Folytatódik a sikertörténet
Az elmúlt három évben Szabadkára 3,5 milliárd dinár vissza nem térítendő támogatás érkezett a Prosperitati Alapítvány által
A Prosperitati Alapítvány aktuális tíz pályázati kiírásáról tájékozódhattak az érdeklődő polgárok szerda este Szabadkán a Városháza dísztermében. Az alapítvány a második fejlesztési ciklus első kiírásai körében – amely a hetedik a 2015-ben kezdődő gazdaságfejlesztési program keretében – a következő pályázati kiírásokat jelentette meg: falusi házak vásárlása, földvásárlás, zárt rendszerű, munkaintenzív növénytermesztés, állattenyésztés, többéves ültetvények, kisfeldolgozók kapacitásának fejlesztése, eszközbeszerzés, szabványok bevezetése, kezdő turisztikai vállalkozók támogatása és meglévő turisztikai vállalkozások szálláskapacitásának fejlesztése. A támogatási keretösszeg az eddigi értesülések szerint legalább 1,5 milliárd forintot tesz ki. A földvásárlási pályázat idén október 31-ig áll nyitva, míg az összes többi kiírás esetében július 31. a pályázatok átadásának a határideje.
A SZÁMOK MAGUKÉRT BESZÉLNEK
Az est egyik vendége dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke volt, aki lapunknak nyilatkozva kifejtette: a gazdaságfejlesztési program sikerességét mi sem szemlélteti hitelesebben, mint az eddig kiosztott vissza nem térítendő támogatások mértéke. Mint hozzátette, az első, hároméves fejlesztési ciklusban Szabadka területéről 1886-an pályáztak, a sikeres pályázók száma pedig 1679 volt.
– Csak a vissza nem térítendő támogatás 3,5 milliárd dinárt tett ki. Ez valamivel kevesebb, mint 30 millió euró. Ennyi támogatás érkezett a szabadkai családokhoz, vállalkozókhoz és mezőgazdasági termelőkhöz. A támogatás jelentősége szemléltetésének érdekében talán érdemes kiemelni, hogy például tavaly Szabadka éves költségvetése 5,9 milliárd dinárt, azaz 50 millió eurót tett ki. Ez azt jelenti, hogy az első fejlesztési ciklusban Szabadka területére a pályázókhoz a város éves költségvetésének szinte a háromnegyede érkezett vissza nem térítendő támogatás formájában. A számok szerintem magukért beszélnek. Ezt lehet a következő, a most aktuális fejlesztési ciklusban tovább növelni – fogalmazott Pásztor Bálint.
Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy a Prosperitati Alapítvány által megvalósuló gazdaságfejlesztésnek a gyakorlatban mekkora ereje van meggátolni az elvándorlást külföldre, a VMSZ alelnöke megjegyezte: éppen azért példálódzik olyan gyakran az eddigi fejlesztés keretében kiosztott támogatással, hogy alátámassza, a programnak valós ereje van ebből a szempontból. Mint hozzátette, elképzelhetetlennek tartja, hogy 30 millió euró vissza nem térítendő támogatás három év alatt nem járul hozzá ahhoz, hogy az emberek a szülőföldjükön valósíthassák meg az elképzeléseiket.
Az aktuális kiírási kör kapcsán megszervezett tájékoztató körút különböző állomásain tapasztaltak azt bizonyítják, hogy az emberek továbbra is érdeklődnek, vannak terveik, és az elkövetkezendőkben is pályázni szeretnének, mondta Pásztor Bálint, hozzátéve, hogy ebben a fejlesztési ciklusban az idegenforgalom kiemelt fontosságú támogatandó területként jelenik meg. A VMSZ alelnöke a beszélgetés folytatásában megjegyezte: nem tud róla, hogy a Kárpát-medencében lenne még olyan magyar nemzetrész, amelynek van idegenforgalom-fejlesztési stratégiája. Mint azt Pásztor Bálint kiemelte, a második fejlesztési ciklus tekintetében arról is lényeges említést tenni, hogy a Prosperitati Alapítvány illetékesei figyelembe vették a korábban elhangzó visszajelzéseket, és több pontban is módosították az eddigiekben megjelentetett pályázati kiírásokat, egyebek mellett az önrész, továbbá a családok támogatásának a vonatkozásában, vagyis a rendszer összhangban áll az emberek igényeivel és elvárásaival.
Pásztor Bálint lapunk kérdésére válaszolva kifejtette, hogy az idegenforgalom fejlesztése nem a nulláról indul, értékelése szerint Vajdaságban számos idegenforgalmi célpontot lehet jelentősnek minősíteni.
– Az nem biztos, hogy a magyarországi kínálattal fel tudjuk venni a versenyt, az viszont vitathatatlan, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően valamilyen mértékben meg tudjuk közelíteni a magyarországi lehetőségeket. Reálisnak tartom az elképzelést, hogy Észak-Vajdaság bizonyos területei belátható időn belül vonzó idegenforgalmi célponttá válnak. Az említett cél megvalósításában hatalmas szerepe lehet például a Szabadka–Szeged–Baja vasútvonal kiépítésének, vagy a Palicsi-tó megtisztításának – taglalta Pásztor Bálint.
A korábban és a most meghirdetett pályázatok lajstromából a VMSZ alelnöke a falusi házvásárlási kiírást külön kiemelte, mondván, hogy habár a mezőgazdasági támogatások is rendkívül fontosak, ám az, hogy a vajdasági magyar családok megvásárolhattak 600 házat az elmúlt három évben, a fiatalok itthon maradási szándékát bizonyítja. Azok, akik most alapítanak családot, olyan lehetőséggel rendelkeznek, amivel korábban mások nem, szögezte le Pásztor Bálint, majd a földvásárlási kiírásra tért ki, mondván: fontos, hogy a vajdasági magyarok minél több vajdasági földet vásároljanak meg.
