Egyetlen kötelesség: megmaradni
Szabadkán megtartották a Vajdasági Magyar Szövetség március 15-ei központi rendezvényét
1848 hősei a törvény és igazságosság alapján működő rendért küzdöttek, a polgári átalakulás, és a nemzeti önbecsülés mellett döntöttek, küzdelmükkel a nemzet méltóságát teremtették meg újra – fogalmazott dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke vasárnap este az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából rendezett központi ünnepségén a szabadkai Jadran színpadon.
A rendezvényen továbbá beszédet mondott Gulyás Gergely, magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki felszólalásában a méltányosság, a türelem és az arányérzék szerepét hangsúlyozta a politikában, ugyanakkor a szerb–magyar megbékélés jelentőségéről is szót ejtett, hangsúlyozva, hogy a szerb állam egyedülálló módon nem nem veszélyként érzékelte a nemzeti összetartozás megerősödését.
Gulyás Gergely szavai szerint 1848 hőseinek tettei ma is példaként szolgálnak.
– Végigtekintve a 20. század világháborúkkal és megszállásokkal, istentelen és embertelen diktatúrákkal, Trianonnal, forradalmakkal és rendszerváltozásokkal teli történetét, sőt túl a 21. század első negyedén, elmondhatjuk, hogy amikor nehéz idők járnak felettünk, a 48-asok példája vezet bennünket a küzdelemben. Ezért indult 1956 a Bem-szobortól, és ezért tűzünk kokárdát mindannyiszor mi is, ha a magyar szabadságért kell küzdeni – mondta Gulyás Gergely.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy az 1848-as forradalom híre három nap alatt ért Szabadkára, ahova Spelletich Bódog hozta meg a forradalom hírét, és a kaponyai csárdánál megvívott csatára is kitért.
– 1848 korszakos alkotásainak, a jogegyenlőség, közteherviselés, a szabad sajtó, a népképviselet helyzetén ma is megmérhetjük, hogy áll Magyarország. Igaz ez akkor is, ha már több mint száz esztendeje, a magyar állam és a magyar nemzet sorsa jelentős részben sokszor állami hatalmak által meghatározottan különvált. Az anyaország felelőssége ettől nem szűnt meg, csak lehetőségei változtak meg. A nemzet egysége nem földi határok kérdése. Ezért Szabó Dezsővel hirdetjük, minden magyar felelős minden magyarért, minden magyar számíthat ránk, és mi is számítunk minden magyarra – fogalmazott a miniszter.
ŐSZINTE SZÖVETSÉG
Gulyás Gergely kifejtette, hogy Magyarország szomszédai közül csak kevesen értették meg, hogy a nemzeti összetartozás nem irányul senki ellen. A magyarországi kisebbségek is azzal gazdagítják az országot, ha nyelvükben, kultúrájukban egy másik nemzet részei maradnak, és a magyarok kultúrája őseik földjén ugyanígy gazdagítja a szomszédos államokat. Ezt a miniszter szavai szerint az elmúlt másfél évtizedben csak a szerb állam értette meg. Ennek talaján sikerült egymásnak megbocsátani mindazt, amit sokáig megbocsáthatatlannak tartottunk. A két ország között egy őszinte szövetség van, a két ország vezetője között pedig az érdekeken messze túlmutató barátság, ami leginkább a VMSZ-nek és Pásztor Istvánnak köszönhető.
– Mérsékelt, tartózkodó, ezeréves veszélyösztönnel szemléli a világ jelenségeit a magyar, hisz ezer éve ugyanazok az erővonalak metszik a magyarság életvonalait. A magyar nem kegyetlen, viszont a történelmi sorsa méltányosságra és óvatosságra tanította. Ezer éven át egy kis nép, amely nagyhatalmak állandó viharzónájában él, megtanulja, hogy egyetlen kötelessége van önmagával és a világgal szemben: megmaradni. Túlzással, igazságtalansággal, méltánytalansággal, vad indulatokkal, kegyetlenséggel lehet hódítani, megmaradni csak méltányossággal, türelemmel és arányérzékkel lehet, figyelmeztet Márai Sándor – hallottuk Gulyás Gergelytől, aki azt is hozzátette, hogy felismerve nemzetünk alapvető fontosságú érdekeit, a legfontosabb, hogy megtaláljuk az együttműködés lehetséges módjait a szomszédainkkal, szövetségeket kell kötni és keresni.
