Érdekképviselet tűzközelből

Habár a köztársasági parlament munkája a végrehajtó hatalom tevékenysége mellett hajlamos háttérbe szorulni, nem helyénvaló megfeledkezni az ország törvényhozó szerve aktivitásának az elemzéséről, hiszen a valóban fontos dolgok a képviselőházban dőlnek el, illetve ott hozzák meg azokat a jogi aktusokat, amelyek később szinte mindennek az alapját képezik. A vajdasági magyarság tekintetében a Szerbiai Képviselőház 2018. évi tevékenysége több szempontból is meghatározó volt – nyilatkozta lapunknak dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség–Demokratikus Cselekvés Pártja köztársasági parlamenti frakcióvezetője, aki olyan kulisszatitkokat is elárult, hogy embert próbáló feladat-e több millió dináros támogatásokat kiharcolni a magyar önkormányzatok számára.

– A vajdasági magyar közösség szempontjából két nagy témakör köré csoportosítható az, ami a Szerbiai Képviselőházban történt 2018-ban, ezek egyike a vajdasági helyi önkormányzatok infrastruktúrafejlesztése, a másik pedig a kisebbségi jogérvényesítés – emelte ki a lapunkkal folytatott beszélgetés kezdetén Pásztor Bálint, mondván: a 2018. év értékelése során arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez a korábbi évek legtöbbjéhez hasonlóan választási év volt. 2018-ban nem köztársasági parlamenti, hanem belgrádi helyhatósági választásokra került sor – tette hozzá, kiemelvén, hogy emiatt a tavasszal hosszabb szünet állt be a parlament munkájában.

A belgrádi helyhatósági választásokra a magyarság szempontjából is örvendetes eseményként lehet tekinteni, hiszen a Vajdasági Magyar Szövetségnek most először van önkormányzati képviselője Belgrádban – mutatott rá Pásztor Bálint, kifejtvén: ez egyebek mellett azért fontos, mert a fővárosban több mint 5 ezer magyar él. „Politikai ellenlábasaink irigyek is ránk, amiért a VMSZ-nek a fővárosban is van képviselője, hiszen ők magyarlakta helyi önkormányzatokban sem tudnak igazán támogatókra számítani. Ez így volt az utóbbi időben is, a jövőben pedig még inkább ez lesz jellemző. Mindenféleképpen fontos, hogy a VMSZ belgrádi ügyekben is hallathatja a hangját. A belgrádi városi költségvetés, mint mindig az elmúlt évtizedekben, nagyobb Vajdaság költségvetésénél, és ez a tény is szemlélteti, hogy miért, milyen fejlesztési lehetőségek miatt meghatározó része lenni a főváros képviselő testületének.” – derült ki a beszélgetés során.

MEGÉRTETTÉK A LÉNYEGET

– Ami a törvényhozás munkáját illeti, a kisebbségi jogérvényesítés szempontjából volt néhány fontos törvénycsomag az év folyamán, ezek közül a legkiemelkedőbb a nyári hónapok folyamán elfogadott törvénycsomag, amely magába foglalta a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását. Ennek elfogadását egy csaknem két éven át zajló küzdelem előzte meg. A törvénymódosítás kidolgozóinak egyik célja a nemzeti tanácsok depolitizálása, valamint munkájuk átláthatóságának magasabb szintre emelése volt. Az átláthatóság ellen természetesen nem volt semmi kifogásunk, ugyanakkor a politikum a nemzeti tanácsokból való kizárásával, azaz a tervezett, igencsak szigorú összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatban voltak észrevételeink. Azt kellett tapasztalnunk, hogy a törvénymódosítás kidolgozásában segítő nemzetközi szervezetek nem igazán értették meg a nemzeti tanácsok feladatát, illetve létük valódi értelmét és célját. Hosszadalmas küzdelmet folytattunk, hiszen partnereinkkel és mindenki mással meg kellett értetnünk, hogy ha a nemzeti tanácsokat teljes egészében depolitizálják, azzal azt érik el, hogy kiüresítik őket, azaz csak olyan emberek kerülhetnek a nemzeti tanácsba, akik közösségi szempontból semmilyen értékelhető és mérvadó múlttal nem rendelkeznek. Ezeket a terveket végül sikerült meghiúsítanunk, ugyanúgy, mint ahogyan a többnyelvű működésre vonatkozó támadásokat is sikerült visszavernünk. Végül a parlament a nyáron olyan törvénymódosítást fogadott el, amely megfelelő kereteket biztosít a vajdasági magyarság kulturális autonómiájának a gyakorlásához a következő évekre vonatkozóan – taglalta Pásztor Bálint.

