Dr. Pásztor Bálint: Nem a széthúzásra, igen az összefogásra
Királyhalmon emlékeztek meg a nemzeti összetartozás napjáról
A nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett királyhalmi megemlékezés központi üzenete a megmaradás és az összefogás volt. Dr. Pásztor Bálint ünnepi beszédében a vajdasági magyarság történelmi küzdelmeit, az elmúlt évtizedek eredményeit és a közösség jövőjét állította a középpontba, hangsúlyozva, hogy a megmaradás záloga ma is az összetartó, cselekvő közösség.
A megemlékezést szerdán Királyhalmon, a Jézus Szentséges Szíve plébániatemplomban és annak kertjében tartották. A rendezvényen szentmisét celebrált ft. Koleszár József plébános, ünnepi beszédet pedig dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mondott. Beszédében a megmaradás, az összetartozás, a vajdasági magyarság történelmi küzdelmei, az elmúlt évtizedek eredményei és a közösség jövője kerültek a középpontba. Hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyarság számára az összefogás jelenti a megmaradás zálogát. A szentmisét követően a hagyományos vajdasági központi megemlékezés a templom udvarában folytatódott. A Himnusz eléneklése után Katona Róbert, Királyhalom helyi közösségi tanácsának elnöke köszöntötte a megjelenteket.
Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke Esterházy János felvidéki magyar politikus gondolataival kezdte beszédét, majd hangsúlyozta, hogy a mai vajdasági magyar közösség létezése önmagában történelmi bizonyítéka annak, hogy a trianoni döntés nem tudta megsemmisíteni a magyar nemzetet.
– A külhoni magyarság 106 évvel későbbi létezése a történelmi bizonyítéka annak, hogy a Trianonban kifundált nemzetgyilkossági kísérlet a magyarok esetében kudarcot vallott, hiszen itt vagyunk és magyarként vagyunk itt, erős közösségként vagyunk itt. A nemzeti összetartozás napján éppen ezért a legerősebb üzenet a megmaradás. A külhoni magyarság megmaradása pedig közösségi teljesítmény, nem egyéni, hanem közösségi – fogalmazott.
Ezt követően részletes történelmi áttekintést adott a trianoni békediktátum utáni délvidéki magyarság helyzetéről. Ismertette, hogy 1918 és 1924 között több mint negyvennégyezer magyar hagyta el a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területét, miközben az itt maradók teljes jogbizonytalanságban éltek. Felidézte a földelkobzásokat, az oktatási intézményrendszer felszámolását és a magyar nyelvű oktatás drasztikus visszaszorítását.
A VMSZ elnöke kiemelte, hogy a vajdasági magyar közösség a legnehezebb történelmi időszakokban sem mondott le önmagáról. A politikus ezt követően az elmúlt évtizedek eredményeiről beszélt. Ismertette, hogy a vajdasági magyar közösség nemcsak túlélte a történelmi nehézségeket, hanem saját intézményeket hozott létre, és folyamatosan építette önrendelkezésének kereteit. Felidézte az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács létrejöttét, majd a Magyar Nemzeti Tanács megalakulását, valamint a vajdasági magyar intézményrendszer fejlődését. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt másfél évtizedben a magyar nemzetpolitika jelentős fejlődési lehetőségeket teremtett a határon túli közösségek számára.
– Az Európa Kollégium 2015-ben nyitotta meg kapuit Újvidéken, és több mint 1500 hallgatónak volt a lakhelye. Csak az idei tanévben felsőoktatási ösztöndíjban több mint 300 új ösztöndíjas részesült. A Prosperitati Alapítvány programjai közel 70 ezer vajdasági magyar ember közvetlen kedvezményezetti mivoltát jelentették. Az elmúlt 16 év kiemelkedő volt, mert a Fidesz nemzetpolitikája először eredményezett egyidejűleg közjogi, intézményi és gazdasági felemelkedést a határon túli magyar nemzetrészek esetében – emelte ki.
A közösségi eredmények mellett a szerb-magyar megbékélés folyamatáról is beszélt. Kiemelte, hogy a szerb parlament 2013-ban elítélte az 1944–45-ös magyarellenes cselekményeket, a szerb kormány pedig megszüntette azokat a rendeleteket, amelyek a kollektív bűnösség elve alapján bélyegezték meg a magyar közösséget.
VMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évtized eredményeinek megőrzésén dolgoznak, és céljuk, hogy a magyar–szerb kapcsolatok a jövőben is magas szinten maradjanak. Kiemelte, hogy bizakodásra ad okot Forsthoffer Ágnes házelnök vajdasági látogatása, amely szerinte a bizalomépítés új szakaszát jelezheti.
– A bizalmat azonban minden nap meg kell szolgálni, és mi minden nap azért küzdünk és dolgozunk, hogy a magyar közösség Vajdaságban újra és újra kitüntessen bennünket a bizalmával, hogy segíthessük a magyar közösség itthon maradását, boldogulását, megmaradását és fejlődését – fogalmazott dr. Pásztor Bálint.
A közelmúlt eseményeire utalva szólt a napokban történt zászlóégetési incidensről is.
– Annak dacára tartom fontosnak, hogy megemlítsem a mai napon is ezt az esetet, hogy harmincszor kevesebb nemzeti alapú incidens történt az elmúlt években, mint 20 évvel ezelőtt. Ennek ellenére nem hagyjuk, hogy bárki a szülőföldünkön megpróbáljon bennünket megfélemlíteni, hiszen mi itthon vagyunk. Követeljük az igazságszolgáltatási rendszer megfelelő reakcióját, hiszen nem valamiféle csínytevés történ, a zászlóégetés Szerbiában bűncselekmény – hangsúlyozta.
Beszéde végén a közösség jövőjéről, a munka és a szolgálat fontosságáról szólt. Kiemelte, hogy a vajdasági magyarság jövője elsősorban saját teljesítményén, összetartásán és hiteles képviseletén múlik.
– Széchenyi István 1844-ben a következőképpen fogalmazott, idézem: „Rajtunk senki nem fog segíteni, de nem is segíthet, mint mi magunk.” A döntő kérdés tehát nem az, ki van Budapesten hatalmon, hanem az, mennyire erős a vajdasági magyar közösség saját tartása és mennyire erős a vajdasági magyar közösség képviselete. Ebben az új korszakban pedig annak lesz jövője, aki programot is tud felmutatni, aki hiteles és aki dolgozik – hangsúlyozta.
A VMSZ elnöke kiemelte, a vajdasági magyarság a következő években is a saját teljesítményére támaszkodó eleme lesz a nemzeti megmaradásnak és fejlődésnek.
– Mi itt azt mondjuk, nem a széthúzásra, igen az összefogásra, kizárólag ez tartott meg bennünket 1920 óta, ez tart meg bennünket ma is, és ez fog bennünket megtartani a következő évszázadokban is – fogalmazott dr. Pásztor Bálint.
HERCZEG ZSOLT
