Élményfürdő a Tisza-parton
Magyarkanizsán a községnapi ünnepségsorozat keretében helyezték el az aquapark alapkövét
Mórahalom: sokunknak itt, a Vajdaságban első látásra a szívébe lopta magát ez az élményfürdő a határ túloldalán. Vágyunk rá. S ha alkalom adódik, meg is kérdezzük az illetékeseinktől: nálunk miért nem épül ,,Mórahalom''? Például a patinás üdülőhelyen, Palicson. Vagy a Tisza-partján. Magyarkanizsa önkormányzatának (a korábbinak meg a jelenleginek) is nemegyszer feltették már ugyanezt a kérdést a község polgárai. Miközben ,,nyitott ajtót döngettek”, hiszen a községi vezetés pontosan tudta, tudja: a gyógyfürdő városában szükség van egy élményfürdőre is, mely vonzóbbá teszi majd a Tisza-part turisztikai kínálatát. Az aquapark helyét is kijelölték, a kérdés már ,,csak'' ez volt: miből megépíteni, hogyan finanszírozni a hatalmas beruházást? A nagy kérdésre - minden jel szerint - megszületett a válasz. Az idei községnapi ünnepség keretében, 2009. október 19-én Magyarkanizsán, a Tisza-parton, a strandra vezető út mellett ünnepélyes keretek között elhelyezték az aquapark alapkövét. A majd három hektáros telken a község nevében Nyilas Mihály polgármester, a beruházó képviseletében pedig Balásdi-Szabó István, az Aquamania Kft. képviselője helyezte el az épülő park alapkövébe az Öröklevelet tartalmazó bronzhengert. Az Öröklevél szerint ,,Az önkormányzatnak, amelynek megbízatása a 2008-2012-es időszakra szól, elsődleges célja, hogy Magyarkanizsa regionális idegenforgalmi központtá, fürdővárossá váljon. Ennek érdekében már a mandátum elején megkezdte a tárgyalásokat a lehetséges, érdeklődő befektetőkkel egy aquapark kiépítéséről a város területén. Hiszen a kiaknázatlan turisztikai erőforrások más gazdasági ágazatok fejlődésének is kerékkötői. Az élményfürdők kiépítésével megvalósul egy rendezett szabadidő-központ kialakításának első fázisa a magyarkanizsai Tisza-parton, teret adva ezzel nemcsak új munkahelyek teremtésének és a helyi építőipar fellendítésének, hanem a lakosság és az idelátogató vendégek kikapcsolódásának, feltöltődésének, pihenésének egy kellemes, természetes környezetben. A tervek szerint az aquapark 10-12 különféle csúszdával, élménymedencékkel, egy különféle versenyekre alkalmas 33 méter hosszú úszómedencével, más sportlehetőségekkel, ajándék- és egyéb üzletekkel, valamint vendéglátóhelyekkel lesz felszerelve. A vízi vidámpark napi befogadóképességét 1500-2000 főre tervezték.”
A beruházó magyarországi Millers cég (szerbiai beruházásához hozta létre Horgoson az Aquamania Kft.-t) úgy tervezi, hogy 2010 májusában kezdi meg az építkezést, s a park várhatóan a 2011-es idény során nyitja meg kapuit a látogatók, az üdülni vágyók és az utánunk jövő nemzedék örömére.
Ajándékkoncert, koszorúzás, két avató
Az önkormányzat a községnapi ünnepségsorozatot is annak a hagyománynak az ápolásával kezdte, hogy ajándékkoncerttel kedveskedett a polgároknak. Óriási érdeklődés kísérte a színészházaspár, Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán (a Budapesti Operettszínház társulatának tagjai) színvonalas, pazar műsorát, mely remek hangulatával felejthetetlen élményt nyújtott a nézőknek. S ha már ajándékot említettünk: az aquapark alapkő-elhelyezésére a Potisje Majolika részlege egy kerámia szökőkutat ajándékozott az élményfürdőnek, mely alkotás (az építkezés befejezéséig) a városháza előcsarnokában áll majd. És értékes ajándéknak számít a magyarkanizsai önkormányzat segítsége is, mely - az engedélyek, hivatalos papírok ügyintézésében közbenjárva - lehetővé tette, hogy egy új gyár ne 5, hanem mindössze 1 év alatt épüljön fel. Ezt a vállalkozásbarát segítséget a Rosan Kft. tulajdonosa és igazgatója, Romoda György külön megköszönte az október 19-ei avatón. A csaptelepgyár új telephelye 1600 négyzetméteren a Kisvasút utcában egy év alatt épült fel, s ezzel a beruházással újabb 25 személy foglalkoztatását teszi lehetővé. A másik avatón - a fogyatékkal élők bővített és felújított napközi otthonának átadásán - pedig az hangzott el, hogy az eddigi 17 helyett ezentúl 50 védenccel tudnak itt foglalkozni a szakemberek. Az illetékes minisztériumnál nyertes pályázat révén (az önrészt az önkormányzat fizette ki) nemcsak korszerűsíteni, akadálymentesíteni tudták az épületet, hanem kombit is vásárolhattak, mellyel heti öt alkalommal a község településeiről behozzák a fogyatékkal élőket az egyéni foglalkozásokra. A Petőfi Sándor utcai napközi és foglalkoztatóműhely egy új, községi alapítású intézmény, mely a fogyatékkal élőkről való gondoskodás mellett egyben 7 civil szervezet (vakok és gyengén látók, cukorbetegek, Csigabiga stb.) székháza lett.
