Hányatottság után gazdasági megerősödés
Pásztor Bálint: Azok a kisebbségi közösségek tudnak sikeresek lenni, amelyeknek az identitásmegőrzés mellett az élet más területein is van mondanivalójuk
Vajdasági, illetve szerbiai körútra érkezett a Magyar Diplomáciai Akadémia diplomataképző programja hallgatóinak küldöttsége, első állomásukon a szabadkai Artist hotelben vajdaság magyar fiatalokkal találkoztak, illetve részt vettek a kerekasztal-beszélgetésen, amelynek kiemelt vendégei Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának miniszterhelyettese és dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke voltak. Bevezető és köszöntő beszédet dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke mondott.
Magyar Levente rövid ismertetőt tartott a nemzetpolitikáról, továbbá az annak tekintetében illetékes magyarországi kormányzati szervekről és azok munkájáról. A többoszlopos nemzetpolitika vonatkozásában a tíz évvel ezelőtt új oszlopként kialakult gazdaságfejlesztésről beszélt a legrészletesebben, rámutatva:
„Eljutottunk oda, hogy az anyaország képes legyen gazdaságilag is támogatni a határon túli magyar közösségeket.”
„Ez azért szükséges és fontos, mert ha nincsenek meg az egzisztenciális alapjai a megmaradásnak, akkor hiába működtetünk iskolákat, hiába építünk óvodákat, az emberek elhagyják szülőföldjüket” – jegyezte meg, majd visszatekintett a vajdasági magyarság küzdelmekkel teli múltjára és hányatott sorsára, végül pedig a nemzeti kormány által a 2010-es évek közepétől nyújtott támogatásrendszert elemezte.
Rámutatott, Pásztor Istvánnak, a VMSZ néhai elnökének köszönhető, hogy a vajdasági magyarság egzisztenciával kapcsolatos problémái is felkerültek a magyar kormány térképére.
– Most tíz év után megállapíthatjuk, hogy a programnak érdemi hatása van a számunkra legfontosabb síkon, a demográfiai fogyás megállításában, a szülőföldön való maradás kilátásainak az erősítésében és az elköltözöttek minél nagyobb számban való hazacsábításában. A magyar kormány tudatában van a határon túli magyar nemzetrészek megmaradásának vonatkozásában meglévő történelmi felelősségének. Az utóbbi 10 év bizonyította, hogy ezt komolyan is gondolja, hiszen sok száz milliárd forintnyi forrást is mozgósított a magyar államháztartásból ezen célok megvalósításának érdekében – taglalta Magyar Levente.
Pásztor Bálint történelmi visszatekintést adott a vajdasági magyarság elvándorlásának vonatkozásában, felidézve, hogy a múlt század hatvanas és hetvenes éveiben elsősorban gazdasági migráció volt jellemző, majd a kilencvenes években a háború, illetve a katonai behívók elől menekülve költöztek külföldre sokan a vajdasági magyarok közül. „Ennek ellenére mi közösségként soha nem adtuk fel, az elmúlt évtizedeket is a küzdelem jellemezte” – emelte ki.
Felidézte, hogy a kisebbségi politizálásban a múlt század kilencvenes éveit és a kétezres évek elejét a szimbolikus politizálás jellemezte, ám nagyjából tíz évvel ezelőtt az identitás megőrzését segíteni hivatott intézkedések mellett egyéb intézkedésekre is összpontosítani kezdett a tevékenység. A magyarok is szeretnének emberhez méltó életet élni, ehhez szükség van jó infrastruktúrára, környezetvédelmi intézkedésekre, egészségügyi ellátórendszerre és jól működő gazdaságra, hangsúlyozta.
Rámutatott, ebből a megfontolásból kezdett a VMSZ, és általában a vajdasági magyar politikum a klasszikus identitásmegőrzés mellett egyéb témákkal is foglalkozni.
„Napjainkban azok a pártok és kisebbségi közösségek tudnak sikeresek lenni, amelyeknek az identitásmegőrzés mellett az élet más területein is van mondanivalója. Így alakult ki 10 évvel ezelőtt a vajdasági magyar gazdaságfejlesztési stratégia, amelyet a VMSZ szakértői dolgoztak ki Pásztor István kérésére és vezetésével” – mondta Pásztor Bálint.
P.E.
