Dr. Pásztor Bálint több mint hét órán át válaszolt az újságírók kérdéseire Szabadkán

A magyarországi támogatások jövőjéről, a Prosperitati Alapítvány átvilágításáról és a vajdasági magyar politikai érdekképviselet fontosságáról is beszélt dr. Pásztor Bálint a Szabadkán megtartott sajtódélutánon. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke több mint hét órán keresztül válaszolt az újságírók kérdéseire. Elmondta, a pártnak van tartalékterve arra az esetre, ha csökkennének a magyarországi támogatások, ugyanakkor bízik abban, hogy az új magyar kormány továbbra is támogatni fogja a külhoni magyar intézményeket.

– Politikai utasítás nem volt arra, hogy Magyar Péter beszédéből bármit ki kell vágni a választás éjszakáján – válaszolt dr. Pásztor Bálint az Átlátszó Vajdaság kérdésére a szabadkai Városi Könyvtár régi olvasótermében szervezett sajtódélután kezdetén.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke újságírói kérdésére reményét fejezte ki, hogy más vajdasági magyar politikusok is kiállnak majd beszélgetni a sajtóval.

A politikus elárulta, a vajdasági magyar közösség hosszú távú érdekei alapján döntik majd el, hogy vállalnak-e kormányzati szerepet a vasárnapi parlamenti választások után.

KAPCSOLAT A MAGYAR KORMÁNNYAL

A magyar kormánnyal kapcsolatos bizalomépítésről szólva dr. Pásztor Bálint azt mondta, fontosnak tartja, hogy a házelnök eljött a VMSZ székházába, és tudtak egyeztetni. Más magyar kormányzati szereplő nem járt náluk április óta. Hozzátette: a vasárnapi választási kampány arról szól, hogy nekünk vajdasági magyaroknak mekkora erőnk lesz.

Ezt követik Budapesten is. Kifejtette, abban szeretne bízni, hogy a választásokat követően Magyarország kormánya ugyanúgy elfogadja a vajdasági magyarok döntését, mint ahogy ők elfogadják az ottani magyarok döntését.

Azt mondták, Budapestről az itteni választásokba nem szeretnének beavatkozni, ezért nem jönnek ide az MNT választások végéig.

Arra a kérdésre, hogy miért hívták meg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára a Vajdasági Magyar Újrakezdést is, a pártelnök elmondta: a rendezvényen figyelembe vették a protokollt, ezért a VMSZ politikusa, Kovács Elvira az első sorban ült, a VMÚ képviselője pedig a harmadikban. A pártelnök azt szeretné, ha a határon túli intézmények támogatottságát illetően nem lenne visszalépés a jövőben.

Dr. Pásztor Bálint kifejtette: a mindenkori magyar kormánytól függ, hogy milyen nemzetpolitikát folytat. Azt tapasztalták az elmúlt 36 esztendőben, hogy minden magyarországi kormány fontosnak tartotta a határon túli magyar közösségek identitásmegőrzését, és az utóbbi időben a gazdaságfejlesztést is.

Hozzátette: az ő dolguk a VMSZ-ben, hogy konkrét tervvel, programmal rendelkezzenek arról, hogy mit tartanak célszerűnek. Az előző kormány esetén nem Budapesten találták ki, hogy mi lenne jó a külhoni magyar közösségnek. Azt mondta, ők készen állnak a folytatásra. Úgy fogalmazott, vitathatatlan, hogy az elmúlt 10 évben megtízszereződött a nemzetpolitikára szánt keret. Reméli, hogy ez a jövőben is megmarad.

AZ ÁTVILÁGÍTÁS

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) szerepére vonatkozó újságírói kérdésre dr. Pásztor Bálint elmondta, hogy a magyarországi támogatásokkal kapcsolatos igényeket minden esetben az MNT elnökével és magával a nemzeti tanáccsal egyeztetve fogalmazták meg.

– Én nagyon elégedett leszek akkor, ha Magyarország kormánya a Magyar Nemzeti Tanács véleményét fogja megkérdőjelezhetetlennek tartani a vajdasági magyar intézmények támogatásával kapcsolatban – fogalmazott.

