Feszült kezdés, nyílt párbeszéd - Dr. Pásztor Bálint a Magyar Péterrel történt találkozóról
A külhoni támogatások, a levélszavazás rendszere, valamint a vajdasági magyar belpolitika is téma volt azon a budapesti találkozón, amelyen Magyar Péter leendő magyar miniszterelnök és dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke egyeztetett eg
Dr. Pásztor Bálint a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában kedden elmondta, a találkozó eleinte kifejezetten feszült hangulatban zajlott. Ennek okaként azt említette, hogy a VMSZ az országgyűlési választási kampányban a Fidesz mellett állt ki, a vajdasági magyar közösség meghatározó politikai erejeként - olvasható a Pannon RTV oldalán. A beszélgetés azonban a kezdeti feszültség ellenére nyílt és egyenes volt. Mindkét fél megfogalmazott a másik számára kellemetlen, vitatható álláspontokat, amit a VMSZ elnöke szerint a későbbi jó együttműködés elengedhetetlen feltételének tartanak. Úgy fogalmazott: először „a múltat kell helyretenni”, és utána lehet „normális kapcsolatokon alapuló együttműködést” építeni.
Magyar sajtó Vajdaságban: ellenzék a képernyőn és az újságban
A találkozón szóba került a vajdasági magyar sajtó helyzete is. Dr. Pásztor Bálint szerint Magyar Péter elvárásként fogalmazta meg, hogy a Magyar Nemzeti Tanács által alapított médiumokban az ellenzéki megszólalások is jelenjenek meg. A VMSZ elnöke azt mondta: pártja „nem foglalkozik médiaszerkesztéspolitikával”, de az elvárást továbbította az MNT elnökének, Fremond Árpádnak, aki ezt követően egyeztetett az MNT által alapított sajtóorgánumok vezetőivel. A VMSZ elnöke szerint a vajdasági magyar polgárok már most is láthatják, hallhatják, hogy az ellenzéki közlemények megjelennek a médiumokban, azonban ettől nem vár érdemi változást a közéletben.
Intézményháló és autonómiaépítés: nem „az elmúlt 16 év terméke”
Dr. Pásztor Bálint hangsúlyozta: a vajdasági magyar intézményháló több évtizedes autonómiaépítési folyamat eredménye, nem csupán az utóbbi 5–16 év fejleménye. Mint mondta, vannak 80, 35, 30, 20 éves intézményeik is, és a Magyar Nemzeti Tanács – országos kisebbségi önkormányzatként – számos oktatási, művelődési és tájékoztatási intézmény alapítója. Ezt a struktúrát a VMSZ politizálásának három évtizedes eredményének tekinti.
„Nincs takargatnivalónk” – átvilágítás jöhet
A gazdaságfejlesztési program és a Prosperitati Alapítvány működése is napirendre került. A politikus kiemelte: büszke a gazdaságfejlesztési programra, amely Magyarország kormányának támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg. Magyar Péter a beszélgetésen jelezte: az elmúlt tíz év támogatáspolitikáját teljes körűen át fogják világítani. A VMSZ elnöke erre reagálva azt mondta, a VMSZ-nek „semmiféle takargatnivalója nincs”, és ha rajtuk múlik, nem csak tíz, hanem több mint tíz évre visszamenőleg is elvégezhető az ellenőrzés. Úgy fogalmazott: a magyarországi adófizetők pénzéből érkező támogatások valóban az intézményrendszer működéséhez és a gazdaságfejlesztéshez járultak hozzá.
Állampolgárság, szavazati jog, támogatások: mi marad meg?
A levélszavazatok rendszere és a külhoni magyarok szavazati joga is szóba került. Dr. Pásztor Bálint szerint a mindenkori magyar kormány és Országgyűlés hatásköre eldönteni, hogy a határon túli magyarok rendelkeznek-e szavazati joggal, és ha igen, milyen rendszerben. Elmondása szerint Magyar Péter azt közölte vele, hogy: a kettős állampolgárság marad, a szavazati jog marad, és a külhoni magyarok támogatási rendszere is fennmarad. A VMSZ elnöke rámutatott: ez nem csak a vajdasági, hanem az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai közösségekre is vonatkozik, amelyeknek pártjai szintén jó együttműködést ápoltak az előző magyar kormányokkal.
