Gubík László szerint Dr. Pásztor Bálint követendő történelmi példát mutatott
A szerb–magyar kapcsolatok történelmi fordulópontját idézte fel közösségi oldalán Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke. Bejegyzésében arra emlékeztetett: a két ország viszonylatában nemcsak hatályon kívül helyezték a kollektív bűnösségen alapuló jogszabályokat, hanem eljutottak a kölcsönös bocsánatkérésig és kiengesztelésig is – mindez hetven évvel a második világháborút követő jogfosztások után.
Gubík László szerint ez a folyamat történelmi példa, amely irányt mutathat a szlovák–magyar viszony rendezésében is. Ennek kapcsán külön köszönetet mondott Dr. Pásztor Bálintnak, aki következetesen kiállt a felvidéki magyar közösség mellett, és nyilvánosan is rámutatott a szerb–magyar megbékélés tanulságaira.
A Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta: a szerb–magyar kapcsolatokban megvalósult jogi és erkölcsi rendezés bizonyítja, hogy a múlt sérelmeinek elismerése nem gyengíti az államot, hanem épp ellenkezőleg, stabilabb alapokra helyezi az együttélést. A kollektív bűnösség elvének elutasítása, valamint a kiengesztelődés politikája hosszú távon mindkét közösség számára biztonságot és kiszámíthatóságot teremtett.
Bejegyzésében Gubík László hosszabban idézte Fiala-Butora János elemzését is, amely a Beneš-dekrétumok köré épült szlovák államalapító mítoszt vizsgálja kritikus szemmel. Az idézett gondolatmenet szerint a dekrétumok nem csupán történelmi jogszabályok, hanem máig ható politikai és társadalmi keretet jelentenek, amelyek meghatározzák a szlovák–magyar viszonyt, valamint a magyar közösség mindennapi mozgásterét Szlovákiában.
A bejegyzés központi üzenete szerint a szlovákiai magyar közösség problémái nem „természetes” asszimilációs folyamatokból fakadnak, hanem abból az állami berendezkedésből, amely nem az egyenlőségre, hanem egy kizárólagos nemzetállami logikára épül. Ezzel szemben a szerb–magyar megbékélés példája azt mutatja: lehetséges a múlt terheinek lezárása anélkül, hogy az veszélyeztetné az állami szuverenitást.
Gubík László szerint éppen ezért különösen fontos Dr. Pásztor Bálint kiállása, amely nemcsak szolidaritást fejez ki a felvidéki magyarok iránt, hanem egy működő, már bizonyított modellt is felmutat. Olyan történelmi példát, amely megmutatja: a jogfosztó intézkedések elismerése és meghaladása nem gyengíti, hanem erősíti a közösségek közötti bizalmat.
A Magyar Szövetség elnöke úgy látja, a jövő kulcsa egy új, befogadóbb állami narratíva lehet, amely szakít a kollektív bűnösség örökségével. Ebben a folyamatban pedig minden olyan megszólalás és politikai tett fontos, amely – a szerb–magyar megbékéléshez hasonlóan – az egyenlőség és a történelmi igazságtétel irányába mutat.