A magyarországi támogatások átvilágításáról szólva a VMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a támogatáspolitikával kapcsolatos valamennyi dokumentum a magyar kormány és az illetékes szervek rendelkezésére áll, ezért szerinte az ellenőrzésnek viszonylag egyszerű folyamatnak kellene lennie.

Hozzátette, abban bízik, hogy az átvilágítás teljes körű és gyors lesz, hogy eloszlathassák a határon túli magyar intézményekkel kapcsolatos gyanút. A politikus ugyanakkor fontosnak tartaná, hogy az ellenőrzést végző szakemberek személyesen is felkeressék az érintett intézményeket, és megismerjék azok mindennapi működését. Ilyen még nem történt.

PROSPERITATI ÉS A BUDAPESTI ÜGYVÉDI IRODA

– A Prosperitati Alapítvány esetében például egy budapesti ügyvédi irodát bíztak meg azzal, hogy az átvilágítást levezényelje. Mindezidáig ők nem jelentek meg itt a terepen, hogy esetleg elbeszélgessenek a támogatottakkal – mondta.

Hozzátette, nem tudja, hogy egy budapesti ügyvédi iroda milyen szakmai tapasztalattal rendelkezik egy határon túli magyar közösség gazdasági támogatásának vizsgálatához. Ugyanakkor leszögezte, hogy a magyar kormány hatáskörébe tartozik annak eldöntése, kiket, milyen módszerekkel és mennyi ideig vizsgálnak.

A VMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyar intézményrendszer készen áll az átvilágításra, és annak eredményeit is nyilvánosságra hozná.

– Semmiféle titok nincs, nem is volt, úgyhogy abszolút támogatjuk azt, hogy az átvilágításnak mindenféle eredménye nyilvános legyen – jelentette ki.

VAN B-TERV?

Arra az újságírói kérdésre, hogy rendelkezik-e a VMSZ tartaléktervvel arra az esetre, ha a Magyar Péter vezette magyar kormány csökkentené vagy megszüntetné a külhoni magyar intézmények támogatását, dr. Pásztor Bálint igennel válaszolt.

Mint mondta, a magyarországi támogatások esetleges visszaesése nemcsak a vajdasági, hanem az erdélyi, felvidéki és más külhoni magyar közösségeket is érzékenyen érintené. Hangsúlyozta, hogy a külhoni magyar szervezetek vezetői napi kapcsolatban állnak egymással, és hasonló kihívásokkal néznek szembe.

A pártelnök ugyanakkor bízik abban, hogy az új magyar kormány is fontosnak tartja majd a külhoni magyar közösségek identitásának megőrzését és gazdasági megerősítését. Emlékeztetett arra, hogy korábban a Horn-, Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok is támogatták ezeket a célkitűzéseket, bár a rendelkezésre álló források mértéke eltérő volt.

– Természetesen van B terv, hiszen nem lenne felelősségteljes, ha nem létezne B terv. Amennyiben nem támogatná Magyarország kormánya a vajdasági magyar intézményeket, akkor belföldi forrásokból próbálnánk ezt megoldani – jelentette ki.

Hozzátette azonban, hogy egy ilyen forgatókönyv jelentős veszteségekkel járna, elsősorban nem a VMSZ vagy az MNT, hanem a teljes vajdasági magyar közösség számára.

Példaként említette a vajdasági magyar egyetemisták ösztöndíjprogramját, amelyet hosszú évek óta a magyar kormány finanszíroz. A politikus szerint a támogatásnak fontos szerepe van abban, hogy nem csökken a magyar egyetemi hallgatók száma Vajdaságban.

Ugyancsak kiemelte az újvidéki Európa Kollégium működését, amelynek létrehozásához jelentős szerbiai forrásokat is felhasználtak, fenntartását azonban mindvégig magyarországi támogatásból biztosították.

– Nagyon szeretnék abban bízni, hogy ez folytatódni fog a jövőben is – fogalmazott.

A pártelnök kérdésesnek nevezte, hogy a belgrádi központú szerb pártok mennyire tartanák fontosnak a kifejezetten magyar közösségi intézmények és programok finanszírozását.

SZERBIA NEM LESZ NORVÉGIA

A sajtódélutánon Agárdi Gábor, a Pannon RTV igazgatója egy korábbi személyes történetet idézett fel. Elmondása szerint egy Szent István-napi rendezvény plakátjainak kihelyezése során rendőrök igazoltatták, az egyik rendőr pedig fejlövéssel fenyegette meg őket. Állítása szerint az ügyben csak azután történt érdemi előrelépés, hogy a Vajdasági Magyar Szövetséghez fordultak, amelynek közbenjárásával az eset egészen Ivica Dačić akkori belügyminiszterig jutott.