Levélben szavazó külhoni magyarok: „tiszta a lelkiismeretünk”
A levélszavazásokkal kapcsolatos bírálatokra reagálva a politikus azt mondta: teljes mértékben „tiszta a lelkiismerete”. Állítása szerint minden a hatályos magyarországi és szerbiai törvények szerint történt. Meggyőződése, hogy akkor is a vajdasági magyar közösség mintegy 90 százaléka szavazott volna a Fidesz–KDNP-re, ha a VMSZ semmilyen kampányt nem folytat. Indoklása szerint az emberek tisztában vannak azzal, mit kaptak az előző magyar kormánytól az elmúlt 16 évben. A jövőre nézve megjegyezte: nem tudni, megmarad-e a levélszavazás jelenlegi rendszere, vagy más megoldást vezetnek be.
Bírálatok az ellenzéktől: miért ült asztalhoz Magyar Péterrel?
A VMSZ elnökét a vajdasági ellenzéki körök – főként a közösségi médiában – amiatt bírálták, hogy egyáltalán tárgyalt Magyar Péterrel. Válaszában emlékeztetett: a VMSZ 1994-es megalakulása óta minden magyarországi kormánnyal valamilyen formában együttműködött. Kiemelte: 1996 óta a VMSZ az egyetlen vajdasági magyar párt, amely országos választásokon parlamenti mandátumot tudott szerezni. Így szerinte a vajdasági magyar közösség felhatalmazásával rendelkező, legitim politikai erőként kötelességük a mindenkori magyar kormánnyal együttműködni, függetlenül attól, hogy otthon éppen kormányon vannak vagy ellenzékben. Pásztor úgy értékeli, pozitív jelzés, hogy Magyar Péter már miniszterelnökké választása előtt fontosnak tartotta a határon túli magyar szervezetek vezetőivel folytatott, négyszemközti, több mint egyórás egyeztetéseket. Ez szerinte azt üzeni, hogy az új magyar kormány számára fontosak a külhoni közösségek, és világos, kiket tekint partnernek a különböző régiókban. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: az együttműködés „nulláról indul”, mivel korábban nem találkozott személyesen Magyar Péterrel. Véleménye szerint hónapokba telik majd, míg a vajdasági, erdélyi, felvidéki és más külhoni szervezetekkel bizalmi, munkakapcsolat alakul ki. A politika szerinte nem a „szeretésről” szól, hanem a közösség ügyeinek intézéséről, amelyhez normális, működő viszonyra van szükség a mindenkori budapesti kormánnyal.
Új vajdasági magyar szervezetek: plénum, „újrakezdés” és régi szereplők
A vajdasági magyar politikai mezőnyben az utóbbi időben új szereplők jelentek meg vagy aktivizálódtak: megalakult a Vajdasági Magyar Újrakezdés, és a Vajdasági Magyar Plénum bejelentette indulását a Magyar Nemzeti Tanács választásain. Dr. Pásztor Bálint úgy látja, hogy „új erőként” kommunikáló szereplők mögött többnyire régi arcok állnak: olyanok, akik az elmúlt tíz évben is a VMSZ-szel szemben pozicionálták magukat.
MNT-választás: az ellenzéki részvétel nem a VMSZ-en múlik
A Vajdasági Magyar Újrakezdés a Magyar Nemzeti Tanácsba való bejutást tűzte ki célul. A VMSZ elnöke szerint nem is fogalmaznak meg olyan ambíciót, hogy átvegyék az MNT irányítását, inkább néhány mandátum megszerzéséről beszélnek. Emlékeztetett: eddig öt MNT-választást tartottak. Három alkalommal indultak ellenzéki listák, és minden ilyen esetben be is jutottak a tanácsba; volt olyan ciklus, amikor négy lista szerzett mandátumot. Szerinte ezért nem helytálló az a vád, hogy a VMSZ akadályozná az ellenzék jelenlétét. A közeljövőben szerbiai választások is várhatók, amelyeken a VMSZ biztosan önállóan indul. Az ellenzéki magyar pártok részvételéről és esetleges szerb pártokkal kötött szövetségeiről egyelőre nincs egyértelmű kép. Pásztor ismét leszögezte: a VMSZ továbbra is nyitott arra, hogy „minden magyar előjelű szervezettel” leüljön tárgyalni, és feltérképezze az együttműködés lehetséges területeit.