A frakcióvezető elmondása szerint ugyanennek a törvénycsomagnak a részét képezte az anyakönyvekről szóló törvény módosítása, ami semmivel sem kevésbé fontos a nemzeti tanácsokról szóló törvénynél. Az anyakönyvekről szóló törvény nyomán a nemzeti hovatartozás megvallására az anyakönyvek szintjén is lehetőség nyílik, természetesen önkéntes alapon – mutatott rá Pásztor Bálint, kiemelvén: értékelése szerint a vajdasági magyar közösség képviselőinek érdeke nemzeti hovatartozásuk megvallása, egyebek mellett a részarányos foglalkoztatás elve gyakorlati megvalósulásának az érdekében.

ÉRVÉNYESÜL A RÉSZARÁNYOS FOGLALKOZTATÁS ELVE

A részarányos foglalkoztatás elvének gyakorlati alkalmazását nemcsak a Szerbiában élő nemzeti kisebbségi közösségek várják el a döntéshozóktól, hanem egyebek mellett az Európai Unió is, a 23-as tárgyalási fejezet akciótervének a részét képező külön kisebbségi akciótervben. Pásztor Bálint elmondása szerint a VMSZ képviselőinek, módosítási indítványok formájában, a részarányos foglalkoztatás elvét 2018-ban több törvénybe is sikerült beépíteniük.

– Ez egyike azoknak a folyamatoknak, amelyek évek óta zajlanak. A részarányos foglalkoztatás nem olyan téma, amelyet egy törvénnyel szabályozni lehetne. Az állami szervek különböző szinteken működő válfajainak a működését szabályozó törvények mindegyikébe be kell építeni ezt az elvet. 2018-ban az állami ügynökségekről szóló törvény módosításába, továbbá az állami hivatalnokokról szóló jogszabály módosításába került beemelésre a szóban forgó elv. Az önkormányzati és a tartományi hivatalnokokra vonatkozó törvénybe, valamint a közszolgálatokról szóló törvénybe már beépült – szintén a mi módosító indítványunknak köszönhetően – részletezte Pásztor Bálint.

A folytatásban a nyelvhasználati törvény módosításáról volt szó. Utóbbi lehetővé teszi, hogy egy-egy helyi közösség területén is hivatalos használatba kerülhessen a magyar nyelv. Ez elsősorban a szórványban élő magyarok szempontjából meghatározó – tette hozzá Pásztor Bálint.

EGY ÍGÉRET TELJESÍTÉSÉVEL MÉG ADÓSAK

A mezőgazdaság területéhez kapcsolódóan Pásztor Bálint a közlekedésbiztonsági törvény módosítását is megemlítette, mivel utóbbival előrelépés történt a kapcsolható eszközök bejegyzése tekintetében.

– Többéves problémáról van szó. Valamikor öt-hat évvel ezelőtt Fremond Árpád még képeket hordozgatott magával a parlament mezőgazdasági bizottságának üléseire, hogy megmutassa képviselőtársainknak, hogyan is néznek ki a különböző kapcsolható mezőgazdasági eszközök, amelyek esetében a mindenkori kormány elvárta a műszaki vizsgát és a bejegyzést. Az idén eljutottunk odáig, hogy ez a kötelezettség megszűnt. A belügyminisztérium és a közlekedési tárca is belátta, hogy hiba volt követelni bizonyos eszközök műszaki vizsgáját, így megoldódott a mezőgazdasági termelők egyik legnagyobb gondja. A mezőgazdaság területével kapcsolatban elmondható, hogy a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség által aláírt koalíciós szerződésbe foglalt kitételek, illetve célok mindegyike megvalósult, leszámítva egyet, amely talán a legfontosabb és amelyik a legtöbb embert érinti. Ez a nyugdíj-biztosítási járulékok kérdése. Ennek megoldásával továbbra is adósak vagyunk. Összetett problémáról van szó, hiszen a Nemzetközi Valutaalap jóváhagyása is szükséges a jelenleg hatályos rendszer átalakításához, nem beszélve arról, hogy a szóban forgó kérdés kezelése négy vagy öt minisztériumot érint. A megoldást egy tárcaközi munkacsoportnak kellene kidolgoznia. Továbbra is bízom benne, hogy a mandátum végéig ezt a kérdést is sikerül rendezni – magyarázta a frakcióvezető.

