Értékeink védelmében
Július 5-én rendkívüli ülést tartott az MNT kulturális bizottsága
Józsa László, az MNT elnöke a kultúráról szóló törvényjavaslat, valamint az erre tett módosítási indítvány ismertetésére és megvitatására hívta össze június 5-én Kishegyesen, a tűzoltóotthonban az MNT intéző- és kulturális bizottságát. A szakmai konzultációra azért volt szükség, mert a szerb kormány május 14-én elfogadta a kultúráról szóló törvényjavaslatot, s várható, hogy a ,,belgrádi belpolitikai ügyintézés'' gyorsított eljárásban terjeszti fel a köztársasági parlamentnek elfogadásra. Két évvel ezelőtt széles körű közvita után az MNT megtette és továbbította észrevételeit a művelődési minisztériumnak az előterjesztett kulturális törvénytervezetről. Az MNT akkor rámutatott arra, hogy a törvényalkotók teljesen megfeledkeztek Vajdaságról, az itt élő nemzeti kisebbségekről, azok kulturális intézményeiről. ,,Nem vették figyelembe, hogy a kisebbségi önkormányzat alkotmányos kategória, és nem lehet megvonni tőle a nemzetiségi kultúra érdekvédelmi jogát'' - emlékeztetett a történtekre Józsa László, az MNT elnöke. Azóta lényeges belpolitikai változások történtek: megbukott az előző kormány, új művelődési miniszter került posztra, aki felülvizsgálta a kultúráról szóló törvénytervezetet, de ennek megvitatásából kihagyta a nemzeti tanácsokat. ,,Miután elolvastuk a kultúráról szóló új törvényjavaslatot, Varga László és jómagam látogatást tettünk a minisztériumban, s elbeszélgettünk a miniszter titkárával és az államtitkárral. Hangsúlyoztuk, hogy a törvényjavaslat a részünkről elfogadhatatlan, mert nem tesz semmilyen indítványt a nemzeti tanácsok jogállására vonatkozóan a kisebbségi kultúra területén. Erre azt válaszolták, ezt majd a nemzeti tanácsokról szóló törvényben fogják szabályozni. A jogrendbeli összehangolásra azonban, véleményünk szerint most kell, hogy sor kerüljön, ezért fogalmaztuk meg módosítási indítványainkat 5 kérdéses cikkelyre vonatkozólag (23., 33., 40., 44. és 67.).'' - mondta a napirenddel kapcsolatban Pásztor Bálint köztársasági képviselő, a MNT intézőbizottságának elnöke.
Elhangzott: a kultúráról szóló új törvényjavaslat kerettörvény csupán. Mivel azonban ettől a kerettörvénytől függnek majd a későbbiekben a szakterületi törvények (pl. a színházról, a filmgyártásról, a múzeumokról, a levéltárakról, könyvtárakról... szólóak), nem mindegy, hogy mi kerül bele. Ez a törvény határozza meg többek között azt, mi a közérdek a kultúrában; mi a közérdekű és a kiemelt fontosságú kulturális intézmény (vagy egyesület); milyen jogok és hatáskörök illetik meg ezen intézmények (vagy egyesületek) szubjektumait - alapítóit, működtetőit és élvezőit. Ezért fontos ebben a kerettörvényben pontosan meghatározni a nemzeti tanácsok jogrendbeli állását a kisebbségi kultúra területén, kieszközölni azok intézményalapítási részvételét, igazgatói- és felügyelő-bizottsági képviseletét azok működtetésében. Ez a kerettörvény határozza meg az Országos Művelődési Tanács tagságát is - ahol ugyancsak jelen kell lenniük a nemzeti tanácsok képviselőinek, hiszen ez a tanács határozza meg majd a kulturális élet fő csapásvonalait (pl. a pályázati rendszert).
Az ülésen több figyelemre méltó észrevétel is elhangzott. Mondjuk ki határozottan: minden országos jelentőségű intézménynek (múzeum, levéltár, műemlékvédelmi intézet stb.) alapfeladata, hogy törődjön a nemzeti kisebbségek értékeivel is (Gobby Fehér Gyula). A nemzetiségi kultúra nem gettókultúra, hanem a hazai nemzeti kultúrának a szerves része, tehát magyar alkotó is lehet érdemes művész, ha maradandót alkotott nemzetiségi kultúrájában (Vicsek Károly). Művelődéspolitikusainknak fel kell hatalmazniuk köztársasági képviselőinket, ne támogassák a kultúráról szóló törvényjavaslatot, ha az nem szavatolja a kultúra demokratizálását; ha nem teszi lehetővé a kisebbségi kultúra megteremtőinek azt, hogy saját maguk irányítsák kulturális életüket, művelődési intézményeiket (Dudás Károly). A művelődési intézetek, intézmények igazgatóit az MNT határozza meg, de legyen vétójoguk a dolgozói közösségeknek, ha az igazgató szakmailag nem felel meg az elvárásoknak. A szakmai jártasság és ne a politikai hovatartozás döntsön a kiemelt fontosságú kisebbségi kulturális intézmények (pl. színház) vezetői posztjainak betöltésekor (Mezei Zoltán). Ki határozza meg, és milyen kritériumok alapján, mely könyvtárak számítanak kiemelt érdekeltségű magyar intézményeknek, ahol az MNT-nek joga lesz igazgatót választania? (P. Náray Éva) Ki lesz az alapítója azoknak az intézményeknek (pl. községi múzeumoknak), amelyek több nemzetiségi kultúra megőrzésében érdekeltek? Ki pénzeli majd működésüket?(Papp Árpád)
A rendkívüli ülésen feltételezhetően olyan észrevételek hangzottak el - összegezte a hallottakat Józsa László, az MNT elnöke -, amelyek a közösségi, nem pedig az MNT érdekeit vélték fontosnak, a politikusok ugyanis - lett légyen azok művelődéspolitikusok is - hajlamosak olykor nem észrevenni az elmosódó határvonalakat. A közösségbeli - és a közösségért való - kommunikációnak azonban az a helyes és járható útja, amikor a szakmai és a politikai struktúra részvevői hangosan kimondják és összevetik gondolataikat, véleményt nyilvánítanak, és közös nevezőre jutnak a tágabb közösség érdekvédelmében. Erre törekedtek Kishegyesen június 5-én az MNT kulturális bizottságának ülésén a részvevők.
(k. o.)