OTTHONTEREMTŐ FIATALOK
A királyhalmi Radics Mónika és Róbert az első fejlesztési ciklusban elnyert támogatásból házat vásárolt. A teljes támogatási összegre, azaz 10 ezer euróra pályáztak, amit önrésszel egészítettek ki, hogy meg tudják vásárolni a kiszemelt házat.
– Azt a házat vásároltuk meg a támogatásnak köszönhetően, amelyben öt évig albérletben éltünk. A tulajdonos egy adott pillanatban úgy döntött, hogy eladja az ingatlant, és mivel közben lehetőség nyílt pályázni a Prosperitati Alapítványnál, mi vásárolhattuk meg. Ennek nagyon örültünk, mert a szívünkhöz nőtt a ház. Rendkívül örülünk annak is, hogy létezik a Prosperitati Alapítvány, mert önerőből nem hiszem, hogy házat tudtunk volna vásárolni. Hálásak vagyunk az alapítványnak és a magyar kormánynak, amiért ilyen lehetőséget biztosított, nemcsak számunkra, hanem több száz más vajdasági magyar család számára is. Visszatérve a házra, nagy gazdasági udvarunk van, a házhoz tartozó földterület nagyjából fél holdnyi. Idén burgonyát vetettünk, tavaly pedig csemegekukoricát. A terményt sikerült értékesítenünk, így bevételre is szert tettünk, ami mindenféleképpen segítséget jelentett a családi költségvetés szempontjából. A növénytermesztés egyébként is közel áll hozzánk, hiszen feleségemmel jelenleg napszámban dolgozunk – fogalmazott lapunknak nyilatkozva Radics Róbert.
Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy korábban megfordult-e a fejükben a külföldre vándorlás lehetősége, Radics Róbert igennel válaszolt, de azt is hozzátette, hogy minden erejükkel azon voltak, hogy ne kelljen megtenniük ezt a lépést, mert ragaszkodnak a szülőföldjükhöz. Ha kicsit szerényebb is az élet, de az otthon az otthon, tette hozzá beszélgetőtársunk, mondván, hogy terveik már vannak, de egyelőre nem biztosak abban, hogy ismét pályáznak-e más kategóriában.
FEJLESZTETTE VÁLLALKOZÁSÁT
Nyers Attila, a Nyers cipészet tulajdonosa két kategóriában is sikeresen pályázott. Két évvel ezelőtt kamattámogatás címén 225 ezer dinár támogatást nyert el. Elmondása szerint ezt a pénzt műhelye fűtésének a korszerűsítésére fordította, így alkalmazottjai télen is kellemes hőmérsékleten dolgozhatnak. Tavaly egy varrógépet vásárolt az akkor elnyert támogatásból, nyilatkozta lapunknak, mondván, hogy ez a gép lehetővé teszi, hogy az eddigieknél sokkal korszerűbben foglalkozzon papucsgyártással. A varrógép értéke 1,75 millió dinár, ebből 1,1 millió dinár volt a támogatás, míg a fennmaradó összeget saját maga fedezte.
– Most már Vajdaság-szerte ellátjuk a művelődési egyesületeket táncos cipőkkel és csizmákkal. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy egy másik támogatási rendszernek köszönhetően a művelődési egyesületek támogatást kapnak a cipők beszerzésére. Ez nekünk is munkát ad. A magyar piacon is értékesítjük termékeinket, immár 15 éve – fogalmazott a palicsi Nyers Attila.
A vállalkozó egyelőre nem tudja, hogy most azonnal ismét pályázik-e, ám nem tartja kizártnak, ezért már tájékoztató előadáson is járt. A lehetőséget nem érdemes elszalasztani, jegyezte meg a beszélgetés folytatásában, mint ahogyan azt is, hogy Vajdaságban szeretne boldogulni, ezért tartja érdemesnek megfontolni az újabb pályázást.
GYARAPODOTT A CSALÁDI GAZDASÁG
Forcek Attila, fivére és édesapja Bajmokon és környékén gazdálkodnak, összesen 120 holdon, amiből nagyjából 50 hold saját föld. Nemcsak termelnek, hanem eszközeikkel másnak is dolgoznak. Először csak Forcek Attila pályázott sikeresen, az öccse nem. A gazda akkor egy nagy tárcsát vásárolt a támogatásból. Másodszor már a fivér is sikeresen pályázott, egyikük egy Cambridge talajlazítót, másikuk pedig egy permetezőgépet vásárolt, derült ki a beszélgetés folytatásában.
– Utoljára egy-egy pótkocsira pályáztunk, és mindketten elnyertük a támogatást. Nagyon jól jött az összes eszköz, hiszen megkönnyítik a munkánkat. Apukámmal és öcsémmel együtt dolgozunk, vagyis ezekből az eszközökből mindannyiunknak haszna származik. Az öcsém egyébként házra is pályázott és ott is nyert. Idén nősül. Mi szeretjük a gazdálkodást, nem is akarunk külföldre menni. Egyre több a támogatás, nemrégiben hallottuk, hogy jövőre a 40 évnél fiatalabb gazdák 50 hektárt kaphatnak ingyen megmunkálásra. Ha lesz ilyen pályázat, azzal is megpróbálkozunk – tudtuk meg Forcek Attilától, aki nem tartja kizártnak, hogy a jövőben egy nagyobb traktorra is megpróbál pályázni.
P.E.
