatás és művelődés kérdését. A lényeg tehát, hogy a hangulat változott, a témák nem sokat változtak, de ettől függetlenül manapság sokkal könnyebb parlamenti képviselőnek lenni, mint tíz, vagy húsz évvel ezelőtt.
TERNOVÁCZ ISTVÁN