Dr. Pásztor Bálint a történetre reagálva hangsúlyozta, hogy szerinte számos hasonló eset bizonyítja az önálló magyar politikai érdekképviselet szükségességét.

– Lehet erre azt mondani, hogy egy jogállam kellene, hogy legyen, és akkor nem lenne szükség arra, hogy egy politikai pártból valaki odaszóljon. De az a rossz hír, hogy Szerbia nem Norvégia. És az a rossz hír, hogy Szerbia nem lesz Norvégia öt év múlva sem – fogalmazott.

Hozzátette, meglátása szerint ez attól függetlenül így lesz, hogy ki nyeri meg a vasárnapi választásokat, sőt, szerinte még 25 év múlva sem feltétlenül változik meg alapvetően a helyzet.

A VMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy kijelentésével nem Szerbiát kívánja bírálni, hanem arra szeretne rámutatni, hogy a kisebbségi jogok érvényesítéséhez a gyakorlatban politikai érdekérvényesítő erőre is szükség van.

MINDEN VÁLASZTÁSI LISTÁT KONKURENSNEK TEKINTENEK

A sajtódélutánon arról is kérdezték dr. Pásztor Bálintot, hogyan értékeli, hogy a VMSZ az egyetlen önálló magyar választási lista az október 25-i parlamenti választásokon, miközben más vajdasági magyar politikai szervezetek az egyetemisták listájának támogatására buzdítanak.

A pártelnök elmondta, hogy a VMSZ valamennyi választási listát politikai konkurensének tekinti, beleértve az egyetemisták és a Szerb Haladó Párt listáját is.

A politikus hangsúlyozta, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség nem saját döntéséből maradt az egyetlen magyar lista. Tájékoztatott: az ellenük politizáló „magyar politikai szervezetek azért nem indultak önállóan, mert nem rendelkeznek megfelelő választói támogatottsággal.”

Úgy fogalmazott, hogy ezek a szervezetek ötezer támogató aláírást sem tudnának összegyűjteni, ami a választási listaállításhoz szükséges.

Dr. Pásztor Bálint emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben több belgrádi központú szerbiai politikai párt és választási lista is megjelent, amelyet egyesek a vajdasági magyar közösség számára kedvező alternatívaként mutattak be. Példaként a Demokrata Pártot, az LDP-t és a Vajdasági Szociáldemokrata Ligát említette.

„MI VAN AKKOR, HA AZ EGYETEMISTÁK GYŐZNEK, ÉS NINCS OTT A VMSZ?”

Dr. Pásztor Bálint három lehetséges választási forgatókönyvet is felvázolt. Felvetette, mi történne akkor, ha az egyetemisták listája szerezné meg a hatalmat, de a VMSZ nem jutna be a parlamentbe. Ugyancsak kérdésként fogalmazta meg, mi lenne abban az esetben, ha a Szerb Haladó Párt nyerne, a VMSZ bejutna a parlamentbe, ugyanakkor sok magyar választó az ellenzékbe kerülő egyetemista listát támogatná.

– Nem tudom, hogy azon valaki elgondolkodott-e, hogy mi van akkor, ha győzne, és nincs ott a VMSZ. Mi van akkor, ha az egyetemisták győznek, és nincs ott a VMSZ? – tette fel a kérdést.

A politikus szerint a választási eredménytől függetlenül fontos, hogy a vajdasági magyar közösségnek legyen saját parlamenti képviselete.

Úgy véli, amennyiben a VMSZ bejut a szerb parlamentbe, lesz olyan politikai szereplő, akihez a magyar közösség tagjai közvetlenül fordulhatnak problémáikkal, és aki a magyar ügyeket napirendre tűzheti.

A pártelnök ezért arra kérte a vajdasági magyar választókat, hogy támogassák az egyetlen önálló magyar választási listát.

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK IS LEHET?

– Akkor lehet, hogy magyar köztársasági elnök lesz, ha mi leszünk a mérleg nyelve. Hát hogyha a szerbek ezt eljátszhatják, miért nem játszhatjuk el mi, magyarok? – fogalmazott a VMSZ elnöke.