FONTOSSÁ VÁLTAK A VAJDASÁGI FEJLESZTÉSEK

Pásztor Bálint értékelése szerint az évet mindemellett az infrastruktúrafejlesztések határozták meg. Mint kifejtette, a VMSZ része a kormánykoalíciónak és ezt a pozícióját feladatként éli meg, hogy a magyarok lakta helyi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseihez megpróbáljon Belgrádban pénzt szerezni. Ez lehetetlen célkitűzés, amikor egy párt ellenzékből politizál – tette hozzá.

– Korábban, amikor a Demokrata Párt irányította hatalomból politizáltunk, szintén lehetetlen volt pénzt szerezni vajdasági infrastrukturális projektumokra, ezzel kapcsolatos kérésünkre rendre az a válasz érkezett, hogy „ott van nektek a Tartományi Nagyberuházási Alap, pályázzatok ott, majd ők pénzelik a vajdasági önkormányzatok elképzeléseit”. Annak idején hiába érveltünk azzal, hogy mi jelentős mértékben hozzájárulunk az országos költségvetésben rendelkezésre álló eszközök biztosításához, vagyis joggal várjuk el, hogy elképzeléseinket Belgrád is támogassa. Ezen a téren azonban jelentős előrelépés történt az elmúlt években. Vannak nagyon régóta befejezésre váró projektumok különböző önkormányzatokban, ilyen például Szabadkán a Népszínház és az Y elágazás. Utóbbival kapcsolatban tudjuk, hogy immár több évtizede zajló projektum, amelyet a köztársasági költségvetésből 2016 óta finanszíroz a kormány. Azok, akik még soha egyetlen dinárt sem tudtak hozni a vajdasági magyar közösség számára, gyakran fogalmazzák meg kritikaként a VMSZ irányába, hogy miért dicsekszünk egy-egy megnyitott kilométernyi útszakasszal az Y elágazáson, ahelyett, hogy elbujdosnánk szégyenünkben.

Nem értem, hogy miért kellene szégyenkeznünk, hiszen ennek a projektumnak a felét az elmúlt két évben sikerült kiépíteni, az azt megelőző harminc évben pedig semmi sem történt. E projektum számára a 2019. évi költségvetésben is megfelelő összegeket terveztek be, így azt sikerülhet befejezni, a szabadkai Népszínház projektuma pedig közel kerülhet a befejezéshez 2019-ben. Csak erre a két projektumra 2018-ban megközelítőleg 15 millió eurót sikerült szereznünk. Emellett a többi önkormányzatunk elképzeléseire is odafigyelünk, így az év utolsó napjaiban sikerült több mint félmillió eurót biztosítani Topolyának a 2018-ra vonatkozó köztársasági költségvetési tartalékból. Tavaly Magyarkanizsának, előtte pedig Zentának sikerült hasonló módon eszközöket biztosítani fejlesztési elképzeléseik megvalósítására. Fontosnak tartjuk az infrastruktúrafejlesztést, hiszen az pozitívan befolyásolja mindenkinek az életminőségét, de az sem mellékes, hogy elvi kérdésről van szó, hiszen a vajdasági magyarság képviselői, adófizető polgárként, jelentős mértékben járulnak hozzá a köztársasági költségvetéshez – taglalta Pásztor Bálint.

Azzal kapcsolatban, hogy mennyi közbenjárást igényel ezeknek a pénzeknek a megszerzése, beszélgetőpartnerünk aláhúzta: „Azok, akik politikai ellenlábasaink szerepében tetszelegnek, azt mondják, hogy a VMSZ és az SZHP politikai együttműködésének semmi eredménye nincsen, illetve a VMSZ semmilyen eredményt nem tud felmutatni közösségünk boldogulásának tekintetében.” Mint azt Pásztor Bálint hozzátette, az elmúlt évekből számos példával lehet alátámasztani ennek az ellenkezőjét. A több éve zajló együttműködésnek az az eredménye, hogy Szabadkára, Magyarkanizsára, de a szórványba is sikerült köztársasági fejlesztési pénzösszegeket biztosítani, azaz 2014-től gyökeresen megváltozott a helyzet a központi pénzek elosztása tekintetében – emelte ki Pásztor Bálint.

PRECEDENS ÉRTÉKŰ DÖNTÉS

A restitúció témája szintén fontos eleme a VMSZ és az SZHP közötti koalíciós megállapodásnak. Ezen a területen a közelmúltban érdemi sikert könyvelhettek el az érintettek, más szempontból viszont egy kedvezőtlen döntés is született a vagyon-visszaszármaztatás témájában.