A BÁTOR KIÁLLÁS MEGHOZZA GYÜMÖLCSÉT
Dr. Pásztor Bálint beszédének felvezetőjében emlékeztetett arra, hogy a Jadran színpada utoljára ad helyszínt a párt rendezvényeinek, hisz a közelmúltban átadták a felújított Népszínházat, ami méltóbb körülményeket biztosít az ünnepeknek.
– 1848 hősei a törvény és igazságosság alapján működő rendért küzdöttek, a polgári átalakulás, és a nemzeti önbecsülés mellett döntöttek, küzdelmükkel a nemzet méltóságát teremtették meg újra. Az 1848. április 11-én szentesített áprilisi törvények a magyar történelem egyik fordulópontját jelentették, megteremtették a modern polgári Magyarország jogi alapjait. Programot jelentett mindez a következő évtizedekre. A 48-as hősök bátorsága nélkül most nem létezne és nem létezhetne a mai értelemben vett magyar nemzet, de a gazdasági és kulturális fellendülést eredményező kiegyezés sem jött volna létre. Időnként erőt kell mutatni ahhoz, hogy tiszteljék a nemzetet, és ha nem is azonnal, de a bátor kiállás meghozza a gyümölcsét – mondta Pásztor Bálint, hangsúlyozva, hogy a vajdasági települések is a kiegyezést követő évtizedekben nyerték el mai alakjukat.
A VMSZ elnöke elmondta, hogy 1848 márciusában a nemzet megmozdult, a 12 pont kimondása bátor tett volt, a cselekvő és felelős hazafiság példája, és emiatt március 15-e az egyik legjelentősebb és legszentebb nemzeti ünnepünk, amire 56 vajdasági településen is megemlékeznek. A magyar nemzet azért sikeres, mert a szabadság eszményét mindig a józanság tartotta egyensúlyban.
Pásztor Bálint visszatekintett a 2025-ös tavaszt meghatározó tüntetéshullámra is.
– Tavaly tüntetések, indulatok és negatív hangulatkeltés díszletévé akarták tenni március 15-ét. A rombolás és a haraggyűjtés jelent meg programként a másik oldalon. A márciusi ifjak öröksége viszont az építés szelleme, a felelősség hazafiság példaképe. A folyamatosan dühre építő politika eredménye a bizonytalanság erősödése, a felelősség nélküli hangoskodás – fogalmazott Pásztor Bálint, kihangsúlyozva, hogy a VMSZ a normalitás hangját képviselte, és képviselői a józanság elvei alapján működtették azokat az intézményeket, amiket rájuk bíztak. A politikus szavai szerint a közéleti kérdések megvitatása az intézményekben történhet, a parlament szerepe megkérdőjelezhetetlen, a demokrácia eszközeinek használata pedig kikerülhetetlen, a következetes munka és az intézmények melletti kiállás behelyettesíthetetlen.
A VMSZ elnöke emellett kitért a magyar–szerb történelmi megbékélésre, és hangsúlyozta annak vívmányait, lehetőségeit.
A LESZ PROGRAMJA
Dr. Pásztor Bálint Széchenyi Istvánt idézve, miszerint Magyarország nem volt, hanem lesz, beszédében meghirdette a lesz programját, ami a vajdasági magyar közösség számára azt jelenti, hogy tagjai megbecsült polgárok lehetnek a szülőföldjükön, dolgozhatnak, tanulhatnak, vállalkozhatnak, és megőrzik nyelvüket, hitüket, kultúrájukat, amihez a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács kialakította a megfelelő intézményrendszert.
B.EM teljes írását a következő linken olvashatja el: https://www.magyarszo.rs/vajdasag/szabadka/a.349018/Egyetlen-kotelesseg-megmaradni