Hozzátette, hogy a humoros megjegyzés ellenére a vajdasági magyar közösség érdekeinek képviseletét rendkívül komolyan veszik.

Mint mondta, azért is fontos, hogy a VMSZ minél több szavazatot szerezzen, hogy Belgrádban is lássák a vajdasági magyar politikai közösség erejét.

A pártelnök végül megjegyezte, hogy valójában abban bízik, nem a VMSZ lesz a mérleg nyelve, és senkinek sem kell közülük köztársasági elnöki tisztséget vállalnia.

– Nem jó buli, azt gondolom. Látva, hogy az elnökök milyen gyorsan megőszültek – jegyezte meg humorosan.

A pártelnök elmondta, a cél az, hogy legyen önálló magyar frakció. Ez 5 képviselőt jelent. Szerinte nem reális az, hogy 6-nál több képviselőjük legyen.

MEGOSZTOTTSÁG A VAJDASÁGI MAGYAROK KÖZÖTT

A sajtódélutánon a vajdasági magyar közösségen belüli politikai megosztottság is szóba került. Egy újságíró arra volt kíváncsi, hogy a VMSZ elnöke a parlamenti és a november 8-i nemzeti tanácsi választásokat követően kezdeményezne-e egyeztetést a többi vajdasági magyar politikai szervezettel a közösségen belüli feszültségek enyhítése érdekében.

Dr. Pásztor Bálint hangsúlyozta, hogy rendkívül fontosnak tartja a párbeszédet, hiszen a vajdasági magyar közösség szerinte nem engedheti meg magának a mély politikai megosztottságot.

– Mi itt, a vajdasági magyar közösségen belül nem vagyunk annyian, és nem voltunk annyian akkor sem, amikor 70 ezerrel, meg akkor sem, amikor 150 ezerrel többen voltunk, mint most, hogy megengedhessük magunknak azt, hogy ilyen árkok legyenek közöttünk – fogalmazott.

A pártelnök szerint az elmúlt hónapokban többször is kezdeményezett egyeztetést a többi magyar politikai szervezettel, és javasolta egy közös nemzeti minimum megfogalmazását, ezekre a felvetésekre azonban nem érkezett válasz.

Úgy véli, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egységpárt kivételével a többi magyar politikai szervezet elsősorban a VMSZ ellenzékeként határozza meg magát. A politikus bírálta azokat a pártokat, amelyek nem indulnak önállóan a választásokon, ugyanakkor rendszeresen támadják a VMSZ-t.

– Le kell ennek ellenére ülnünk egy asztalhoz – hangsúlyozta.

Hozzátette, szerinte szükség lenne a vajdasági magyar politikai színtér letisztulására, valamint arra, hogy a politikai szervezetek figyelembe vegyék a választók akaratát és üzeneteit.

NEM INDULNAK

Dr. Pásztor Bálint elmondta, hogy a VMSZ politikusai a kampány során összesen 461 helyszínen találkoztak, illetve találkoznak a választópolgárokkal, akik közül sokan az összefogás hiányát kérik számon rajtuk.

A pártelnök szerint ugyanakkor nehéz együttműködni olyan szervezetekkel, amelyek nem mutatnak hajlandóságot a párbeszédre.

A politikus végül úgy fogalmazott, hogy minden politikai szervezetnek saját programja megvalósítására kellene törekednie, nem pedig kizárólag más pártok bírálatára.

– Minden politikai formációnak az kell legyen a célkitűzése, hogy megvalósítsa a programját. Programját pedig akkor tudja megvalósítani, hogyha hatalomra kerül. Ők el sem indultak – jelentette ki.

Dr. Pásztor Bálint újságírói kérdésre válaszolva arra kérte a vajdasági magyarokat, hogy szavazzanak az egyetlen magyar választási listára, a VMSZ listájára. Mint kifejtette, számos olyan ügy van, amelyet rajtuk kívül senki más nem képvisel, illetve nem tart fontosnak. Kiemelte a párt sorkatonai szolgálattal kapcsolatos álláspontját, a magyar nyelvű oktatás ügyét, valamint a vajdasági magyarság számára fontos beruházásokat, például a tervezett szabadkai kollégiumot.