Erős nemzet, stabil szövetségek
Budapesten megtartotta idei plenáris ülését a Magyar Állandó Értekezlet (Máért). A 23. alkalommal megrendezett Máérton Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medence stabilitását és a közép-európai szövetségek megerősítését nevezte kulcskérdésnek, míg Semjén Zsolt a nemzeti elkötelezettséget és a keresztény civilizációt emelte ki a nemzetpolitika alapjaként.
A rendezvényen Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár köszöntötte a jelenlévőket, majd Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Ezután Orbán Viktor miniszterelnök tartott átfogó helyzetértékelést Magyarország, Európa és a világ politikai folyamatairól, valamint az anyaország határain túl élő magyar közösségekre vonatkozó megállapításait is megfogalmazta.
A miniszterelnök beszédében rámutatott, hogy a következő időszak legfontosabb feladata a nemzeti érdekek józan és következetes képviselete, miközben Magyarország továbbra is támogatja a külhoni magyar közösségeket.
Kiemelte, hogy a Kárpát-medence országai közötti együttműködés meghatározza Európa jövőjét, és ha a közép-európai országok — Lengyelország, Szlovákia, Szerbia, Ausztria és Magyarország — megőrzik stabilitásukat és józan külpolitikájukat, akkor egy erős közép-európai blokk jöhet létre, mely a kontinens jövőjét is formálhatja.
Szerbiával kapcsolatban Orbán Viktor stratégiai jelentőségűnek nevezte az együttműködést. Mint mondta, hiába építenénk Belgrád és Budapest között partnerséget, ha nem lenne meg a délvidéki alátámasztás. Ez a híd Szabadkán kapja meg az alapját. Ezért köszönetet mondott dr. Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének, mert folytatja az édesapja által megkezdett munkát. Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország abban bízik, hogy a szerb—magyar stratégiai együttműködés sértetlenül és erősebben kerül ki a jelenlegi nehéz helyzetből.
Románia kapcsán gratulált az RMDSZ-nek, hogy bravúrt bravúrra halmozva állja a sarat egy rendkívül nehéz gazdasági és politikai környezetben, és megerősítette, hogy Magyarország mindig kész az együttműködésre Bukaresttel.
Ausztriát illetően úgy fogalmazott, hogy a két ország viszonya kiegyensúlyozott és pragmatikus, és bár az osztrák politika nem a hangos kiállásról híres, Magyarország kész segíteni, ha a közös érdekek megkívánják. Szlovákia esetében példaként említette a felvidéki magyarság helyzetének javulását, valamint azt, hogy mára már olyan együttműködés alakult ki, amelyet néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottak.
Horvátország kapcsán elismerően szólt a magyar közösség felkészült munkájáról, míg Szlovéniát kulcsfontosságú, ám nehéz partnernek nevezte, ahol a magyarok helytállása külön tiszteletet érdemel.
Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarság a nemzetpolitika megbonthatatlan része, és minden közösség, mely megőrzi magyarságát, hozzájárul az egész nemzet megerősödéséhez.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitika filozófiáját két fundamentumra építette, mégpedig a nemzeti elkötelezettségre és a keresztény civilizációra. Mint fogalmazott, a nemzetpolitikának három fő tétele van. Az első, hogy magyarnak lenni előny legyen a Kárpát-medencében, ne hátrány, mint Trianon után. Másodszor: mindenki, aki magyar állampolgár akar lenni, az lehessen is. Harmadszor pedig, aki akár csak pislákolva is őrzi magyar identitását, az minden segítséget kapjon meg ahhoz, hogy megmaradhasson magyarnak.
A plenáris ülés további részében a határon túli magyar politikusok és érdekérvényesítő szervezetek képviselői kaptak szót. Vajdaságból dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Vicsek Annamária, a Fidesz vajdasági származású európai parlamenti képviselője vett részt az ülésen.
KARTALI RÓBERT