A 2011-ben elfogadott vagyon-visszaszármaztatási törvény a külföldi – szerb állampolgársággal nem rendelkező – polgárok vonatkozásában feltételként fogalmazza meg a Szerbia és az adott polgár állama közötti reciprocitás, azaz a viszonosság meglétét – emlékeztetett Pásztor Bálint, hozzátéve, hogy ennek értelmében annak az országnak az állampolgára kaphat vissza Szerbiában vagyont, amely ország korábban jugoszláv vagy szerbiai állampolgároknak szolgáltatott vissza vagyont.

– Az elmúlt években komoly gondok merültek fel annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy vajon Magyarország és Szerbia viszonylatában fennáll-e a viszonosság. A háttérben, mind Budapesten, mind Belgrádban, sokat tárgyaltunk annak érdekében, hogy körvonalazódjon a megoldás. Magyarország kormánya végül bizonyítani tudta, hogy annak idején a magyarországi kárpótlás folyamatában jugoszláv állampolgároknak is szolgáltattak vissza elkobzott vagyont. Ennek következményeként a vagyon-visszaszármaztatási ügynökség december 14-én meghozta az első pozitív végzést egy kizárólag magyar állampolgárságú személy kérvényének a vonatkozásában. Tudtommal azóta még két ilyen ügyben hoztak hasonló, pozitív végzést. Itt ügyenként több száz hektár földről van szó. Értesüléseim szerint összesen 50-60-ra tehető a hasonló, magyarországi igényelőkhöz köthető ügyeknek a száma. Ezzel kapcsolatban azt is fontos aláhúzni, hogy az említett előrelépés a Szerbia és a Magyarország közötti kapcsolatok vonatkozásában is meghatározó, hiszen alátámasztja, hogy Szerbia részéről a megfelelő nyitottság jellemző a magyarok és Magyarország irányába. A vagyon-visszaszármaztatási ügynökség azt is megtehette volna, hogy ezeket a kérelmeket évekkel ezelőtt, a viszonosság meg nem létére hivatkozva visszautasítja, ehelyett azonban csupán félrerakta ezeket, és lehetőséget teremtett arra, hogy a két ország kormánya megoldást találjon a problémára – taglalta Pásztor Bálint.

A vagyon-visszaszármaztatási törvény ismételt módosításával, azaz a kárpótlás kifizetése megkezdésének újabb elodázásával kapcsolatban a frakcióvezető megjegyezte, hogy értékelése szerint ez az ország gazdasági teljesítőképességével áll összefüggésben, hiszen hatalmas összegekről van szó. Mint hozzátette, a VMSZ továbbra is azért száll síkra, hogy akinek csak lehet, annak természetben adják vissza az elkobzott vagyont, vagy emeljék be a törvénybe a csereingatlan útján történő kárpótlás intézményét, viszont ezzel kapcsolatban sem a kormány jelenlegi, sem előző összetételei nem osztották a VMSZ álláspontját.

A VAJDASÁGI MAGYAROK IS BELESZÓLHATNAK

A beszélgetés folytatásában azzal kapcsolatban nem bocsátkoztunk találgatásokba, hogy 2019-ben tartanak-e előrehozott köztársasági parlamenti választásokat vagy sem, az esedékes európai parlamenti választások témáját viszont érintettük beszélgetőpartnerünkkel, hiszen ezeken ezúttal a magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni magyar állampolgárok is részt vehetnek majd. Pásztor Bálint szavai szerint utóbbi fontosságának elvi és gyakorlati okai is vannak.

– Az elvi ok az, hogy esélyt kapunk a Fidesz jelöltjeinek a támogatására. A VMSZ és a Fidesz együttműködésének a folyományaként 2010 óta nagyon fontos nemzetpolitikai lépések kerültek megtételre. Az elvi okok közé sorolandó az is, hogy a vajdasági magyarságnak, jó néhány évvel Szerbia uniós csatlakozása előtt, továbbra is lehessen európai parlamenti képviselője, habár a Fidesz színeiben, ám tagadhatatlanul vajdasági magyar ember, azaz Deli Andor személyében. Deli Andor, nagy örömünkre, befutó helyen szerepel a Fidesz európai parlamenti választási jelöltlistáján. A választásokon való részvétel mellett szóló gyakorlati ok pedig az, hogy közvetlen módon, az EP munkája révén, beleszólhassunk az európai politizálásba. Úgy gondolom, hogy amikor például a migránsválságról van szó, amely mostanra az európai politizálás legfőbb témájává vált, fontos, hogy olyan többség körvonalazódjon az Európai Néppárton belül, majd később az EP-ben, amely a mi elképzeléseinkhez közelebb álló módon kezeli ezt a válságot – érvelt Pásztor Bálint.

PESEVSZKI EVELYN