Magyarkanizsa község napján, október 20-án - a hagyományokhoz híven - koszorúzás volt a Halász téren, a bronzkori földvár, az első település kezdetét jelentő színhelyen álló emléktáblánál. Oromhegyes határában pedig, a Bergel-dombon (a Csákó-halom keresztje körül kialakított emlékhelyen) az önkormányzat az idén is emléktáblát helyezett el. Ez a legújabb márvány a XVII. századra utaló sorokat hagy az utókorra ott, az I. Zentai csata színhelyén. Az ünnep alkalmából Magyarkanizsán a művészetkedvelők Andreas Kuhnlein, nagyhírű bajor fafaragó alkotásaiból és Verebes György (a zentai művész a szolnoki festőtelep vezetője) festményeiből láthattak kiállítást. A Városházán, a községi képviselő-testület díszülésén a vendégeket és az idei Pro Urbe-díjasokat Kis Pamela operaénekesnő kápráztatta elő csodálatos hangjával. Meglepetésként konferálták be, s valóban az volt.
Pro Urbe-díjak és testvérvárosi kapcsolatok
Magyarkanizsa polgármestere, Nyilas Mihály adta át a Pro Urbe Emlékplakettet s a vele járó pénzjutalmat Tóth Ágnes magyarkanizsai művelődésszervezőnek, a Tisza Néptáncegyesület alapítójának (1996) és számos hagyományőrző megmozdulás megálmodójának (néptánctábor, kukoricafesztivál stb.). Pro Urbe díszoklevélben részesült Czérna Miklós bácsi oromhegyesi mesemondó, aki 2005-ben a Magyar Köztársaságtól megkapta a Népművészet Mestere-díjat. Díszoklevelet vett át Ladányi Péter, a községi településrendezési közvállalat nyugalmazott igazgatója, és Bálint Frigyes, a horgosi Tisza menti Vízművek igazgatója, valamint két nyugalmazott pedagógus: a kispiaci Szabó Margit és a horgosi Szilágyi Mihály. Posztumusz Pro Urbe díszoklevéllel tisztelgett a község a nemrég elhunyt Kanyó Zoltán emlékének. A ,,nagy szív'' embere éveken át volt a magyarkanizsai helyi közösség elnöke, az írótábor szervezőbizottságának elnöke, a festőtáborozások támogatója, aki ugyanolyan otthonosan mozgott az irodalomban, zenében, képzőművészetben, mint a közéleti kérdésekben vagy a sportban. ,,Mi, kanizsaiak mindig késve vesszük észre a közöttünk levő kincseket. Kanyó Zoltán is emberi kincs volt közöttünk, akit most, megkésetten bár, de kitüntetéssel illetünk. Tisztelgünk személye, nagysága és életműve előtt'' - hangzott el a méltatásban.
A közösségi életműdíjak átadásának ünnepségén régen vett részt annyi neves vendég és annyi küldöttség (melyeket zömmel a polgármesterük vezetett), mint az idein. Ott ült a Városháza dísztermében Varga Imre, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövete; Tápi Lajos, a szabadkai főkonzulátus vezető konzulja; a VMSZ három parlamenti képviselője: Pásztor Bálint, Varga László és Fremond Árpád; a VMSZ két alelnöke: Pál Károly és Juhász Bálint; Józsa László, az MNT elnöke; a testvér- és partnervárosok - Ferencváros, Röszke, Királyhelmec, Felsőzsolca, Nagykanizsa, Kiskunhalas, Gyopárosfürdő - küldöttségei; a szlovéniai Vodice, a szerbiai Svilajnac küldöttsége; a szomszédos községek - Ada, Zenta, Óbecse, Csóka, Törökkanizsa, Topolya, Szabadka - képviselői. Ünnepi köszöntőjében Nyilas Mihály, Magyarkanizsa község polgármestere arról beszélt: nincs az az ékesszólás, ami helyettesíthetné a tettet, ám ha a tettnek nem marad nyoma, akkor azt a történelem nem tudja másként, mint meg nem történtként kezelni. ,,Ezért egy rovást most is bevésünk abba a kőbe, amit az utókornak szánunk'' - mondta, s ez a rovás egy kisfilm volt, amely szóban és képben a tavalyi községnap óta elért fejlesztéseket mutatta be. Azt, hogy a községnek immár 51 ösztöndíjasa van (főiskolások, egyetemi hallgatók); épül az idősek otthona; tavaly decemberben átadták a Cnesa OMI és a Nagy József Regionális Műhely közös épületét, mely azóta Magyarkanizsa főterének a dísze...
A díszülés keretében a Tisza-parti község önkormányzata testvérvárosi szerződést írt alá a magyarországi Felsőzsolca és Nagykanizsa önkormányzatával: Felsőzsolca nevében a dokumentumot Fehér Attila polgármester, Nagykanizsa nevében pedig Marton István polgármester írta alá. A már korábbról testvérváros Svilajnac és Magyarkanizsa pedig egy olyan együttműködési szerződést írt alá a minőségirányítási rendszerek alkalmazásáról a közigazgatásban, melyek segítik az e-önkormányzati (elektronikus) munkát. A projektum részfinanszírozója a Magyar Köztársaság, melynek belgrádi nagykövete, Varga Imre elmondta: a két község közös projektumának támogatója a magyar állam, a magyar kormány, s ez egy újabb bizonyság arra, hogy Magyarország nemcsak szóban, hanem konkrét anyagi támogatással is segíti Szerbia és a vajdasági magyarság közös fejlődését, és mielőbbi integrációját az EU-ba. ,,Ez Magyarország önző nemzeti érdeke'' - fogalmazott a nagykövet, s reményét fejezte ki, hogy jövő év január 1-jétől Szerbia polgárai minden bizonnyal vízum nélkül utazhatnak Európába.
OROSZ IBOLYA
